Kiemelte, hogy a június közepi mélypont óta ez már közel 80 ezres csökkenést jelent, tavasz óta pedig most először csökkent 300 ezer alá a regisztrált álláskeresők létszáma. Az államtitkár hangsúlyozta: kormányzati cél, hogy enyhítsék a világjárvány hatásait, és olyan intézkedések szülessenek, amelyek minél több munkahelyet hoznak létre, és tartanak meg. Kitért arra, hogy a munkaerőpiacot több adatbázis alapján lehet jellemezni, így a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), vagy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján, azonban a legpontosabb a regisztrált álláskeresőkre vonatkozóan az NFSZ adata. Ismertette: szeptemberben közel 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon, azon belül a legaktívabbnak számító 15-64 évesek között 70,3 százalékos a foglalkoztatási ráta. Ezt a világjárvány okozta helyzethez képest jó adatnak nevezte.
Szerkezetváltozás folyik
Hozzátette: a magyar munkaerőpiacot több hatás érte az elmúlt időszakban, és kijelenthető, hogy szerkezetváltozás van. Beazonosíthatók az ágazatok, ahol láthatóan csökken, vagy jelentősen nő a foglalkoztatás. Láthatóan csökkent a foglalkoztatottak száma a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar, vagy a vendéglátás területén – közölte az államtitkár. A vendéglátás katasztrofális helyzetben van, itt új szemléletre és kormányzati intézkedésekre van szükség, ami reményei szerint meg fog történni a korábbiakhoz hasonlóan.
Bodó Sándor közölte: ezzel szemben egy év alatt érdemben nőtt a foglalkoztatottak száma az IT szektorban, 22 ezerrel, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység területén 17 ezerrel, az építőiparban 16 ezerrel, és a kereskedelemben 13 ezerrel. Kiemelte a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet, ahol a kormányzat a Kutatás-, fejlesztési és innovációs bértámogatással több mint 22 ezer munkahelyet védett meg mintegy 17,5 milliárd forintból, ami jelentősen hozzájárult az új munkahelyek létrejöttéhez is a szektorban. A részmunkaidő arányáról elmondta: az júniusban érte el eddigi csúcspontját 6,5 százalékkal, ez szeptemberig 5,6 százalékra mérséklődött.
Magyarország jól áll az EU-ban
Az államtitkár hangsúlyozta, a kormányzati intézkedésekkel Magyarország továbbra is az EU azon tagállamai közé tartozik, ahol az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség. A 27 tagállam átlagában a munkanélküliségi ráta 8 százalék feletti, a legsúlyosabb helyzetben lévő déli országokban a 16 százalékot is meghaladja. A magyar mutató az átlagos értéknek mindössze a fele, a spanyol-görög adatnak pedig csupán a negyede – mutatott rá. (A KSH adatai szerint szeptemberben munkanélküliségi ráta 4,7 százalékos volt, egy év alatt 1,2 százalékponttal emelkedett.)
A kormány változatlanul azon dolgozik, hogy a lehető legtöbb munkahelyet megvédje. A következő időszak programjairól folyamatos az egyeztetés a szociális partnerekkel, kamarákkal – tette hozzá Bodó Sándor (MTI).
Tavalyhoz viszonyítva jelentős a növekedés
Megnéztük, az NFSZ legutóbbi, az októberi helyzetet mutató gyorsjelentése szerint még 306,1 ezer regisztrált álláskereső volt, ami több mint 66,7 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest, így 2019. októberhez képest az álláskeresők száma 27,9 százalékkal nőtt. Ez az előző év azonos időszakához képest is jelentős növekedés volt, az elmúlt hónaphoz viszonyítva azonban negyedik hónapja csökkenést tapasztaltak (-5,3%, 17,3 ezer fő).
A tárgyhónapban 149,3 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 52,5 százaléka álláskeresési ellátásban, 47,5 százaléka pedig szociális jellegű támogatásban részesült. Az álláskeresők 51,2 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a tárgyhónapban.
A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 16,7 százalékos növekedést mutatott az egy évvel korábbi létszámhoz képest. A 79,2 ezer tartós állás nélküli az összes álláskeresőhöz viszonyítva 26,0 százalékos aránnyal szerepelt 2020. októberben.
Kiemelt kép: A Tatai Városgazda Nonprofit Kft. munkatársai parkfenntartási és kertészeti munkát végeztek a tatai Hősök terén 2020. április 15-én. A nonprofit kft. egyszerűsített munkaviszonyban – napi bejelentéssel – városüzemeltetési feladatok ellátására foglalkoztattak olyan helyi munkavállalókat, akik a koronavírus-járvány miatt vesztették el munkájukat. Fotó: MTI/Vasvári Tamás