Gazdaság

Bérbefagyasztással, bércsökkentéssel reagálhatott a cégek jó része a járványra

Korábban a témában:

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgálták több szempontból, így kíváncsiak voltak a hazai vállalkozások kapacitáskihasználtságára, pénzügyi tartalékaira, foglalkoztatotti létszámának változásaira, valamint a bérek és az értékesítési árak változásaira is. 2020 áprilisában, amikor még kijárási korlátozások voltak, összesen 2891 hazai vállalkozást kérdeztek meg a témában. Eredményeiket tehát nagy mértékben befolyásolták a járványra és az ezzel összefüggő gazdasági leállásra vonatkozó első benyomások, tapasztalatok.

A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése volt, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodott.

Áprilisra már minden nyolcadik vállalkozás lenullázódott

Március 1-jén a hazai vállalkozások átlagos kapacitáskihasználtsága 78 százalék volt, mely az adatfelvétel időszakára, áprilisra 23 százalékponttal 55 százalékra esett vissza, és míg márciusban a vállalkozások 4 százaléka, addig áprilisban már 12 százalékuk számolt be 0 százalékos kapacitáskihasználtságról (azaz a működés felfüggesztéséről). A vállalatok foglalkoztatotti létszámának csökkenésével párhuzamosan a kihasználtság visszaesése erősödött, a gazdasági ágazatok közül pedig az egyéb szolgáltatások területén volt a legjelentősebb átlagos kapacitáskihasználtság-csökkenés. A vállalkozások csaknem negyede számolt be 50 százalékos vagy annál is nagyobb mértékű (azaz jelentős mértékű) kapacitáskihasználtság-visszaesésről, további több mint egyharmaduk pedig 50 százalékosnál kisebb mértékű csökkenésről.

Sok vállalkozásnak csak minimális tartaléka volt

A vállalati likviditás vizsgálata alapján a hazai vállalkozások mintegy fele legfeljebb 2 hónapra, közel kétharmada pedig legfeljebb 3 hónapra elegendő saját tőkével rendelkezett az áprilisi járványügyi korlátozások időszakában a velük szemben fennálló pénzügyi követelések teljesítéséhez a kapacitáskihasználtság áprilisban tapasztalható szintje mellett.

Hasonló helyzetet tapasztaltak a vállalati létszám megtartásához szükséges pénzügyi tartalékok vonatkozásában is: a vállalkozások csaknem fele legfeljebb 2 hónapra, kétharmada pedig legfeljebb 3 hónapra elegendő saját tőkével rendelkezett az áprilisi járványügyi korlátozások időszakában összes munkatársa megtartásához.

Elbocsátások is voltak jócskán

Összességében a legalább két főt foglalkoztató vállalkozások körében a cégek 36 százaléka bocsátotta el legalább egy munkatársát 2020. március 1. és áprilisi adatfelvételi időpont között, ugyanakkor a legalább két főt foglalkoztató vállalkozások 24 százaléka jelezte, hogy legalább egy munkatársat felvett ebben az időszakban.

A vizsgált időszakban legmagasabb arányban a 250 fő feletti nagyvállalatok körében (47 százalék), a szolgáltató cégek körében (42 százalék), illetve a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalatok körében (40 százalék) fordult elő elbocsátás. A létszámfelvétel szempontjából leginkább érintett cégek szintén a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek (35 százalék), a 250 fő feletti nagyvállalatok (32 százalék), a döntően exportáló cégek (31 százalék), illetve az építőipari (30 százalék) és az ipari (29 százalék) vállalkozások.

A foglalkoztatott összlétszám egyetlen kategória kivételével (diplomás szellemi munkakörök, ahol 1 százalékos létszámbővülés történt) rendre alacsonyabb volt összességében 2020. áprilisában március 1-jéhez viszonyítva a vizsgált vállalatok esetén. Legnagyobb mértékben a gyakornoki létszám esett vissza az áttekintett időszak folyamán (6 százalékkal), a szakképzetlen fizikai munkakörökben foglalkoztatottak létszáma 3 százalékkal csökkent, a szakképzett fizikai munkakörökben foglalkoztatottak, a részmunkaidős munkavállalók, valamint a tapasztalt (senior) munkavállalók összesített létszáma egyaránt 2 százalékkal csökkent a koronavírus-járvány vizsgált időszaka folyamán.

Március 1-jén a hazai vállalkozásoknál foglalkoztatott munkavállalók döntő többsége (92 százalék) teljes munkaidőben, kizárólag a munkavégzés helyszínén, a cég telephelyén látta el feladatait. A koronavírus-járvány következtében bevezetett kijárási korlátozásokkal összefüggésben ez az arány április 1-jére 67 százalékra csökkent. A két időpont között számottevően, 10 százalékponttal növekedett azon munkavállalók aránya, akik teljes munkaidőben kizárólag otthonról dolgoztak (április 1-jén 11 százalékos arány), illetve akik fizetett szabadságon voltak (április 1-ján szintén 11 százalékos arány).

A megkérdezett vállalkozások 35 százaléka úgy ítélte meg, az év folyamán 2019 azonos időszakához viszonyítva csökkenni fog munkatársai létszáma, 56 százalék az adatfelvétel idején nem számított létszámváltozásra a következő fél év során, míg 9 százalék úgy gondolta, a cég létszáma növekedni fog.

Kisebb lehet a béremelés, mint korábban

Az idei évben a vállalkozások jelentősen kisebb arányban tervezik emelni a bruttó béreket (51 százalék), mint ahogy 2019-ben tették (85 százalék), ráadásul a béremelés várható mértéke is csökkent: csak az infláció mértékével közel azonos, 1–5 százalékos béremelkedés ért el a tavalyihoz hasonló arányt a vizsgált cégek körében (18, illetve 20 százalék). 2019-ben a vállalkozások mindössze 2 százalékánál csökkentek a bérek, ez az arány 2020-ban már várhatóan 11 százalék lesz az áprilisi adatok alapján, és míg tavaly a cégeknek a legnagyobb részét (47 százalék) azok tették ki, akik 6–10 százalékkal növelték a béreket, addig idén már a bérek befagyasztása a leggyakoribb stratégia (39 százalék).

2020 áprilisában a válaszadók több mint tizede vélekedett úgy, hogy csökkenni fognak a belföldi értékesítési árak a következő félévben – arányuk legutóbb 2009 áprilisában, a gazdasági világválság kitörését követően volt ilyen magas. Emellett a válaszadók alig fele gondolta úgy, hogy nőni fognak az árak, legutóbb 2016 októberében volt alacsonyabb az áremelkedést várók aránya.

Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.