Belföld

Nyugdíjkorhatár-emelés – Van okunk az aggodalomra? (x)

Képek forrása: freepik
Képek forrása: freepik
A magyar felosztó-kirovó nyugdíjrendszer jelenlegi formájában enyhén szólva sem nevezhető fenntarthatónak. Ma már szinte senki sem lehet biztos abban, hogy milyen feltételekkel mehet majd nyugdíjba, mennyi lesz a nyugdíjkorhatár 10-20 év múlva. Vagy hogy egyáltalán jogosultak leszünk-e állami nyugdíjra, ha elértük azt a bizonyos kérdéses korhatárt?

A nyugdíjkorhatár pontosan meghatározza, hogy hány éves kortól jogosult valaki öregségi nyugdíjra, vagy résznyugdíjra. 2020-ban kicsivel több mint 2 millió magyar volt nyugdíjra jogosult, melynek átlagos összege 142.000 Ft volt. Ez a 2020 januári nettó átlagkereset mindössze 57 százalékát jelentette.

A megdöbbentően alacsony számok a jövőben sem látszanak optimális irányt venni, hiszen a probléma sokrétű és egyre csak fokozódik. Miközben az aktív munkavállalók száma egyre csökken, a járulékaikból eltartandó nyugdíjasok száma folyamatosan emelkedik. Vagyis egyre kevesebb pénzt kell szétosztani egyre több ember között. A megoldásra pedig nem csak a magyar államnak kell reagálni, hiszen globális jelenségről beszélhetünk.

A közelmúltban napvilágot látott cikkek és tanulmányok már 70, 72, sőt, nem ritkán 75 éves nyugdíjkorhatárt emlegetnek. Szerte Európában, de a tengeren túl is zajlik a nyugdíjkorhatár emelése, a különböző államok különböző emelési rendszerekkel próbálják mérsékelni a nyugdíjhelyzetet. Dániában például 5 évente 1 éves emelést terveznek, összhangban a várható születéskori élettartam növekedésével.

Magyarországon 2010-ben még a 62 éves korhatár volt érvényben, ami folyamatosan 65 évre emelkedett. Ez jelenleg is érvényben van. De meddig?

A növekvő tendencia folytatódni látszik, a szakértők egységesen sürgetik az emelést, amire elképzelhető, hogy már 1-2 éven belül számítani lehet. Egyelőre csak annyi tudható, hogy a jelenlegi nyugdíjkorhatár előreláthatólag 2022-ig egységesen megmarad.

Korkedvezményre pedig a törvény szerint csak a nők jogosultak. Ennek értelmében ők akkor is nyugdíjba vonulhatnak, ha még nem érték el a hatályos kort, de már rendelkeznek 40 év ledolgozott munkaviszonnyal, amibe maximum 8 év gyermekneveléssel eltöltött idő számíthat bele.

Anyagi biztonság nyugdíjas korban?

A nyugdíjhelyzet tehát közel sem rózsás, és nagy eséllyel a nyugdíjkorhatár lesz az, amit a legelőször ér számunkra kedvezőtlen változás. Ha pedig még több mint 10 évünk van a nyugdíjig, az sem kizárt, hogy többszöri emelés tanúi lehetünk. Mit tehetünk mégis, ha nem akarunk bizonytalanságban, ölbe tett kézzel várakozni ebben a helyzetben?

Szerencsére nincs minden veszve, hiszen tehetünk a kiegyensúlyozott nyugdíjas éveinkért. Ha rendelkezünk privát nyugdíjcélú megtakarítással, nagyobb biztonságban tudhatjuk a jövőnket. Emellett az állam is az öngondoskodást támogatja, ami azt jelenti, hogy aki előrelátó és egy államilag is elismert megtakarítási formában kezd gyűjteni, azt az állam is honorálja, méghozzá nem is kevéssel.

Ma a legnépszerűbb hazai nyugdíj előtakarékossági forma a nyugdíjbiztosítás. Nézzünk is néhány példát arra, hogy mennyit gyűjthetünk vele a lejáratig, valamint, hogy mennyi az az összeg, amit az állam tesz hozzá a megtakarításunkhoz. A szemléltetéshez három, 35 éves barátnő lesz a segítségünkre, akik éppen most kötnek nyugdíjbiztosítási szerződést.

Képek forrása: freepik

  1. Eszter 10.000 Ft-ot tud minden hónapban félretenni. Reális hozamok mellett, mire eléri a 65 éves kort 11.013591 Ft-ot tud összegyűjteni. Ebből a saját maga által befizetett összeg 3.600.000 Ft, megtakarításának hozamai 5.577.993 Ft-ot érnek, az államtól kapott adóvisszatérítés és annak hozamai pedig 1.835.599 Ft-ot jelentenek számára. Mindebből látható, hogy Eszter 7.413.591 Ft-tal gyűjthet többet csak azért, mert az előtakarékosságot választotta. 
  2. Klaudia havi 20.000 Ft-ot szán rendszeresen félretenni. 65 éves korára így 22.027.183 Ft-ja lehet, amelyből ő maga 7.200.000 Ft-ot fizet be. A gondosan megválasztott előtakarékosság hozamai 11.155.986 Ft-ot jelentenek, míg az adójóváírás és hozamai mértéke 3.671.197 Ft. Klaudia örülhet, hiszen így 14.827.183 Ft-tal gyűjthet többet, mintha nem indított volna megtakarítást.
  3. Adrienn 30.000 Ft-ot tervez félretenni minden hónapban. A nyugdíj előtakarékossági kalkulációjának eredményeképp ő 33.040.774 Ft-ot kaphat annak lejártakor. Saját részként 10.800.000 Ft-ot kell összesen befizetnie, amely mellett 16.733.978 Ft-ot érnek a megtakarítása hozamai, az adókedvezmény pedig 5.506.796 Ft-ot jelent számára. Így Adrienn jelentősen többet – egész pontosan 22.240.774-ot – tud összegyűjteni.

A nyugdíjbiztosítás vitathatatlan előnye a többi nyugdíjcélú megtakarítási formával szemben, hogy a barátnők akkor is megkaphatják 65 éves korukban a lejárati összeget, ha addigra a nyugdíjkorhatárban változás állna be. Ugyanis a nyugdíjbiztosításnál a szerződéskötéskor érvényben nyugdíjkorhatár fog számítani.

Így a hölgyek dönthetnek akár úgy is, hogy többet nem dolgoznak, és még fittebb és aktívabb korukban elkezdik élvezni a jól megérdemelt szabadságot anélkül, hogy anyagi bizonytalanságba sodródnának. Ha pedig mégis tovább dolgoznának a hivatalos nyugdíjas korukig, akkor a felszabaduló összeget gyerekeikre, unokáikra, vagy egy közös utazásra is költhetik. A lényeg az, hogy szabadon dönthetnek az összegyűlt pénz sorsáról, ahogy arról is, hogy mikor vonuljanak – önkéntes jelleggel – nyugdíjba.

Képek forrása: freepik

Ez az előtakarékossági konstrukció tehát lehetővé teszi, hogyha úgy hozza az élet, a megemelt nyugdíjkorhatár esetén is lehetőségünk legyen a jelenlegi korhatár alapján nyugdíjba vonulni.

Természetesen felmerülhet a kérdés azzal kapcsolatban, hogy ebben a konstrukcióban mennyire van biztonságban a pénzünk. Szerencsére a nyugdíjbiztosítás esetén egy saját, névre szóló számlán gyűlik a megtakarításunk. Így nem kell attól tartanunk, hogy az állam, az adóhatóság, vagy bármilyen hivatalos szerv ráteszi a kezét.

Emellett pedig szintén előnyös lehet a gazdálkodó őstermelőknek, vagy a KATA adózási formát választó egyéni vállalkozóknak, hiszen így ők is kihasználhatják a törvényes kiskaput, amellyel nekik is jár az évi +20 százalék adójóváírás az államtól.

Pánikra semmi ok

Láthatjuk tehát, hogy mi is tehetünk valamit időskorunk anyagi biztonságáért, és ahogy a példákból is jól látszik, nem is keveset. Az pedig, hogy miért fontos előrelátónak lenni – tekintve a nyugdíjhelyzet folyamatos hanyatlását – nem is kérdés.

A legfontosabb ugyanakkor az időzítés. A megtakarítások kapcsán halmozottan érvényes a mondás: “Minél előbb, annál jobb!”. Ha csak kis összeggel is, de érdemes minél hamarabb belevágni egy nyugdíj megtakarításba, hiszen az állam támogatása a lejáratkor milliókat fog számítani. Nem beszélve a saját magunk által befizetett összeg hozamainak kedvező változásairól.

A nyugdíjbiztosítás tehát számos előnnyel rendelkezik, azonban ez a megtakarítási forma sem ajánlható mindenkinek, hiszen könnyen elképzelhető, hogy például egy pénzügyekben jártas személynek inkább a Nyugdíj előtakarékossági számla vagy éppen az Önkéntes nyugdíjpénztár hozna több hasznot.

A körültekintő tájékozódás mindenképpen ajánlott, emellett pedig egy független pénzügyi szakértő ingyenes konzultációját is igénybe vehetjük, aki segít eligazodni a több mint 80 féle megtakarítási lehetőség között.

Képek forrása: freepik

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik