Járványügyi szempontból a koronavírus első hullámát viszonylag jól megúszta Magyarország, a pandémia gazdasági hatásai viszont nem kerülték el az országot. Hogy mekkora lesz a recesszió, azt még nem tudni, de a második negyedévben minden várakozásnál nagyobbat, 13,5 százalékot esett a magyar gazdaság. Arról pedig már konkrét képünk van, hogy mennyien veszítették el a munkájukat, noha a GDP zuhanását elnézve ennek a folyamatnak sem biztos, hogy vége.
A júliusi adatokat még nem ismerjük, így az újranyitás esetleges pozitív hatásának mértéke nem látszik az ábrán, mindössze az, hogy mennyien kerültek az utcára a járvány és a korlátozó intézkedések, leállások miatt. Csak márciusról áprilisra közel 50 ezren jelentkeztek be a munkaügyi központokban,
a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján.
Rosszabb ez, mint 2008?
A magyar gazdaság eddig a 2008-as válság után, 2009 második negyedévében szenvedte el az elmúlt évtizedek legnagyobb visszaesését, de akkor is csak 7,9 százalékkal zsugorodott. Most rosszabbul fest a helyzet, igaz, vannak , akik azonnali „visszapattanásra” számítanak az újranyitás után – mások viszont újabb korlátozásokra számítanak az ősszel.
Ha viszont a munkanélküliséget nézzük, akkor nem feltétlenül rosszabb a helyzet, mint a pénzügyi válságot követően. Akkor ugyanis a krízist megelőzően és persze azt követően is jóval magasabb volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Az elmúlt években a gazdasági fellendülés, a népességcsökkenés és az elvándorlás következményeként a rendszerváltás óta nem látott alacsony szintű munkanélküliség volt az országban, és az utóbbi esztendőkben már a munkaerőhiány okozott gondot.
A januári 5,4 százalékos munkanélküliségi ráta ugyanakkor júniusra 8,1 százalékra nőtt: ez az érték 2013-ban volt legutóbb ilyen magas. A pénzügyi válságot követő, a 10 százalékot meghaladó szinttől így is elmarad a munkanélküliség országosan, igaz, a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon majdnem olyan rossz a helyzet, mint tíz éve volt.
A járvány utáni munkanélküliségi térkép nem változott sokat a korábbihoz képest. Országosan a másfélszeresére nőtt a munkanélküliség fél év alatt, a legnagyobb arányban pedig ott jelentek meg a munkanélküliek, ahol a legkevesebben vannak arányaiban: Győr-Moson-Sopronban két és félszereződött a számuk, a fővárosban pedig 15 ezren regisztráltak az idén munkanélküliként, ami a számuk megduplázódását jelenti.
Budapest volt a leginkább ütésálló
Kézzelfoghatóbbá teszi a járvány hatását a munkanélküliségre, ha azt nézzük, a foglalkoztatottak közül minden hányadik ember került utcára január óta. Az látszik, hogy
Ez a térkép már máshogy néz ki, mint amit megszoktunk: az alacsonyabb munkanélküliséggel büszkélkedő megyék sem mutatkoztak feltétlenül válságállóbbnak, mint a rosszabb gazdasági helyzetű régiók, bár az a tendencia azért látszik, hogy a szegényebb megyékben nagyobb eséllyel veszítette el valaki az állását, mint a gazdagabbakban.
A leginkább ütésálló a főváros volt annak ellenére, hogy a turizmus jelentős része ide koncentrálódik, és az az iparág omlott össze a leglátványosabban, magával rántva a vendéglátást és egy sor szolgáltatást. Ehhez képest mégis csak minden 54. budapesti foglalkoztatott regisztrált az év eleje óta munkanélküliként, miközben Hajdú-Biharban minden 23., az ország túlsó felén, Zalában pedig minden 24. dolgozó elveszítette a munkáját 2020 első felében. Ebből is látszik, hogy a fővárosnak az ország más részeinél nagyobb a gazdasági potenciálja, és ezen még egy húzó iparág zuhanása sem változtat.
A nőket előbb rúgták ki
Közel 2,5 millió férfi foglalkoztatott van az országban, 400 ezerrel kevesebb a nő,
Ennek az lehet az egyik oka, hogy bár arányaiban valamivel több nőnek van érettségije és diplomája, mint férfinak, de az alapfokú vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők között jóval több a nő, és ez volt a döntő faktor abban, hogy ki veszítette el nagyobb valószínűséggel az állását a válság miatt.
A budapesti férfiak közül csak minden 68. foglalkoztatott lett álláskereső, a hajdú-bihari és a zalai nők közül viszont minden 20., azaz 5 százalékuk – ez a két szélsőség. Országosan minden 41. férfi foglalkoztatott, és minden 31. dolgozó nő vált munkanélkülivé január óta.
A diploma megvédett
Az adatokat nézve nyilvánvaló, az iskolázottság a meghatározó abban, hogy kiket sújtott leginkább a válság. Főleg ez függ össze azzal, hogy ki milyen pozíciót tölthet be, és úgy tűnik,
A még nyolc osztályt sem végzettekről nem közöl adatot az NFSZ, így a statisztikában a legképzetlenebb csoport a 8 általánost befejezőké. Közülük országosan minden tizedik foglalkoztatott lett munkanélküli, és vannak megyék, ahol még rosszabb a helyzet:
- Hevesben minden hatodik,
- Borsodban, Hajdú-Biharban és Nógrádban minden hetedik,
- Somogyban minden nyolcadik dolgozó elveszítette az állását azok közül, akiknek nincs magasabb végzettségük az általános iskolainál.
A szakmával rendelkezők egy hajszállal védettebbek voltak, mint az érettségizettek. Az előbbiek közül minden 33., az utóbbiaknál minden 32. foglalkoztatott regisztrált álláskeresőként.
A diplomások viszont messze jobb helyzetben vannak mindenki másnál. Körülbelül ugyanannyian vannak a diplomás foglalkoztatottak (1,2 millióan), mint a szakmával rendelkezők, mégis három és félszer annyian lettek munkanélküliek az utóbbi csoportból, mint a felsőfokú végzettségűek közül.
A válság idején tehát budapesti diplomás foglalkoztatottnak volt a legjobb lenni: közülük csak minden 159. lett munkanélküli. A két szélsőségre lefordítva: egy nyolc osztályt végzett Heves megyeit 26-szor valószínűbben rúgtak ki az éve eleje óta, mint egy budapesti diplomást.
A felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak közül országosan mindössze minden 121. lett munkanélküli.
Mivel a csupán nyolc osztályt elvégzett dolgozó jóval kevesebb van, mint bármilyen más végzettségű, ezért az összes munkanélkülivé vált foglalkoztatott között máshogy néznek ki az arányok:
Más megközelítésben: bár négyszer annyi foglalkoztatottnak van érettségije, mint ahányan csak az általános iskolát fejezték be, mégis majdnem ugyanannyian veszítették el az állásukat e két csoportból. De amíg a 48 ezer munkanélkülivé váló érettségizett e végzettségi csoportnak csak a 3 százalékát teszi ki, addig a 47 ezer alapfokú végezettséggel állástalanná váló már e réteg 10 százalékának felel meg.
Összefoglalva, a koronavírus-járvány miatti gazdasági válság a képzetlenebbeket sújtotta arányaiban a legdrasztikusabban, közülük is azokat, akik olyan szegényebb megyékben élnek, ahol egyébként is nagyobb probléma a munkanélküliség. Az abszolút számokat nézve viszont a diplomásokat kevésbé, rajtuk kívül viszont minden csoportot keményen megütött a válság, tízezrével váltak munkanélkülivé az emberek szakmával vagy érettségivel a zsebükben is.
A kormányfő azt ígérte, három hónapon belül mindenkinek újra munkát fognak adni, ezért nem vezettek be extra juttatásokat az állás nélkül maradóknak, így továbbra is mindössze a negyedévig adható álláskeresési járadékra számíthat(ott) az a 130 ezer ember, aki az első félévben elveszítette a munkáját. A nagy számú igénylés miatt ráadásul az is megesett, hogy valakinek 110 napot kellett várnia az állami segítségre – és bizonyára nem mindenki olyan „szerencsés”, hogy ez idő alatt már talált is munkát magának:
Illusztráció: Csóti Rebeka /24.hu
