Gazdaság
Kecskemét, 2012. május 17.
Munkatársak dolgoznak a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. kecskeméti gyárának szerelősorán, ahol a B-osztályú Mercedes személyautókat gyártanak.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Mitől olyan jó üzlet a munkaerőkölcsönzés? – kitálalt a szakszervezet

Korábban a témában:

Miért éri meg kölcsönzött dolgozókat foglalkoztatni? – erről kérdeztünk gyárakat és munkaerő-kölcsönzőket. A válaszok alapján úgy tűnik, ez olyan üzlet, amivel mindenki csak nyerhet, hiába kell a gyárnak a dolgozó foglalkoztatásának költségein felül jutalékot is fizetnie a kölcsönzőcégnek. Hangsúlyozták, hogy a kölcsönzött dolgozók nincsenek rosszabb helyzetben, mint a saját alkalmazottak. Arról, hogy ez nem feltétlenül van így, a szakszervezet tálalt ki.

Fő a rugalmasság, a többi titok

A válaszoló gyárak mind elsősorban arra hivatkozva veszik igénybe évek óta a munkaerő-kölcsönzést, hogy segít az aktuális létszámigényhez igazítani a dolgozók számát. A létszámigény pedig változó, a megrendelések szezonalitása miatt, vagy azért, mert jelentősen kilőhet, aztán visszaeshet a megrendelések száma, mint az autógyáraknál tapasztalható mostanában. A rugalmasságot emelte ki a 4700 embert foglalkoztató kecskeméti Mercedes-Benz, a több mint 13 ezer embert foglalkoztató Bosch-csoport, valamint a hasonló létszámú győri Audi is. Utóbbi jellemzően szakmai képzettséget nem igénylő munkakörökben dolgoztat kölcsönzött munkaerőt. Azt egyik cég sem árulta el, honnan kölcsönöznek, és átlagban hány munkást, részben üzleti titokra hivatkozva.

A szakszervezettől tudjuk, hogy az Audinál a kollektív szerződés szerint a dolgozók legfeljebb 5 százaléka lehet kölcsönzött, azaz legfeljebb 650 ember, és több kölcsönözővel dolgoznak. A Mercedesben a szakszervezet szerint jelenleg 70 kölcsönzött ember sincs a négyezerből, és a legnagyobb összlétszám mellett sem voltak száznál többen. Az érdekképviselet szerint a gyárnak fontos, hogy saját dolgozói legyenek, ezt is a megbecsülés egyik formájának tartja.

Image: 73861435, Németh Sándor elnök és Csalogány György elnökhelyettes interjú az Audi Hungária Független Szakszervezet által szervezett sztrájkról. 2019.02.04., Place: Gyõr, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Van, ahol a dolgozók harmada, fele kölcsönzött

Közlékenyebb volt az 1100 embert foglalkoztató SMP és a Henkel. A kecskeméti SMP-nél 35 százalék a kölcsönzött munkaerő aránya, ennek indoka, hogy a gyár munkaerőigénye a vevői igényekkel párhuzamosan nő. Kölcsönzött dolgozók náluk elsősorban fröccsöntőként, festőként, szerelőüzemi operátorként és targoncavezetőként dolgoznak. Legtöbbjük a Prohumán 2004 Kft.-től érkezik, de a Skitus Industries Kft., a Pannon- Work Zrt. és a Dologidő Kft. szolgáltatásait is igénybe veszik.

A Henkel körösladányi és környei gyárában nagyjából 490 saját munkavállaló dolgozik. 2003 óta foglalkoztatnak kölcsönzött munkaerőt, átlagban további 300-400 embert, vagyis a létszám 38-45 százalékát. Jellemzően a Get Work Trendtől kölcsönöznek, főleg betanított munkára. Ők is a kölcsönzés rugalmasságát emelték ki, és azt, hogy a toborzás, kiválasztás terheitől is szabadulnak.

A Suzuki nem válaszolt megkeresésünkre, de

szakszervezeti információink szerint a gyárban a 2500-2800 saját dolgozóra nagyjából 2200 kölcsönzött juthat, azaz majdnem fele-fele az arány.

Hogy mennyit költenek a munkaerő-kölcsönzésre, mennyi jutalékot fizetnek, és anyagilag megéri-e, azt egyik válaszoló gyártócég sem kötötte az orrunkra.

A gyártók állítják, nem különböztetik meg a kölcsönzött dolgozókat

Kölcsönzött munkaerőnek lenni szívás lehet, több okból is. Speciális esetben 184 napig törvényesen lehet kevesebbet fizetni a kölcsönzötteknek, mint a többi, ugyanolyan munkakörben lévő dolgozónak. Az Index januári cikke szerint ezt a spórolási lehetőséget ki is használják a cégek. A cafeteriát nem feltétlenül kapják meg a kölcsönzött dolgozók. Nincs felmondási idejük – ha nincs szükség rájuk, másnap nem kell menniük, és végkielégítés sincs. Igaz, a kölcsönzőcég érdeke, hogy mielőbb új munkát találjanak nekik, de ez a mai munkaerőhiányban nem tűnik akkora előnynek.

Ha innen nézzük, meglepő, hogy a Bosch-csoportnál számos munkavállaló a kölcsönzést preferálja. Azt írták, bérbesorolásban nem tesznek különbséget saját és kölcsönzött dolgozó között. Utóbbi ugródeszka is lehet, mert az állandó munkavállalók jelentős részét a kölcsönzött dolgozók közül veszik fel.

Az SMP azt hangsúlyozta, dolgozóit szerződéstől függetlenül egyformán és igazságosan kezeli, mindegyikük ugyanabban a díjazásban részesül, és a kölcsönzöttek is kapnak juttatást.

A szakszervezet másképp látja

A Vasas szakszervezet alelnöke, László Zoltán a Mercedesben azt tapasztalta, hogy bár betanított munkára vagy valamilyen részfolyamat elvégzésére veszik fel a kölcsönzött munkaerőt, de időnként átirányítják őket oda, ahol éppen emberhiány van, például a minőségbiztosítási területre vagy egy speciális folyamat elvégzésére. Így előfordulhat, hogy

egymás mellett végzik ugyanazt a munkát a Mercedes-dolgozók és a kölcsönzött munkatársak – eltérő bérért.

A gyárak persze azt mondják, náluk minden kölcsönzött munkatárs a szerződésében megállapodott munkát végzi. A kölcsönzőket is faggattuk a jelenségről, és a Trenkwalder is azt írta, praxisukban nincs ilyen, az egyik legnagyobb hazai piaci szereplőként nem engedik meg maguknak. A teljes képhez azonban hozzátartozik szerintük, hogy a trükközés lehetősége a hagyományos foglalkoztatásnál ugyanúgy fennáll, mint a kölcsönzésben.

Kecskemét, 2013. szeptember 30.
Minõségi ellenõrzésre felsorakozott autók a szerelõcsarnokban, a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában 2013. szeptember 30-án. A Daimler AG másfél éve nyitotta meg gyárát Kecskeméten, ahol októbertõl a nagyközönség elõtt is megnyílnak az üzem kapui. A 18 hónap alatt több mint 100.000 Mercedes-Benz B-osztály, illetve CLA-modell gördült le a hazai gyártósorról.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Fotó: Ujvári Sándor / MTI

Ezért van igény a kölcsönzésre

A két válaszoló kölcsönzőcég a gyárakhoz hasonlóan a rugalmasságot emelte ki, valamint speciális toborzási szakértelmüket, amely miatt a munkaerőhiány mellett is tudnak teljesíteni. A Trenkwalder 140 cégnek kölcsönöz, összesen mintegy 4000 embert. Mélységében ismerik a piacot, a céges HR-nél sokkal gyakorlatiasabb a tudásuk a felkutatásban, megszólításban – emelték ki. Ha a cégek nem találnak közvetlen környezetükben megfelelő mennyiségű munkaerőt, gyakran országos toborzás szükséges, amihez nincs irodájuk, sem helyismeretük. Kölcsönzőként ezt és a munkavállalók szállítását, elszállásolását is át tudják vállalni. Foglalkoznak még teljes termelési modulok kihelyezésével is, amivel a már említett tipikusan HR-es teendőket is elvégzik.

A Prohumán csak Magyarországon több mint hatszáz ügyfélnek kölcsönöz, naponta átlagosan 8 ezer dolgozót. Magyarországon szerintük már szinte minden üzleti szegmensben elterjedt a kölcsönzés, de leginkább gyárakba keresnek a sor mellett dolgozó operátorokat. Előnyként említették, hogy ügyfeleik csökkenthetik az adminisztrációt, a toborzásra fordított energiát és költségeket. Kölcsönzőként nagy mennyiségben, ezért olcsóbban hirdetnek, folyamatosan végezik a kiválasztást, akár több cégnek, így számos költséget meg tudnak osztani az ügyfelek között. Adatbázisaikban pedig lényegesen több munkavállaló található, mint bármelyik ügyfélében. Úgy vélik, főleg munkaerőhiány idején ezek olyan előnyök, amik felértékelik a kölcsönzők szerepét.

Mennyibe kerül? Attól függ!

Hogy mennyit számítanak fel a gyáraknak a kölcsönzés fejében, azt nem árulta el a két válaszoló, csak annyit írtak, hogy a szolgáltatástól függ. A Trenkwalder azt fejtegette, hogy jelentős a szórás, hiszen a költségeket befolyásolja a szolgáltatás összetettsége, az együttműködés mérete, így félrevezető lenne konkrét összeg vagy százalék megadása.

A Prohumánnál a szolgáltatási díj mindig attól függ, mennyi HR-funkciót vesznek át (a toborzástól, kiválasztáson, szervezésen, utaztatáson, szállásoltatáson, munkavállalói kapcsolattartáson át az adminisztrációig vagy akár a továbbképzésig). A piac szerintük viszonylag stabil, munkaerő-kölcsönzéssel ma csak nagyban éri meg foglalkozni, és az új belépőnek komoly kezdőbefektetéssel kell számolnia. Nagy verseny van, ami egyre kisebb árrést eredményez.

Munkaerő-kölcsönzés számokban

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legutóbbi összefoglalója szerint 2017-ben 844 munkaerő-kölcsönző cég majdnem 160 ezer munkavállalót kölcsönzött országosan, mintegy 5900 belföldi és 1460 külföldi céghez. A kölcsönzőknek 256 milliárd forint nettó árbevételük volt, 15,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Kiemelt kép: Ujvári Sándor / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
BERLIN, GERMANY - AUGUST 24:  Defense Minister Ursula von der Leyen (CDU) arrives for the weekly German federal Cabinet meeting on August 24, 2016 in Berlin, Germany. High on the meeting's agenda was discussion of federal policies towards civil defense.  (Photo by Adam Berry/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.