Előfordulhat, hogy a nyugdíjbavonulás után bért már nem, nyugdíjat pedig még nem kap valaki egy ideig, ezt eddig is tudhattuk olvasói panaszokból, de a végleges nyugdíj összegének megállapítása akár évekig is elhúzódhat. Ez a nem várt tény derült ki, amikor átnéztük a Magyar Államkincstártól közérdekű adatigényléssel kikért friss nyugdíjazási és nyugdíjas halálozási adatokat, és összehasonlítottuk az előző, márciusban megküldött statisztikával.
Öt hónap alatt majdnem 16 ezer új nyugdíj-megállapítás, pluszban
A kincstár kísérőlevelében is megemlítette, hogy a visszamenőleges hatállyal megállapított ellátások miatt kis mértékben eltér egymástól a márciusban és az augusztusban küldött adatsor. Ez azt jelenti, hogy míg márciusban 326,5 ezer nyugdíj-megállapítást jeleztek 2017-2020-ra, addig augusztusban már 342,5 ezret. Majdnem 16 ezerrel nőtt tehát az új nyugdíjak száma öt hónap alatt, négy évre visszamenőleg.
Évekre lebontva az látszik, hogy a legnagyobb növekmény tavaly keletkezett (majdnem 15 ezer), azonban még a 2017-es megállapított nyugdíjak száma is emelkedett, több mint százzal.
Visszamenőleges nyugdíj-megállapítás
Farkas András nyugdíjszakértő avatott be, mit jelent a visszamenőleges nyugdíj-megállapítás, mikor kerülhet rá sor. A visszamenőlegesség azt jelenti, hogy a nyugdíjjogosultság megnyílásának napjára visszamenően kell megállapítani a nyugdíjat.
A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíjigény hat hónapra visszamenően érvényesíthető, ha valaki nem rögtön akkor igényli a nyugdíjat, amikor teljesítette a feltételeit, hanem csak később. (Kivétel ha az öregségi nyugdíjas közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban állt.)
Visszamenőlegesen (jellemzően április 15-ig) állapítják meg a nyugdíjat abban az esetben is, ha az év első hónapjaiban adja be valaki az igénylést. Ennek oka, hogy a valorizációs szorzós rendelet csak március végén jelenik meg, márpedig a nyugdíj megállapításához az is kell. Ebből adódhat a 2020-as, majdnem 15 ezres nyugdíj-megállapítási növekmény zöme.
A leghosszadalmasabb a nemzetközi nyugdíj-megállapítás lehet, mert várni kell arra, amíg a külföldi nyugdíjhatóságok lefolytatják a megfelelő eljárást – ez akár évekig is eltarthat, és visszamenőleges nyugdíj-megállapítást okozhat. Jó eséllyel ilyen okból emelkedett a 2017-2019-ben megállapított nyugdíjak száma 2021-ben.
Az egyébként, hogy később, visszamenőlegesen állapítják meg a végleges nyugdíjat, nem jelenti azt, hogy addig ellátás nélkül maradna a nyugdíjas. Ha a nyugdíjra való jogosultság nem kérdéses, de a nyugdíj végleges összege bármely ok miatt 30 napon belül nem állapítható meg, akkor átmenetileg nyugdíjelőleget kell megállapítani, folyósítani. A nyugellátás megállapításakor az összegbe bele kell számítani a már folyósított nyugdíjelőleget, a különbözetet pedig megkapja pluszban a nyugdíjas, visszamenőleg és automatikusan. Ha esetleg időközben meghal az igénylő, a nyugdíjkülönbözet akkor sem vész el, hanem a vele egy háztartásban élő hozzátartozó (sorrendben elsőként a házastárs vagy a gyerek), vagy a törvényes örökös igényelheti meg, egy éven belül – tudtuk meg a nyugdíjszakértőtől.
Többen kapnak átlag feletti nyugdíjat
Márciusban írtuk meg, hogy tavaly már az új nyugdíjasok többsége 150 ezer forint feletti ellátást kapott – ez érvényes maradt az új nyugdíj-megállapítási adatsor alapján is. A változás annyi, hogy kicsivel több mint 30 ezerre emelkedett a 150 ezer forint alatti új nyugdíjak száma, és majdnem 40 ezerre az e felettieké.
Ha a két végpontot nézzük, azaz 2017-et hasonlítjuk 2020-hoz, akkor is az látszik, hogy egyre kevesebb az átlag alatti új nyugdíj, és több az átlag feletti. Az 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíjsávban 27,5 ezerről 10,9 ezerre csökkent négy év alatt a megállapított új ellátások száma. Míg 2017-ben több mint 53 ezer 150 ezer forint alatti nyugdíjat állapítottak meg, addig 2020-ban már csak alig több mint 33 ezret. Miközben csaknem 22 ezerről majdnem 40 ezerre emelkedett az újonnan megállapított, 150 ezer forint feletti nyugdíjak száma.
50 ezerrel több nyugdíjas halt meg négy év alatt, mint ahány új nyugdíj-megállapítás volt
Az államkincstártól most kapott adatokból kiderült az is, hogy négy év alatt jóval több nyugdíjas halt meg, mint ahány új ellátást megállapítottak. 2017 és 2020 között összesen 342,5 ezer nyugdíjat állapított meg a kincstár. Ugyanebben az időszakban több mint 390 ezer nyugdíjas halt meg, azaz kis híján 50 ezerrel többen estek ki az ellátásból, mint ahányan bekerültek. Egyedül 2019-ben volt magasabb az újonnan megállapított nyugdíjak száma annál, mint ahányat megszüntettek halálozás miatt.
2020-ban a legmeredekebb a kontraszt – 70 ezer új nyugdíjat állapítottak meg, és ezzel szemben áll a 104 ezres halálozás, azaz másfélszer annyian haltak meg tavaly, mint ahány új nyugdíjat megállapítottak. Azt se felejtsük el azonban, hogy a tavaly megállapított nyugdíjak száma eleve nyomott volt, a korhatáremelés miatt jóval kevesebben mehettek nyugdíjba, mint az előző évben, években. A halálozások száma pedig jelentősen megnőtt a nyugdíjasok körében a koronavírus miatt.
