Gazdaság koronavírus

Állami lélegeztetőgépre szorulnak a vállalkozások a megmaradáshoz és a dolgozók megtartásához

Ahány ágazat, annyiféle javaslat futott be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, amely hat munkacsoportot állított fel, hogy felmérjék az egyes ágazatokat sújtó károkat és megoldási javaslatokat adjanak a koronavírus miatti krízis kezelésére. Ezekből táplálkozott a kamara válságkezelési programja, és úgy tudni, a szerdán nyilvánosságra hozott dokumentum elemei visszaköszönnek majd a kormány jövő keddre ígért gazdasági akciótervében. Ezt minden idők legnagyobb mentőcsomagjaként harangozta be Orbán Viktor kormányfő.

A hat ágazati csomagból itt azokat a felvetéseket emeltük ki, amelyek a munkahelyek megmentésére koncentrálnak. A vállalkozások gyors intézkedést várnak ennek érdekében. A tervezetek készítői hangsúlyozták, mindenképpen előnyösebbnek tartják, ha munkanélküli ellátás helyett a cégek működőképességére, a foglalkoztatást biztosító megoldásokra költene az állam. És maga a miniszterelnök is többször utalt rá, hogy erre készülnek.

Járulékkedvezmény

Jelenleg a bajba jutottak szűk köre kap kedvezményt: 26 tevékenységnél érvényes, hogy a bérek után nem kell márciustól június végéig megfizetni a munkáltatói közterheket, illetve a dolgozóktól csak személyi jövedelemadót és 4 százalékos természetbeni egészségügyi járulékot vonnak (az utóbbi legfeljebb havi 7710 forint lehet). Nagyon sok, más profilú cég is bajba került azonban, és szeretne bekerülni a kedvezményezetti körbe. Például az áru- és személyszállítás, a logisztika területén azt kérik, hogy legalább a kulcsmunkakörökre (targoncakezelő, gépkocsivezető, hajóvezető, vonatvezető, forgalomirányító, raktári munkás) és a gyártási logisztikára terjedjen ki a kedvezmény. A szállítmányozók a főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétjét, illetve társas vállalkozó jövedelmét is kivennék a minimum járulékfizetési kötelezettség alól.

A vasút szintén a járulékfizetés felfüggesztését kéri és/vagy azt, hogy bértámogatási pályázatból vagy alapból juttassák bértámogatási forrásokhoz a közszolgáltatókat. Járulékmentességet kérnek a nem élelmiszer-kiskereskedők, a turisztikában pedig a teljes ágazatra kérik a járulék- és katakedvezmények kiterjesztését. Az autóipar és a feldolgozóipar szintén, és

javasolják az osztrák, holland, német típusú bértámogatást, azaz az árbevétel jelentős (20-50 százalékos) csökkenése mellett kapjon a vállalkozás fix, gyorsított támogatást (120-150 ezer forint/hó) a munkavállalók nettó béréhez, az szja és járulékok részbeni vagy teljes elengedése mellett.

A pénzügyi ágazat a munkabért terhelő járulékok átmeneti elengedését, csökkentését vagy felfüggesztését szorgalmazza, utóbbit különösen kérnék a hitelmoratórium idejére a bankszektorban, vagy a szociális hozzájárulásiadó-fizetés részbeni felfüggesztését.

Az élelmiszercégek bevezetnék a technikai munkanélküliség fogalmát, ennek idejére a munkáltató nettó munkabért biztosítana, ha ez a bér mentesülne minden köztehertől. Cserébe az államnak nem kellene munkanélküli segélyt fizetnie.

A pénzügyi cégek azt javasolják üzletbezárás, járványügyi zárlat idejére, hogy állásidő alatt a munkáltató és a munkavállaló állapodjon meg az alapbérnél alacsonyabb bérben, és ehhez járjon 100 százalékos szociális hozzájárulásiadó-kedvezmény a minimálbér kétszereséig.

Szabadság, táppénz, túlóra

A fuvarozók sofőrhiányról írnak, de előrevetítik, hogy tömeges elbocsátás is jöhet. Ehelyett csökkentett munkaidőt javasolnak, vagy hogy a munkaviszony megtartása mellett fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozó járulékfizetés nélkül legyen biztosított. Az ipari munkacsoport azt szorgalmazza, hogy a fizetés nélküli  szabadság idején az állam fizesse az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Szeretnék továbbá, hogy a munkáltatónak ne kelljen 15 nappal korábban bejelentenie a szabadság kiadását.

A kereskedelem támogatná, ha a munkáltató saját maga dönthetne csökkentett munkaidő elrendeléséről – ehhez egyelőre a munkavállaló egyetértése is kell.

Az élelmiszergazdaság a fizetett szabadság felhasználása után úgynevezett igazolt fizetett távollétet javasol, ha az állam átvállalja a távollét idejére a munkavállaló munkabérét. Esetleg a dolgozó azonnali táppénzre legyen jogosult (a betegszabadság mellőzésével) a kiesés idejére.

A vasútnál a betegállományok várható növekedése miatt javasolják a túlórakorlátok átmeneti feloldását, valamint más okból a többletszabadságot, ha ennek pluszterheit az állam vállalná.

Karantén idejére a pénzügyi szektor betegszabadságot javasol, a fuvarozók pedig azt szeretnék, hogy az állam nyújtson anyagi segítséget a sofőrök béréhez, ha karantén miatt nem tudnak dolgozni.

4000 milliárdos válságkezelési alapot javasol a kamara, a kormány cégekbe szállhatna be tulajdonosként
Az állam vinné a főszerepet, de a vállalkozásoknak és munkavállalóknak is bőven jutna a terhekből az iparkamara válságkezelő forgatókönyve szerint, amiből a kormány gazdaságélénkítő terve is táplálkozhat majd. 4000 milliárd forintos válságkezelési alap formálódik, de mindenekelőtt mentenék a munkahelyeket, aztán jönnek majd a különadók.

Hitel

A bajba került cégeknek és dolgozóknak gyorsan elérhető hitelre is szükségük lenne. A személyszállítók állami működési és foglalkoztatás-bővítési hitelprogramot szeretnének, kamatmenteset, halasztott visszafizetéssel, forgóeszközre és munkahely-teremtésre.

A turizmusból, vendéglátásból elbocsátott munkavállalók támogatására azonnali pénzügyi alap létrehozását javasolják, mely pályázati úton adna megélhetési támogatást lakbér, közüzemi díjak és hitelek fedezéséhez, akár hosszú lejáratú hitellel.

Fotó: Farkas Norbert /24.hu

Az ipari munkacsoport munkahelymegtartó válsághitelt javasol azzal, maximális havi 150-170 ezer forintos hitelkerettel, amit a csökkentett munkabér kiegészítésére is igénybe lehetne venni. A hitel egy részét később az úgynevezett Válság Munkahelyvédelmi Alap terhére elengednék. A pénzügyi vállalkozások a túléléshez támogatott folyószámlahitelt, részben a munkaerő-megtartáshoz munkahelyvédelmi bérelőleg-hitelt,  a Széchenyi Kártya Program keretében pedig munkabérelőleg-hitelt szorgalmaznak.

A turizmus további segítséget vár

A szálláshely-szolgáltató, vendéglátó vállalkozások a dolgozói állomány megtartásához az eddigi járulékkedvezményeken túl további támogatásokat várnak.

  • Minél több a csökkentett bér a garantált bérminimumhoz (bruttó 210 600 forint) képest, illetve minél nagyobb a megtartott állományi létszám a tavalyihoz képest (de minimum 40 százalék), annál több legyen a kedvezmény.
  • Ha a munkáltató vállalja, hogy a garantált bérminimum legalább 20-60 százalékát fizeti a dolgozóinak, az állam egy kiegészítő béralapból egészítse ki a munkavállaló bérét 66 százalékra (bruttó 126 ezer forintra).
  • Azoknak a vállalkozásoknak is nyitva legyen a lehetőség, amelyek február-márciusban már elbocsátották az alkalmazottaikat, de jó részüket visszavennék.

Kilakoltatási moratóriumot is javasolnak az állásukat elvesztőkre, valamint azt, hogy SZÉP-kártyával is vásárolhassanak a boltban. Az állástalanoknál, jelentős bércsökkenést elszenvedő dolgozóknál kérik a közüzemidíj-fizetés felfüggesztését vagy átütemezését.

Az ipar egyre nagyobb részét sújtják a leállások

Ahogy az ellátási láncok bármely szereplője leáll, egy idő után az egész lánc megbénul, ez az ipar baja. Ezért kérik az ideiglenes (vészhelyzeti) részmunkaidő-elrendelés lehetőségét, ami alatt csökkentett munkabért fizetnének a munkaadók, és emellett kormányzati keresetkiegészítést várnának.

Mivel a leálló kis és közepes vállalkozásuknak nincs tartalékuk, az otthoni munkára be nem foghatóaknak 40-50 százalékos állami bértámogatást kérnek az 50-70 százalékos alapbér kifizetéséhez.  Állami segítség kellene a munkáltatói felmondás fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez, illetve lehetőség arra, hogy több havi részletben fizethessék ki a munkavállalóknak a végkielégítést és felmondási időre járó bért, akár igazodva a munkanélküli ellátás idejéhez.

Azoknál a bajba jutott cégeknél, ahol nincs szakszervezet, illetve kollektív szerződés, kérik, hogy a munkaadó akár egyoldalúan dönthessen a munkaidőkeret meghosszabbításáról, az eddigi 4 hónapról ideiglenesen 9-12 hónapra.

Az élelmiszergazdaság védené az ingázókat és a kulcsdolgozókat

Az élelmiszeripari üzemekben szükség van a határon ingázó munkaerőre, ezért kérik, hogy ők munkáltatói igazolással átléphessék a határt és dolgozhassanak. A szezonális termelés többletlétszám-igényének biztosításához központi adatbázis létrehozást javasolják, ahol nyilvántartanák az elbocsátott munkaerőt. Akár ki is rendelnék őket élelmiszeripari vállalkozásokhoz.

Meghosszabbítanák a konzervek lejárati idejét, ez is a válságkezelés része lehet
Soron kívüli koronavírustesztet is kér az élelmiszeripari cégeknél a kamara által felkért munkacsoport, amelyben Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc cégei is benne vannak.

Minden élelmiszeripari üzemben vannak az üzem működése szempontjából kritikus munkakörök, amelyekben a dolgozók helyettesítése, pótlása nem, vagy csak nehezen megoldható. Őket vészhelyzeti pótlékkal, célprémiummal ösztönöznék, hogy szigorított munkarendben dolgozzanak, akár más munkavállalóktól elkülönítve, üzemi karanténban, céges járművel bejárva, vagy a telephelyen elszállásolva. A pluszköltségek előteremtéséhez gyors állami  pályázati segítséget várnak.

Kérik, hogy akkor is adhassanak adómentes támogatást a munkába járáshoz a dolgozó saját kocsijával, ha azonos településen van a munkahely és a lakóhely.

Egységes támogatás kellene

A sok kis részötletben el lehet veszni, mi ehelyett inkább az ipar három szektorfüggetlen javaslata mellett tennénk le a voksunkat. Hiszen nemigen lesz olyan ágazat, amelyet ne érintene a válság, támogatások nélkül pedig csekély esély van a munkahelyek megtartására. Az ipari munkacsoport javasolja:

  • az egységes, szektortól és bérektől független munkahelymegtartó és bértámogatásokat,
  • járulékfizetési könnyítéseket minden munkavállalóra
  • elbocsájtások esetére olyan alapot, amely minden kkv számára elérhető a dolgozói végkielégítések kifizetéséhez.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.