Gazdaság nyugdíj
Railroad engineer

Kirúgásnál nyugdíjasnak számított a mozdonyvezető, hiába nem az

Korábban a témában:

Azt gondolnánk, egyszerű eldönteni azt a kérdés, hogy valaki nyugdíjas-e vagy sem, azonban egy mozdonyvezető esete azt mutatja, hogy nem. Sőt, lehet valaki egyszerre nyugdíjas, meg „nem nyugdíjas” is, attól függően, hogy éppen melyik törvény alapján nézik a dolgot.

A mozdonyvezető és sorstársai számára ez annyit jelent, hogy nyugdíjas előnyök nem illetik meg, dolgozóként pedig hátrányba kerülhetnek.

Egyszer volt nyugdíjas, de már nem az

Olvasónk 63 éves, mozdonyvezetőként lett még 2012 előtt korhatár előtti nyugdíjas, majd mivel ezt a státust 2012-ben eltörölték, azóta korhatár előtti ellátást kap. Vagyis még nem öregségi nyugdíjas.

Aki hasonló ellátást kap, az a nyugdíjtörvény szerint nem nyugdíjas, így nem élvezheti a nyugdíjas lét semmilyen előnyét. A KSH statisztikája szerint 2018 elején ők (köztük a szolgálati, korhatár előtti ellátást kapók) még csaknem 42 ezren voltak.

Ők azok, akik nem vehetnek például kedvezményes nyugdíjas jegyet a buszon, és ha elmennek dolgozni, akkor rájuk nem vonatkoznak a nyugdíjas foglalkoztatás kedvezményei. Viszont ha az ellátás mellett munkát vállalnak, tőlük nem csak szja-t vonják, mint az idei évtől a nyugdíjasoktól, hanem minden közterhet meg kell utánuk fizetni, amit az aktív dolgozók után.

Az ONYF 2012-ben kiadott tájékoztatója is ezt hangsúlyozza:

A korhatár előtti ellátásban részesülő ugyanis – mivel nem minősül nyugdíjasnak – keresőtevékenység folytatása esetén valamennyi, a biztosítási jogviszonnyal összefüggő egyéni járulék megfizetésére köteles és a nyugdíjjárulék-fizetéssel szolgálati időt szerez.

És ez alól azóta sincs feloldás, mivel az adózási kedvezmények csak a nyugdíjtörvény szerint értelmezett saját jogú nyugdíjasokra vonatkoznak.

Akik nyugdíj helyett ellátást kapnak, azoknál hátrány továbbá az is, hogy megmaradt náluk a nyugdíj melletti munkavégzésnél a kereseti korlát (a minimálbér 18-szorosa, idén éves szinten 2,682 millió forint). És ha valaki vállalkozna például a korhatár előtti ellátás mellett, azt is csak főállású vállalkozóként teheti meg, a kereseti plafon figyelembe vételével. Aki eléri a kereseti plafont, annak az év végéig (vagy a nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell a járadék folyósítását, illetve ha nem szüneteltették, azt vissza kell fizetni.

A „nem nyugdíjas” is lehet nyugdíjas

Viszont mint a mozdonyvezető peres ügyében a bíróság első és másodfokon is kimondta, felmondás esetén mégis csak nyugdíjasnak számít a szolgálati járadékos, így nem vonatkozik rá a védett korúak védelme. Olvasónknak 2016-ban mondott fel a munkáltatója.

Miért nem mindegy, hogy nyugdíjasnak, vagy védett korúnak mond fel a cége?

  • Ha határozatlan idejű nyugdíjasnak mond fel a munkáltató, azt nem kell külön indokolni.
  • Viszont védett korban lévőnek (az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öt éven belül) határozatlan idejű szerződés mellett csak akkor mondhat fel a cége, ha a dolgozó súlyos hibát vétett, ha a munkavállaló képességével van gond, vagy ha a munkáltató működésével összefüggő okról van szó. Utóbbi két esetben fel kell ajánlani olyan másik munkakört, amit képes ellátni a dolgozó. Ha pedig nincs ilyen pozíció, akkor emelt összegű végkielégítés jár a Munka Törvénykönyve szerint.

A cége felmondáskor nyugdíjasként kezelte a mozdonyvezetőt, azaz nem indokolt, nem ajánlott fel másik munkakört, és nem adott magasabb összegű végkielégítést. Olvasónk viszont ragaszkodott hozzá, hogy ő nem nyugdíjas, hiszen már nem nyugdíjat kap. És a Munka Törvénykönyvében a szolgálati járadék, korhatár előtti ellátás nem szerepel a nyugdíjas címszó alatt.

A bíróság azonban első és másodfokon sem adott neki igazat.

Mumbai, India - January 10, 2015: Indian train driver on Chhatrapati Shivaji Terminus.
Fotó: iStockphoto

Igen, nyugdíjas. Nem, nem nyugdíjas.

Az egy dolog, hogy a bíróság nem adott neki igazat, de mint az általa megküldött dokumentumokból kiderült, egy oldalon belül is szerepel például a másodfokú bíróság részéről az a kijelentés, hogy olvasónk nyugdíjas, majd néhány sorral lejjebb, hogy nem az.

  • Az elsőfokú bírósággal egyezően a másodfokú bíróság hangsúlyozza  hogy a jogviszony megszüntetésének időpontjában a felperes munkajogi szempontból – figyelembe véve a Munka Törvénykönyve vonatkozó részét – nem minősült nyugdíjas munkavállalónak.
  • Nem vitás, hogy a felperes a nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, azonban megvolt a szükséges szolgálati ideje ahhoz, hogy egyéb nyugellátást kapjon. A tényen az sem változtat, hogy 2012. januártól már nem előrehozott nyugdíjat, hanem korhatár előtti ellátást kap. Ezáltal azonban munkajogi szempontból nyugdíjas státusa nem változott.

Ezek után szakértőket kérdeztünk.

Munkajogi szempontból nyugdíjas

Farkas András nyugdíjszakértő megkeresésünkre a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló jogszabályra hivatkozott, ahol azt írják, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot kell érteni. Értelmezésében ez vonatkozik a munkajogi, felmondási, védett kor eldöntésére irányuló esetekre is. De javasolta, kérdezzünk meg munkajogászt is, ő hogyan látja.

Vida Sándor munkajogász álláspontja szerint a jogszerűen megállapított nyugdíj-megállapítás időpontja a lényeg. 2012 előtt a jogintézmény (= előre hozott öregségi nyugdíj) létezett, így a munkavállaló nyugdíjasnak minősült, vagyis nem vonatkozik rá a védett kor védelme.

Eredetileg a Munka Törvénykönyve szerint sem lett volna nyugdíjas

Kíváncsiságból visszakerestük “a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról” szóló eredeti törvényjavaslatot, és legnagyobb meglepetésünkre abban még külön pontot szenteltek annak, hogy ki hogyan számít nyugdíjasnak.

A Réthelyi Miklós akkori nemzeti erőforrás miniszter által beadott javaslatban szerepelt, hogy ha a munkaviszony 2011. december 31. után szűnik meg attól függően számít valaki nyugdíjasnak a Munka Törvénykönyve szerint, hogy mikor jelentette be a munkáltatója a felmondást. Ha még a törvény kihirdetése előtt, akkor az akkori szabályok vonatkoznak rá. Ha utána, akkor a megszűnéskor érvényes szabályok. A mozdonyvezetőnek 2016-ban mondtak fel, szóval ez alapján a Munka Törvénykönyve szerint sem számított volna nyugdíjasnak sem ő, sem sorstársai. Azonban az összegző módosító javaslattal ezt a cikkelyt indoklás nélkül törlésre javasolta a miniszter, és rá is bólintottak a képviselők.

Persze azóta már az akkori Munka Törvénykönyve sem érvényes, a 2012-es törvény pedig nem tesz említést a korhatár előtti ellátásúakról, mintha nem is léteznének.

Olvasónk nem nyugszik bele a bíróság döntésébe, a Kúriához fordul. Szerinte nem jogos őt a Munka Törvénykönyve szerint nyugdíjasnak tekinteni, ha a nyugdíjtörvény szerint nem nyugdíjas, és ha a Munka Törvénykönyvében sem szerepel nyugdíjas címszó alatt a korhatár előtti ellátás.

Kiemelt kép: iStockphoto

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Image: 73894321, Orsós János, az Dr. Ámbédkar Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola roma származású alapítója., Place: Miskolc, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.