A német kormánypártok – vagyis a kereszténydemokrata CDU, a bajor testvérpárt CSU, valamint a szociáldemokrata SPD – jó ideje válságban vannak, egyikük sem biztos abban, hogy hasznos számukra, ha együttműködik a másikkal, ráadásul az ezzel kapcsolatos álláspontjuk is sűrűn változik, mivel az utóbbi időben elég gyakran cserélődnek a vezetők a pártok élén. Most azonban viszonylag gyorsan cselekedtek: március 8-án, mikor még alig 100 ezer emberre jutott egy koronavírusos megbetegedés, a koalíciós pártok konkrét munkaerőpiaci lépéseket tettek a járvány gazdasági hatásainak csökkentése érdekében.
Ahogy az SPD-s Olaf Scholz pénzügyminiszter akkor mondta, országuk „páncélököllel” harcol a vírussal szemben a gazdaság megvédése érdekében. Erre 750 milliárd eurót, vagyis úgy 270 ezer milliárd forintot is el tudnak költeni (összehasonlításképpen, ez az összeg úgy ötszöröse Magyarország GDP-jének). A kormánypártok javaslatát a törvényhozás mindkét háza és minden pártja – szélsőbaltól szélsőjobbig – megszavazta a múlt héten.
A gazdasági segélycsomag részben a kibővítése annak a már eleve működő rendszernek, amelyben az állam közpénzzel pótolja a kieső bér egy részét, amennyiben a munkaadó rövidített munkaidőben alkalmazza a dolgozóit. Ezt nevezik a németek Kurzarbeitnek, magyarul rövidített munkaidőnek. A Kurzarbeit nem újdonság, több évtizede létezik, ez segítette például Németország gyors kilábalását a 2008-as válságból, ami – szemben sok másik európai állammal – nem is okozott akkora károkat az országnak.
A Kurzarbeit lényege az elbocsátások minimalizálása, vagyis hogy a válságban érintett vállalatok hazaküldhessék, vagy rövidített munkaidőben dolgoztathassák a munkavállalóikat ahelyett, hogy megválnának tőlük. A munkások pedig a fizetésük jelentős részét továbbra is megkapják, mégpedig úgy, hogy az állam a kieső összeg nagy részét pótolja.
Ha egy vállalat részt vesz a Kurzarbeit rendszerében, akkor a munkáltatók megkapják az úgynevezett Kurzarbeitgeldet (a rövidített munkaidőre szóló bért) a munkanélküli juttatások elosztásáért is felelős Szövetségi Munkaügyi Ügynökségtől. A munkások a krízis előtti fizetésüknek a 60 százalékát, ha gyerekeik is vannak, akkor a 67 százalékát kapják meg. Ha pedig a válságnak vége, vagy legalábbis enyhül, a munkavállaló visszatérhet a teljes munkaidejű állásába.
A rendszer mögött az az elv áll, hogy sem a munkaadó, sem a munkavállaló ne szenvedjen hátrányt egy olyan válság miatt, ami nem miattuk következett be. Másrészt a vállalatok így nem veszítik el azt a kiadást, amit korábban a munkások felkészítésébe, továbbképzésébe fektettek, és amire szükségük lesz a krízis után.
A munkaadók Magyarországon is hasonló szisztémát szeretnének, erről itt írtunk:
Az elmélet jól hangzik, de működik-e a gyakorlatban?
Úgy tűnik. Még a 2008-as válság alatt, a világ országainak többségével szemben, Németországban például még csökkent is a munkanélküliség (7,9 százalékról 7 százalékra esett), köszönhetően részben a Kurzarbeitnek. Akkor 1,5 millió munkavállaló kapott így fizetést, hogy aztán visszatérhessen a teljes munkaidős munkájához.
A munkanélküliségi adatok Németországban egyelőre csak a március 12-ig tartó időszakról állnak rendelkezésre, amikor a járvány még nem harapódzott el olyan mértékben, mint az elmúlt hetekben. A szakértők azt prognosztizálják, hogy a Covid-19 miatt nőni fog a munkanélküliek száma.
A 2008-as gazdasági világválság után a Kurzarbeitben való részvétel lehetőségeit a német állam leszűkítette, igaz, nem is volt olyan átfogó gazdasági krízis azóta, illetve a német gazdaság és a foglalkoztatás is fellendült a válságot követően.
Most ezt a rendszert hozták vissza, illetve bővítették ki. Az egyik fő különbség az előzőekhez képest, hogy a vállalatok még könnyebben részt vehetnek benne. Korábban egy vállalkozás csak akkor csatlakozhatott, ha a munkahiány az alkalmazottak legalább 30 százalékát érintette. Ezt most 10 százalékra csökkentették. Jóval több forrást is biztosít ezúttal az állam, és sokkal több munkavállaló fog részesülni belőle, mint a 2008-as válság idején. A kormány szerint most 2,35 millió munkavállaló kap majd Kurzarbeitgeldet, ami az államnak összesen 10 milliárd eurójába (3,5 ezer milliárd forintjába) kerül. A pénzzel valószínűleg nem is lesz gond, hiszen a munkaügyi ügynökség az elmúlt években 26 milliárd eurót (9,3 ezer milliárd forintot) takarított meg.
Még akkor sem, ha Angela Merkel CDU-jának munkaerőpiaci szakértője, Peter Weiß szerint
Noha alig fél hónapja bővítették ki a rendszert, a járvány okozta gazdasági helyzet annyira gyorsan vált kritikussá, hogy sok vállalkozás már be is lépett a rendszerbe, az első héten például több mint 76 ezer vállalkozás kérvényezte a rendszerbe való felvételét.
A legfrissebb adatok szerint – amelyeket a szociáldemokrata munkaügyi miniszter, Hubertus Heil közölt kedden – március végéig összesen 470 ezer vállalkozás jelentette be a rövidített munkaidős rendszerben való részvételi igényét. Hogy a 470 ezer vállalkozás hány embernek a rövidített munkaidős alkalmazását jelenti, egyelőre nem lehet tudni. Ezt az adatot csak akkor ismerhetjük meg, ha a vállalkozás részvételét elfogadják, és regisztrálják a munkavállalót rövidített munkaidejűként. Az azonban biztosnak látszik, hogy jóval többen lesznek a 2009-es eddigi rekordnál.
A német Gazdaságkutató Intézet hétfőn közzétett adatai szerint a következő negyedévben hatalmas növekedés tapasztalható majd a rövid munkaidejű foglalkoztatásban, a vállalkozások több mint a negyede használja majd. Főleg az olyan iparágakban, mint az autóipar (41 százalék), a gépipar (33 százalék), de például a Bundesliga harmadik osztályában szereplő FC Magdeburg alkalmazottai is beleegyeztek, hogy így foglalkoztatják őket tovább.
A Volkswagen a német munkavállalóiból 80 ezret kíván ilyen módon foglalkoztatni, a Daimler pedig 170 ezer dolgozójának többségét szeretné rövidített munkaidőben alkalmazni április elejétől. De csatlakozott már a sémához a Deutsche Bank is.
A siker nem garantált
Korábban a Kurzarbeit rendszerében főleg az ipari vállalatok vettek részt, a kormány most azt reméli, hogy nagy segítséget nyújt majd a szolgáltató szektorban is, hiszen ott is komoly visszaesés tapasztalható a szociális távolságtartás miatt.
Hogy mennyire lesz sikeres ebben az ágazatban, egyelőre kérdéses, az ennek a szektornak a munkavállalóit összefogó szakszervezet, a Verdi álláspontja szerint a meghozott rendelkezések nem nyújtanak elegendő segítséget az éttermek és hasonló vállalkozások alacsony jövedelmű dolgozói számára. Heil ugyanakkor elmondta, hogy szinte nincs iparág, amelyből ne érkezett volna igénylés, így nagyon sok vendéglátóipari és kereskedelmi vállalakozástól is.
Egyes szakértők attól tartanak, hogy a járvány miatt nagyobb válság lesz, mint a 2008-as globális pénzügyi válság volt, emiatt hosszú távon a Kurzarbeit rendszere nem lesz fenntartható. Ha még hónapokig fenn kell tartani a kijárási korlátozásokat, akkor a vállalkozásoknak nem lesz semmilyen bevétele ahhoz, hogy túléljék a válságot.
A harmadik ellenérv a sikeresség ellen, hogy a Kurzarbeit csak növeli az egyenlőtlenséget, mert míg a munkaadókat kisegíti az állam, hiszen számukra a munkaerőköltség nullára csökken, addig a munkavállalók kevesebb pénzt vihetnek haza.
Ki vannak téve a német vállalatok a világgazdasági folyamatoknak is, a SARS-járvány hat hónapon át tartott, ami miatt a kínai GDP-növekedés 1 százalékkal lett alacsonyabb. Ha ez lesz most is, akkor a német GDP-t 0,06 százalékkal vágja meg csak a kínai 1 százalékos GDP-csökkenés. Ez azonban csak egy igen óvatos jóslás a mostani helyzetre.
Az viszont világos, a németeknél nincs az a pénz, amit ne költenének a gazdaság megsegítésére, a 750 milliárd eurós, vagyis 270 ezer milliárd forintos segélycsomag nagyobb a franciák 45 milliárd eurós, illetve az Egyesült Királyság közel 400 milliárd eurós csomagjánál. Igaz, az amerikai törvényhozók még a németeknél is nagyobb összeget szavaztak meg a segítséghez. A német állampolgárok pedig úgy tűnik elégedettek a német kormánnyal, mind az egészségügyben, mind a gazdaságban tett fáradozásaikért. Legalábbis ezt mutatják a közvélemény-kutatások elégedettségi mutatói, ahogy a kormánypártok és politikusaik népszerűségi indexei is.
Kiemelt kép: Sean Gallup/Getty Images
