A Tisztes Munka Világnapján mutatta be a Párbeszéd Magyarországért párt és alapítványa, a Megújuló Magyarországért Alapítvány az Alapjövedelem 2021: Út a biztonságba! című vitairatát. A szerzők: Büttl Ferenc közgazdász, az MMAA elnöke és Kis Miklós közgazdász, újságíró.
A koncepciónak különleges aktualitást ad a koronavírus-járvány, hiszen tízezrek veszítették el a munkájukat, vagy kaptak csökkentett fizetést. A 2021-re javasolt alapjövedelem pontosan duplája a 2015-ösnek, amikor először készítettek tervet az alapjövedelem bevezetésére:
- a gyermekek alapjövedelme gyermekenként havi 50 ezer forint,
- a felnőtteké havi 100 ezer forint,
- a várandósoké (12 hetes magzattól) havi 150 ezer forint,
- a dolgozói alapjövedelem pedig legalább bruttó havi 250 ezer forint lenne.
Az öregségi nyugdíjasok, az egyéb járadékszerű ellátásban részesülők, gyesen, gyeden, cseden, gyeten, táppénzen lévők, az álláskeresők és egyéb inaktív emberek a felnőtt alapjövedelemre lennének jogosultak, azaz legalább havi 100 ezer forint jövedelemre. A felnőtt továbbtanulók diákhitel helyett szintén alapjövedelmet kapnának, így nem eladósodással kezdenék az életüket a javaslat alapján. Az alapjövedelem célja, hogy mindenkinek legyen biztosítva legalább a létminimum, vagyis az alapvető megélhetési költségek. Bevezetése után a mindenkori létminimumhoz igazítanák; a Policy Agenda előzetes adatai szerint 2019-ben egy főre 101 398 forint lehetett a létminimum.
Dolgozók alapjövedelme
Bruttó 100 ezer forint alatti bérnél a dolgozói alapjövedelem 100 ezer forint lenne, ami a szerzők szerint megteremti annak a lehetőségét, hogy a munkavállalók ne legyenek kénytelenek megélhetési kényszerből rosszul fizetett munkákat elvállalni. Arra számítanak, hogy az alapjövedelem javítani fogja a munkavállalók béralku-pozícióját, ami már rövidebb távon is további átlagkereset-emelkedést eredményezne, vagyis az alapjövedelem „öngerjesztő” módon növelné a béreket.
A dolgozói alapjövedelem havi bruttó 100 és 200 ezer forint között 50 ezer forint plusz a bérkülönbözet fele lenne (50 000 + (200 000 – munkabér)/2). A közfoglalkoztatottak részben alapjövedelmet, részben dolgozói alapjövedelmet kapnának. Azzal számoltak, hogy a teljes munkaidős dolgozóknál a minimálbér havi bruttó 200 ezer forintra emelkedne 2021-től (jelenlegi bruttó 161 ezer forint), a bérminimum pedig bruttó 260 ezerre (most 210 600 forint). A minimálbér mellé járna még bruttó 50 ezer forint alapjövedelem, így az a jelenlegi nettó 107 065 forintról 166 250 forintra emelkedne.
Havi bruttó 200 ezer forint felett alapjövedelem-kiegészítés járna, csökkenő értékben, bruttó 510 ezer forintig. A kiegészítés a plafon és a bér különbözetének ötöde lenne (510 000-bruttó kereset)/5).
A szerzők szerint lenne rá a pénz
A szerzők számításai szerint az alapjövedelem bevezetése 3389,7 milliárd forintba kerülne jövőre, és úgy vélik, fedezet is lenne rá a 2021-es költségvetésben. A részletes listában szerepel például Paks II. leállítása, illetve a propagandakiadások megszüntetése, de számolnak a közbeszerzések túlárazásának leállításával, és azzal is, hogy az alapjövedelem megtakarításokat hozhat (például a jobb egészségi állapot, kevesebb bűnözés miatt) és számoltak a jövedelemkiáramlás nyomán megnövekvő adó- és járulékbevételekkel is.
Úgy becslik, hogy az alsó 7 jövedelmi kategória (decilis) fog jobban járni, azaz a háztartások mintegy 70 százaléka. Akiknek nem lesz jobb, azok a 100 ezer forint feletti nyugdíjasok – javasolják ezért differenciált nyugdíjemelés végrehajtását. Nem jutnak több jövedelemhez a havi bruttó 510 ezer forint felett kereső, 18 év alatti gyermekkel nem rendelkező felnőttek sem. És azok jövedelme sem emelkedne, akiknek biztosítási típusú ellátása már most is 100 ezer forint felett van.
A szerzőknek a szkeptikusok, ellenzők számára is vannak érveik.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
