Rosta Tibor / MTI
Gazdaság

33 év alatt 45-szörösére nőtt a minimálbér, de ezzel Európában sehol sem vagyunk

Ha felpörög a gazdaság, év közben sem kizárt egy újabb minimálbér-emelés. De ahhoz, hogy a magyar legkisebb bér lefaragja a most már a régióban is tapasztalható lemaradását, kiugróan kellene növekednie.

Az előző években megszokottnál szerényebben, ráadásul csak februártól nő a kötelező legkisebb bér. A hétfőn aláírt bérmegállapodás alapján a minimálbér és a bérminimum is 4-4 százalékkal emelkedik, így az előbbi a jelenlegi bruttó 161 ezer forint helyett februártól bruttó 167 400 (nettó 111 321), az utóbbi pedig a mostani bruttó 210 600 helyett bruttó 219 ezer forint (nettó 145 635) lesz. Ez a fele az előző évi, 8 százalékos emelésnek, és alig több a hivatalosan tervezett 3 százalékos inflációnál. Bármilyen rosszul fest is ez, a minimálbér bő három évtizedes történetében ennél cudarabb időkre is volt példa.

Bekavart a koronavírus

Megtört az Orbán-kormány minimálbér-emelő lendülete. A 2016-os, hat évre szóló bérmegállapodás a gazdaságélénkítés és a versenyképesség javításának jegyében köttetett, amivel alighanem egyik oldal sem járt rosszul. A bérek ütemesen emelkedtek, a kereslet nőtt, a növekvő járulék és adóbefizetés hizlalta az állami bevételeket. Közben a vállalkozásoknál is maradt néhány százmilliárd forint, miután a béremeléssel párhuzamosan a szociális hozzájárulási adót leengedte 15,5 százalékig a kormány.

 

Hogy mekkora lesz a megtorpanás, az csak később derül ki. A minimálbérről kötött megállapodás szerint a féléves adatok ismeretében a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői újra leülnek tárgyalni, és a számok ismeretében dönthetnek további béremelésről. De más okból is elképzelhető az év közbeni minimálbér- és bérminimum-növekedés. Ha a KSH szerinti reálkereset-növekedés az idén valamelyik negyedévben 6 százalékkal meghaladja a tavalyi azonos negyedévit, akkor a munkáltatókat terhelő, jelenleg 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó újabb két százalékponttal csökken a hatéves bérmegállapodás alapján. Erre az esetre a munkáltatók vállalták a minimálbér és a garantált bérminimum 1-1 százalékos emelését, azaz a minimálbér bruttó 169 ezer forintra, a bérminimum pedig 221 100 forintra növelését.

Magyarországon 1988 óta van minimálbér, ám a mindenkire nézve kötelező, országosan egységes minimálbér bevezetését közvetlenül a rendszerváltást megelőző évre, 1989-re teszik. Megállapítását a kezdetektől háromoldalú egyeztetés és megállapodás előzte meg, de volt olyan is, hogy a kormány döntött, például 1998 és 2002 között, az első Orbán-kormány idején, illetve 2018-ban.

Több olyan év is volt korábban, amikor a mostanihoz hasonlóan nem januártól élt a legkisebb bér, hanem februártól vagy márciustól. Az első két évben pedig többször emelték a minimálbért, 1989-ben kétszer, 1990-ben pedig háromszor – derül ki az artortenet.hu összefoglalójából. A KSH-statisztika 1992-től rögzíti a minimálbéreket, és 1993 és 1996 között azt jelzik, hogy nem januártól élt a megemelt minimálbér. Ha a kezdeti és a végpontot nézzük,

33 év alatt igen látványos a változás, több mint 45-szörösére nőtt a minimálbér, az 1989. márciusi havi 3700 forintról a mostani 167 400 forintra.

Amint az az ábráról leolvasható, több nagyobb ugrás is volt a minimálbérek emelésénél – a legnagyobb a 2001-es 56,9 százalékos emelés, illetve a 2002-es 25 százalékos, mindkettő az első Orbán-kormány alatt. E két év alatt összességében csaknem megduplázódott a bruttó minimálbér. Pogátsa Zoltán közgazdász egy véleménycikkében azt írta, mintegy félmillió ember bére emelkedett ekkor, és az intézkedésnek nem volt jelentős foglalkoztatást csökkentő hatása. A szakember a gazdaságfejlesztés eszközeként említette a minimálbér-emelést.

A másik jelentős ugrás a második Orbán-kormány alatt történt, 2012-ben majdnem 20 százalékkal nőtt a bruttó minimálbér. Más kérdés, hogy ezzel párhuzamosan kivezették az alacsonyabb bérkategóriákban az addigi adójóváírást, így nettóban szinte egyáltalán nem volt érzékelhető az emelés. 2016-ról 2017-re, a hatéves bérmegállapodás első évében szintén két számjegyű volt a bruttó minimálbér-emelés mértéke, akkor 15 százalékot tettek rá.

Közben az árak is emelkedtek persze, 1988 óta összességében több mint hússzorosára. A bruttó minimálbér végeredményben jobban nőtt a pénzromlásnál, de bőven voltak fekete évek. A rendszerváltás utáni magas, 18-35 százalékos inflációs időszakban, 1991 és 1997 között rendre alulmúlták a bruttó minimálbér-emelések az inflációt, ekkoriban nyilván nem őrizhette meg a reálértékét a legkisebb bér. Azután 2004-ben, 2007-2008-ban és 2010-ben is meghaladta az infláció a bruttó bérnövekedést.

Kiugrik a 2003-as év is, amikor az előző évhez képest nem nőtt a bruttó minimálbér. Ám nettóban ekkor jelentős, 15,9 százalékos növekedés következett be, mert a baloldali kormány az adójóváírást felemelte annyira, hogy gyakorlatilag adómentessé vált a minimálbér. Így ebben az évben a 4,7 százalékos infláció mellett annak ellenére jelentősen nőtt a minimálbér reálértéke, hogy a bruttó összeg nem emelkedett.

Nettó minimálbér-adatokat 1997-tól találtunk (Magyar Narancs, Vásárlócsapat), akkor 15 045 forint volt a legkisebb bér. Az 1997 és 2021 közötti időszakot nézve a bruttó minimálbér kis híján tízszeresére nőtt, míg a nettó kevesebb mint a 7,5-szeresére.

Igen széles rétegeket érint a legkisebb bérek alakulása. A Portfolio.hu pénzügyminisztériumi becslésekre hivatkozva azt közölte, hogy 2018-ban a vállalatok körében az alkalmazottak 42,4 százalékát érintette a minimálbér vagy a garantált bérminimum emelése. Az előbbi 443 ezer, az utóbbi 436 ezer munkavállalót, vagyis összesen 879 ezer munkavállalónak a bérét kellett növelni a vállalati szférában azért, mert emelkedtek a legkisebb bérek. A portál úgy kalkulált, hogy az állami szektorban dolgozó további 230-250 ezer emberrel együtt a teljes nemzetgazdaságban valójában 1,1 millióan kapják a törvényben meghatározott legkisebb béreket. A kincstári nyilatkozatok egészen másról szólnak: az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavaly novemberi közleményében drámai csökkenésről számolt be, arról, hogy 2020-ra 250 ezer alá csökkent a minimálbéren foglalkoztatottak száma.

De még így sem közömbös, hogy a legkisebb bérek hogyan viszonyulnak az átlagkeresethez. A legrosszabb évben, 1998-ban mindössze a bruttó átlagkereset 28,8 százalékával volt egyenlő a bruttó minimálbér, a legjobb évben, 1990-ben, a háromszori emeléssel 43,1 százalékig jutott. 2013 és 2017 között végig 42 százalék felett állt a minimálbér az átlagkeresethez képest, a 2017-es 42,9 százalék pedig a második legjobb arány volt, de aztán megint visszalépés következett. Végeredményben az látszik, hogy a legkisebb keresetek egyszer sem érték el az átlagbér felét.

Beszédes még, hogy európai összevetésben hol áll a magyar minimálbér. 2020-ban az Európai Unió tagállamai közül 21 (a kivételek Dánia, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország), valamint a kilépő Egyesült Királyság és a tagjelölt országok mindegyike (Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia, Szerbia és Törökország) alkalmazott nemzeti minimálbért. (Észak-Macedónia adata azonban nem szerepelt a statisztikában.) Évente kétszer közli az Eurostat az adatokat. Mi a legfrissebb, 2020. július 1-jei állapotot rögzítettük az ábrán, amikor is a havi minimálbérek igen széles skálán mozogtak a tagállamokban, a bulgáriai 312 eurótól a luxemburgi 2142 euróig.

Az utóbbi évek ütemes emelése ellenére Magyarország még mindig a sereghajtók között van, csak hat országban volt kevesebb a minimálbér. Ráadásul a régió legtöbb országában magasabb volt a minimálbér, mint Magyarországon – még Romániában is, csak az unión kívüli Szerbiában nem.

Ahhoz, hogy a magyar minimálbér lefaragja a lemaradását, kiugróan kellene növekednie. Az utóbbi tíz évben ez nem sikerült. Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2020 januárja között a minimálbérek éves átlagos növekedési rátája Romániában (12,5 százalék) és Litvániában (10,1 százalék) volt a legnagyobb. Ezen felül jelentős éves átlagos növekedést jeleztek még Bulgáriában (9,8 százalék), Észtországban (7,7 százalék), Csehországban (6,7 százalék), Lengyelországban (6,6 százalék) és Szlovákiában (6,5 százalék) is. Magyarország ebben a felsorolásban nem szerepel.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.