Gazdaság

10 százalékkal drágább lett a rántott hús a SZÉP-kártya és a béremelés miatt

A költségek drasztikus emelkedésével, konkrétan a járulékok, a munkabér és a Fidesz-kormány által bevezetett SZÉP-kártyákra fizetendő jutalék növekedésével indokolta vendégeinek egy budapesti belvárosi irodaház étkezdéje, miért kényszerül 10 százalékos áremelésre. Egyik olvasónk küldte be a kifüggesztett magyarázatot, amiből az derül ki, hogy a drágulás egy részéért egy kormányrendelet a ludas. Az emelés zöme egy nemrég gründolt alapítványba folyik.

Tény, hogy 2016 óta folyamatosan nőttek a bérek és biztosan nőttek az étkezde költségei is. A járulékkulcs ugyan nem emelkedett, (sőt, júliustól akár csökkenhet újabb két százalékkal a korábbi munkáltatói járulék, amit már egy ideje szociális hozzájárulási adónak neveznek), de a magasabb bérre értelemszerűen több közterhet kell fizetni, innen nézve tehát mégiscsak nőtt a céges fizetendő.

Ami Fidesz-rezsim találmányát, a SZÉP-kártyát illeti, az étkezde plakátján az áll, hogy január 4-től a normál banki tranzakciós díj 0,8-1 százalékról 4,5 százalékra, vagyis nagyjából ötszörösére emelkedett, amit kormányrendelet írt elő. Ezeket így együtt pedig már nem tudják kigazdálkodni.

140 százalékos az emelés

Nos, a SZÉP-kártyánál tényleg nőtt a tranzakciós díj, idén januártól valóban kormányrendelet írja elő, az emelést is. A plakát azonban kicsit pontatlan, valójában 140 százalékkal, 3,6 százalékra ugrott meg a jutalék. Ez kicsit kevesebb az étkezde tájékoztatójában szereplőnél, de azért következetlennek tűnik ahhoz képest, hogy bevezetésekor éppen a SZÉP-kártya csekély költségigényét hangsúlyozták.

A SZÉP-kártya bevezetését Szatmáry Kristóf akkori nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár jelentette be 2011 tavaszán, 2011. júliusában startolt el, és 2012 januárjától teljesedett ki. Az volt a kormány egyik érve a bevezetése mellett, hogy olcsóbb lesz a SZÉP-kártya mint elődje, az ugyancsak államilag gründolt, monopolhelyzetben lévő üdülési csekk. A januári 140 százalékos jutalékemeléssel ez az ígéret sokat veszített értékéből, és – mint a belvárosi étkezde esete mutatja – végeredményben a vendégek állhatják a cechet.

A kormány egyébként úgy változtatta meg az adózási szabályokat, hogy idénre a SZÉP-kártya maradt az egyedüli kedvezményes adózású béren kívüli juttatás, így lett a cafeteriaváltozások nagy nyertese. Mivel alternatívája nincs és elég sokan használják, jelentős forgalmat generál. Ezért nem tűnik ésszerű lépésnek a jutalékemelés miatt kiszállni a bizniszből. Vagyis egyfajta kényszerhelyzetben vannak az elfogadóhelyek.

A pluszjutalék töredéke jut a bankoknak, a fele egy zalaegerszegi alapítványnál landol

Emlékeztetőül: az üdülési csekkre anno a megrendelő (=munkáltató) 1-6 százalékos kezelési költséget kellett hogy fizessen, plusz a kiszállítási díjat, az elfogadóhely pedig 6 százalék + áfa elfogadóhelyi jutalékot, plusz 20 ezer forint partnerkapcsolati díjat. Ehhez képest valóban kedvező volt a SZÉP-kártya 1,5 százalékos elfogadóhelyi jutaléka. Januártól azonban a jogalkotó egy tollvonással felülírta az olcsóságot, 3,6 százalékban maximálva a jutalékot azzal, hogy egy tranzakcióra legalább 12 forintot kell felszámítani. A három kártyakibocsátó mindegyike kihasználja a plafont, az OTP és a K&H is 3,6 százalékos elfogadóhelyi jutalékot számít fel januártól, az MKB pedig még áfát is tesz rá, vagyis teljes körűen megvalósult a 140 százalékos emelés.

Újdonság, hogy a felszámítható pluszjutalékot nem teljes egészében a kártyakibocsátó bankok kapják, az eddigi 1,5 százalék helyett 1,8 százalék jut nekik, vagyis a 2,1 százalékos emelésből 0,3 százalék landol náluk.

Ugyanis idén januártól a jutalék felét fel kell ajánlaniuk a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványnak azzal, hogy az alapítvány a hozzá kerülő összeget a SZÉP-kártyával, illetve azzal összefüggő tevékenység költségeire fordítja.

A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványról annyit tudni, hogy a turizmusban érdekelt 11 szervezet – köztük például a Magyar Bocuse D’OR Akadémia Egyesület és a Magyar Kerékpáros Szövetség – hozta létre 2017 őszén. Alapító okiratában nem nevesítik, hogy lenne a SZÉP-kártyával összefüggő tevékenységük, csak azt írják, hogy cél a turizmus különböző szegmenseinél az együttműködés koordinálása, a magyar turizmus fejlesztésének támogatása, illetve a minőségi turizmus megteremtése.

Kiemelt kép: Balázs Attila /MTI

Ajánlott videó

Az operatív törzs pénteki tájékoztatóján az is elhangzott, hogy sem az iskolákban, sem az óvodákban nem lesz gyermekfelügyelet, amíg be kell zárniuk. Müller Cecília drasztikus emelkedésről és rémisztő adatokról beszélt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.