Idehaza és külföldön egyaránt előszeretettel méricskélik a kormányok saját teljesítményüket a leváltott kormányéhoz hasonló gazdasági mutatókon keresztül. A legegyszerűbb megközelítési mód, hogy megnézik, hogyan növekedett a gazdaság abban az időszakban, amíg ők vezették az országot, és hogyan azóta. Ennek az értelmezésnek a logikája az, hogy ha a gazdaság pörög, többet termelnek az emberek és a cégek, akkor a társadalom nagy részének életszínvonala is javul, elvégre több a munkahely, nőnek a bérek.
Ám érdemes hosszabb időtávon nézni a folyamatokat, hiszen egy-két év siralmas vagy éppen kiugró teljesítménye kevésbé meghatározó, többéves periódusokban jobban látszanak a trendek. Ráadásul a gazdaság ciklikus mozgást ír le, a fellendülést lassulás követi, olykor recesszióba csap át a változás, majd újra erőre kap a termelés.
Megnéztük, hogy a 2002 és 2010 közötti „elmúlt nyolc év” és az azt követő, máig tartó tíz év miként fest e szempontból.
Az adatokból az látszik: centire ugyanakkora átlagos növekedést tudott kipréselni a 2002 és 2010 közötti három szocialista kormány a magyar gazdaságból, mint a 2010 utáni három Orbán-kormány.
Azt se lehet mondani, hogy egyik vagy másik szerencsésebb lett volna. A szocialisták egy világgazdasági konjunktúra kezdetén vették át a hatalmat 2002-ben, elsősorban a devizahitelezés fűtötte a magyar gazdaságot, az állam és a lakosság is gőzerővel eladósodva költekezett, hogy aztán 2008-ban a pénzügyi világválság államcsődhöz közeli helyzetbe taszítsa az országot. A krízis óriási recessziót hozott a világban és Magyarországon egyaránt.
A Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor még adósságválság tombolt az eurózónában, de aztán lassan erőre kapott a világgazdaság, és a nullához közeli kamatok miatt erőteljes fellendülés vette kezdetét. Ezt törte most derékba a koronavírus-járvány.
- A 2002-ben indult két ciklus legrosszabb évében (2009-ben) 6,7 százalékos visszaesést szenvedett el a magyar gazdaság, a legjobb évben (2004-ben) csaknem 5 százalékos növekedést produkált.
- A 2010-ben indult tíz évben az idei lesz a legrosszabb év, a Pénzügyminisztérium legfrissebb, pár napja közölt előrejelzése szerint 6,4 százalékos recesszió sújtja a magyar gazdaságot, pedig két évvel ezelőtt még 5 százaléknál is nagyobb bővülést regisztrálhattunk.
A kormányzati döntéshozók nem egyszer hozakodtak elő azzal, hogy a végső cél az, hogy utolérjük a nyugati államokat, a magyar életszínvonal belátható időn belül megközelítse például az osztrákot. Régóta azt hangoztatják, hogy a közelítéshez 2 százalékpontos növekedési többlet kellene. A magyar gazdaságnak 2 százalékponttal nagyobb éves növekedésre van szüksége ahhoz, hogy ne a távoli jövőbe vesszen, amikor megközelítjük a nyugati színvonalat, ez a felismerés húzódik meg emögött a cél mögött – magyarázza Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Ez nem sikerült. Sem az „elmúlt nyolc évben”, sem az utána következő tízben. De az álomtól való elmaradás most kisebb mértékű.
Az eurózóna 12 országból álló magjához képest néztük meg, hogyan teljesített a magyar gazdaság. A 2002 és 2010 közötti időszakban éves átlagban 0,9 százalékpontos volt a növekedési többlet a magyar gazdaság javára. A 2010 utáni időszakban tágult a különbség, közel másfél százalékpontra, de még ez is elmarad a 2 százalékos céltól.
Bizonyos szempontból a 2010-es években egészségesebb szerkezet jött létre, fenntarthatóbbá vált a növekedés, mert nem a túlzott eladósodásra épült – mondja Németh Dávid. Igaz az is, teszi hozzá, hogy a 2010 és 2020 közötti intervallumban az országba ömlő európai uniós források összege messze meghaladta a korábbi két ciklusban felhasznált támogatás mértékét, és a kedvező kamatkörnyezet is nagyban segítette az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját. A foglalkoztatási szintben is nagyot ugrott az ország, de ez az elmúlt pár évre már egyre égetőbb munkaerőhiányba is átcsapott.
Kiemelt kép: Farkas Norbert/24.hu
