Gazdaság koronavírus

„Mindenkinek a markába nyomtak 100 eurót, hogy ez az állami bértámogatás”

A járvány okozta válság során a munkáltatók több visszaélést is elkövettek. A Vasasok szakszervezete megosztotta velünk, milyen trükkökkel rövidítették meg a dolgozókat.

Sok cég került bajba a járvány miatt, és közülük sokan vetettek be olyan trükköket, amelyekkel megrövidítették a munkavállalóikat. Egészen extrém ügyekre is fény derült a Vasas Szakszervezeti Szövetséghez érkezett jelzésekből.

Így trükköztek a munkáltatók

Az idei első félévben a korábbinál sokkal „kreatívabban” kezelték a munkáltatók a munkajogi szabályokat. Nem volt ritka, hogy az állásidőre járó alapbért nem fizették ki, csak annak egy részét, mondván, akinek nem tetszik, kereshet más munkahelyet – említett példát László Zoltán alelnök. A Vasas tagcégeinél is rengeteg ilyen próbálkozás volt, azonban a dolgozók körében indított „ne írd alá” kampánnyal a szakszervezetnek sikerült ezek többségét leszerelni. Nyolc foglalkoztatónál így is csatát vesztettek, de nem hagyják annyiban.

Az alelnök szerint másképp is trükköztek a munkáltatók az állásidőre járó alapbérrel: először végrehajtották munkaszerződés-módosítással a bércsökkentést, majd csak a csökkentett alapbért fizették ki az állásidőre. Ez nem szabályos, a korábbi magasabb alapbért kellett volna kifizetni a dolgozóknak. Ilyen próbálkozások voltak és jelenleg is vannak a tagcégeiknél.

Vasas-cégnél fordult elő az is, hogy a munkáltató egyoldalúan, azaz a dolgozó hozzájárulása nélkül csökkentette a munkaidőt, illetve a munkabért. A szakszervezet azonnal bírósághoz fordult, mert a jogorvoslatra mindössze 30 nap van, különben úgy veszik, hogy a munkavállaló hozzájárult a szerződésmódosításhoz. Elvileg a cég utólag kifizeti a bérkülönbözetet.

Akadtak olyan munkáltatók is, amelyek elküldték állásidőre az embereket, majd semennyi bért nem fizettek nekik azzal, hogy nem is volt munkavégzés. Sőt, még le is akarták dolgoztatni az állásidőt. Ez duplán szabálytalan, mert az állásidőre ki kell fizetni az alapbért, és utólag nem lehet ledolgoztatni ezt az időszakot.

Több helyen lett munkaidőkeret

Sok cég az átmeneti szabályokat kihasználva szakszervezeti egyeztetés nélkül vágott bele a munkaidőkeret alkalmazásába. Közülük jó páran az alapvető szabályokkal sincsenek tisztában, például hogy a fizetett ünnepet vagy a betegállományt nem dolgoztathatják le utólag a munkavállalóval. Volt, hogy nem készült szabályzat a munkaidőkeretre, sem megfelelő rendszer a munkaidő nyilvántartására, ami alap kellene, hogy legyen az elszámoláshoz. Mások még gyorsan június vége előtt bejelentették, szintén szakszervezeti egyeztetés nélkül, hogy majd ősztől alkalmaznak munkaidőkeretet.

László Zoltán szerint vannak munkáltatók, akik nagyon felkészületlenek vagy csak jól adják elő a felkészületlent. 

A vírus megjelenésekor számos munkahelyen kellett a szakszervezetnek csatát vívniuk a biztonságos működésért is, hogy legyen maszk, kézfertőtlenítő, átszervezéssel oldják meg a távolságtartást. Több százfős cégeknél is jellemző volt ez, a multikat viszont nem kellett noszogatni, példaértékűen jártak el – ismerte el az alelnök.

A bértámogatást is kicsavarták

A szakszervezet várakozásához képest kevés, mindössze 22 cég élt a csökkentett munkaidős bértámogatással. Viszont visszaélés itt is akadt, többféle is. Csoporton belül az egyik cég csökkentett munkaidőben foglalkoztatta a dolgozót, megigényelte a kieső munkabérre a 70 százalékos állami támogatást, ám a csoport másik cége ledolgoztatta a kieső munkaidőt is, erre viszont csak a bértámogatás nélküli bérrészt fizették ki a dolgozónak. Máshol jó előre felmondtak a dolgozóknak, hogy mire lejár a bértámogatás három hónapja plusz az egyhavi továbbfoglalkoztatás, addigra pont leteljen a felmondási idő is. Sőt, megkérték, regisztráljanak álláskeresőnek, hogy aztán visszavehessék őket a havi 200 ezer forintos munkahelyteremtő bértámogatással. (Július 16-tól azonban módosultak a feltételek, így ezt a támogatást már nem fogja tudni bezsákolni a trükköző munkáltató.)

Egészen elképesztő esetről számolt be László Zoltán: egy ipari parkban működő multi beszállítójánál (nem a Vasas területén) a munkaerő-kölcsönző a dolgozók tudta nélkül csökkentette a munkaidejüket és a bérüket is, miközben ugyanannyit dolgoztak, mint korábban. Volt, akit úgy vettek betegállományba, hogy nem is volt beteg. Minderről csak a bérjegyzékből értesültek a munkavállalók. Aztán mindenféle papír nélkül mindenkinek a markába nyomtak 100 eurót, hogy ez az állami bértámogatás.

Levizsgáztak a munkáltatók a járvány alatt társadalmi felelősségvállalásból, és tisztelet a kivételnek, sokan elbuktak

– kommentált László Zoltán.

Most már ugyan valamennyivel kevesebb a visszaélés, de még mindig akad, a szakszervezet ezért azt tanácsolja, semmit ne írjanak alá a dolgozók, csak ha kikérték az érdekképviselet tanácsát.

Újabb kihívást az autóipari gyártók váratlanul bejelentett nyári leállása okoz a szakszervezetek számára. Főleg a beszállítóknál jellemző, hogy már a járvány alatt kiadták a dolgozók összes szabadságát, így a nyári leállás csak állásidő lehet, amire alapbért kell fizetni, ám ezt a cégek egy része el akarja bliccelni. A szakszervezet nem szeretné, ha a dolgozók pénz nélkül maradnának, de azt sem, hogy a kisebb beszállítók tönkremenjenek – gyors kormányzati segítséget várnak.

Még nincs teljes gőz

A Vasas tagcégei közül 24 még mindig csökkentett munkaidővel működik, három társaságnál pedig be sem indult a gyártás, póttevékenységként átalakítások zajlanak, így legalább fizetést kapnak a dolgozók.

Jelenleg a Vasas által lefedett 206 munkáltató egyikénél sem megy akkora kapacitással a termelés, mint a vírusválság előtt, és mindenhol kisebb a létszám is. Csoportos létszámleépítést ugyan sehol nem jelentettek be, de az szinte mindenhol jellemző volt, hogy a kölcsönzött dolgozókat elküldték, illetve nem hosszabbították meg a határozott idejű munkaszerződéseket, sem a próbaidőseket. Ezen kívül

több mint száz cégnél, azaz minden második munkáltatónál kisebb, nem csoportos leépítéseket hajtottak végre az első félévben

– ezek az elbocsátások azonban összességében a munkavállalói létszám 10–20 százalékát érinthették.

Két cég kivételével mindenhol el tudták érni, hogy ne maradjanak fizetés nélkül a dolgozók – ahol nincs szakszervezet, ott sokkal rosszabbak voltak az arányok. Ezt onnan is látják, hogy számos cégtől megkeresték a Vasasokat új alapszervezet létrehozását kérve. Észrevették ugyanis a dolgozók, hogy ahol nincs szakszervezet, ott a legkeményebb eszközök alkalmazásától sem riadt vissza a munkáltató a vírusválság alatt, például bér nélkül hagyták a munkásokat.

Nagy a káosz

A regionális szakszervezetektől beérkező kérdőívekből az is kiderült, hogy szektorszintű gond van. László Zoltán példával érzékeltette a káoszt: ha most akar valaki új Suzukit venni, két–három hónapot várnia kell rá, miközben kevés az eladás, a gyárban és környékén rengeteg kész autót tárolnak. Nem csak a Suzukira áll, hanem szinte az összes autógyártóra, hogy magas a felhalmozott készlet, nem nő a kereslet, és mégsem tudják kielégíteni a vevői igényeket. A beszállítóknál pedig nagyon ingadozik, jellemzően csökken a megrendelés, a már lehívott mennyiség pedig gyakran módosul, többnyire jelentősen és hirtelen visszaesik, mire gyártásba kerülne. A szakszervezet szerint ez nagyon nem jó előjel a következő időszakra nézve, a feldolgozóiparban ugyanis létkérdés, hogy minél hosszabb időre kiszámítható legyen a működése. Ez most nagyon nincs így.

Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt /MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik