Gazdaság

Fővárosiak vagy vidékiek? Nők vagy férfiak? Kiknek vette el a munkáját a koronavírus?

Komoly különbségek vannak a megyék között, de még durvább az eltérés, ha azt nézzük, mennyit számít az iskolai végzettség: egy diplománál semmi nem védett jobban az utcára kerüléstől.

Járványügyi szempontból a koronavírus első hullámát viszonylag jól megúszta Magyarország, a pandémia gazdasági hatásai viszont nem kerülték el az országot. Hogy mekkora lesz a recesszió, azt még nem tudni, de a második negyedévben minden várakozásnál nagyobbat, 13,5 százalékot esett a magyar gazdaság. Arról pedig már konkrét képünk van, hogy mennyien veszítették el a munkájukat, noha a GDP zuhanását elnézve ennek a folyamatnak sem biztos, hogy vége.

A júliusi adatokat még nem ismerjük, így az újranyitás esetleges pozitív hatásának mértéke nem látszik az ábrán, mindössze az, hogy mennyien kerültek az utcára a járvány és a korlátozó intézkedések, leállások miatt. Csak márciusról áprilisra közel 50 ezren jelentkeztek be a munkaügyi központokban,

az év eleje óta pedig 129 700-an jelezték, hogy elveszítették a munkájukat

a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján.

Rosszabb ez, mint 2008?

A magyar gazdaság eddig a 2008-as válság után, 2009 második negyedévében szenvedte el az elmúlt évtizedek legnagyobb visszaesését, de akkor is csak 7,9 százalékkal zsugorodott. Most rosszabbul fest a helyzet, igaz, vannak , akik azonnali „visszapattanásra” számítanak az újranyitás után – mások viszont újabb korlátozásokra számítanak az ősszel.

Ha viszont a munkanélküliséget nézzük, akkor nem feltétlenül rosszabb a helyzet, mint a pénzügyi válságot követően. Akkor ugyanis a krízist megelőzően és persze azt követően is jóval magasabb volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Az elmúlt években a gazdasági fellendülés, a népességcsökkenés és az elvándorlás következményeként a rendszerváltás óta nem látott alacsony szintű munkanélküliség volt az országban, és az utóbbi esztendőkben már a munkaerőhiány okozott gondot.

A januári 5,4 százalékos munkanélküliségi ráta ugyanakkor júniusra 8,1 százalékra nőtt: ez az érték 2013-ban volt legutóbb ilyen magas. A pénzügyi válságot követő, a 10 százalékot meghaladó szinttől így is elmarad a munkanélküliség országosan, igaz, a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon majdnem olyan rossz a helyzet, mint tíz éve volt.

A járvány utáni munkanélküliségi térkép nem változott sokat a korábbihoz képest. Országosan a másfélszeresére nőtt a munkanélküliség fél év alatt, a legnagyobb arányban pedig ott jelentek meg a munkanélküliek, ahol a legkevesebben vannak arányaiban: Győr-Moson-Sopronban két és félszereződött a számuk, a fővárosban pedig 15 ezren regisztráltak az idén munkanélküliként, ami a számuk megduplázódását jelenti.

Budapest volt a leginkább ütésálló

Kézzelfoghatóbbá teszi a járvány hatását a munkanélküliségre, ha azt nézzük, a foglalkoztatottak közül minden hányadik ember került utcára január óta. Az látszik, hogy

minden 35. ember lett munkanélküli, aki korábban foglalkoztatott volt.

Ez a térkép már máshogy néz ki, mint amit megszoktunk: az alacsonyabb munkanélküliséggel büszkélkedő megyék sem mutatkoztak feltétlenül válságállóbbnak, mint a rosszabb gazdasági helyzetű régiók, bár az a tendencia azért látszik, hogy a szegényebb megyékben nagyobb eséllyel veszítette el valaki az állását, mint a gazdagabbakban.

A leginkább ütésálló a főváros volt annak ellenére, hogy a turizmus jelentős része ide koncentrálódik, és az az iparág omlott össze a leglátványosabban, magával rántva a vendéglátást és egy sor szolgáltatást. Ehhez képest mégis csak minden 54. budapesti foglalkoztatott regisztrált az év eleje óta munkanélküliként, miközben Hajdú-Biharban minden 23., az ország túlsó felén, Zalában pedig minden 24. dolgozó elveszítette a munkáját 2020 első felében. Ebből is látszik, hogy a fővárosnak az ország más részeinél nagyobb a gazdasági potenciálja, és ezen még egy húzó iparág zuhanása sem változtat.

A nőket előbb rúgták ki

Közel 2,5 millió férfi foglalkoztatott van az országban,  400 ezerrel kevesebb a nő,

mégis hétezerrel több nő veszítette el az idén az állását, mint ahány férfi.

Ennek az lehet az egyik oka, hogy bár arányaiban valamivel több nőnek van érettségije és diplomája, mint férfinak, de az alapfokú vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők között jóval több a nő, és ez volt a döntő faktor abban, hogy ki veszítette el nagyobb valószínűséggel az állását a válság miatt.

„Jó lenne visszaaludni hajnali 3:20-kor, de nem tudok" – így kerültek utcára a vásárosnaményi varrónők
Még tüntetés is volt a beregi kisvárosban a helyi varrodában történtek miatt, ahol kelet-európai ujjak varrták a drága nyugati öltönyöket. Egy több évtizedes történet vett nemrég drámai fordulatot, az ukrán határ melletti varrónők mögött pedig egy angol milliárdos sziluettje sejlik fel. Riport.  

A budapesti férfiak közül csak minden 68. foglalkoztatott lett álláskereső, a hajdú-bihari és a zalai nők közül viszont minden 20., azaz 5 százalékuk – ez a két szélsőség. Országosan minden 41. férfi foglalkoztatott, és minden 31. dolgozó nő vált munkanélkülivé január óta.

A diploma megvédett

Az adatokat nézve nyilvánvaló, az iskolázottság a meghatározó abban, hogy kiket sújtott leginkább a válság. Főleg ez függ össze azzal, hogy ki milyen pozíciót tölthet be, és úgy tűnik,

a képzetlen, komolyabb szakképzést nem igénylő munkakörökben dolgozók váltak a legvalószínűbben munkanélkülivé.

A még nyolc osztályt sem végzettekről nem közöl adatot az NFSZ, így a statisztikában a legképzetlenebb csoport a 8 általánost befejezőké. Közülük országosan minden tizedik foglalkoztatott lett munkanélküli, és vannak megyék, ahol még rosszabb a helyzet:

  • Hevesben minden hatodik,
  • Borsodban, Hajdú-Biharban és Nógrádban minden hetedik,
  • Somogyban minden nyolcadik dolgozó elveszítette az állását azok közül, akiknek nincs magasabb végzettségük az általános iskolainál.

A szakmával rendelkezők egy hajszállal védettebbek voltak, mint az érettségizettek. Az előbbiek közül minden 33., az utóbbiaknál minden 32. foglalkoztatott regisztrált álláskeresőként.

A diplomások viszont messze jobb helyzetben vannak mindenki másnál. Körülbelül ugyanannyian vannak a diplomás foglalkoztatottak (1,2 millióan), mint a szakmával rendelkezők, mégis három és félszer annyian lettek munkanélküliek az utóbbi csoportból, mint a felsőfokú végzettségűek közül.

A válság idején tehát budapesti diplomás foglalkoztatottnak volt a legjobb lenni: közülük csak minden 159. lett munkanélküli. A két szélsőségre lefordítva: egy nyolc osztályt végzett Heves megyeit 26-szor valószínűbben rúgtak ki az éve eleje óta, mint egy budapesti diplomást.

A felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak közül országosan mindössze minden 121. lett munkanélküli.

Mivel a csupán nyolc osztályt elvégzett dolgozó jóval kevesebb van, mint bármilyen más végzettségű, ezért az összes munkanélkülivé vált foglalkoztatott között máshogy néznek ki az arányok:

Más megközelítésben: bár négyszer annyi foglalkoztatottnak van érettségije, mint ahányan csak az általános iskolát fejezték be, mégis majdnem ugyanannyian veszítették el az állásukat e két csoportból. De amíg a 48 ezer munkanélkülivé váló érettségizett e végzettségi csoportnak csak a 3 százalékát teszi ki, addig a 47 ezer alapfokú végezettséggel állástalanná váló már e réteg 10 százalékának felel meg.

Összefoglalva, a koronavírus-járvány miatti gazdasági válság a képzetlenebbeket sújtotta arányaiban a legdrasztikusabban, közülük is azokat, akik olyan szegényebb megyékben élnek, ahol egyébként is nagyobb probléma a munkanélküliség. Az abszolút számokat nézve viszont a diplomásokat kevésbé, rajtuk kívül viszont minden csoportot keményen megütött a válság, tízezrével váltak munkanélkülivé az emberek szakmával vagy érettségivel a zsebükben is.

A kormányfő azt ígérte, három hónapon belül mindenkinek újra munkát fognak adni, ezért nem vezettek be extra juttatásokat az állás nélkül maradóknak, így továbbra is mindössze a negyedévig adható álláskeresési járadékra számíthat(ott) az a 130 ezer ember, aki az első félévben elveszítette a munkáját. A nagy számú igénylés miatt ráadásul az is megesett, hogy valakinek 110 napot kellett várnia az állami segítségre – és bizonyára nem mindenki olyan „szerencsés”, hogy ez idő alatt már talált is munkát magának:

Elveszítette munkáját, az államtól a 110. napon érkezett a segítség, amikor már újra volt állása
Tamás április közepén lett munkanélküli, augusztus 5-én jött meg az álláskeresési járadéka. Addig elhelyezkedett.

Illusztráció: Csóti Rebeka /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.