Gazdaság

Hússzor drágább lett egy önéletrajz „megszerzése”

Korábban a témában:

Többet költenek, több csatornát vetnek be és több időt is szánnak a magyar vállalkozások az új dolgozóik megtalálására, miközben a meglévő munkavállalóikat is egyre több eszközzel próbálják maradásra bírni – derül ki a Profession.hu felméréséből. Tervezett növekedésüknél azonban szinte minden esetben akadályt jelent a munkaerőhiány. Egy önéletrajz „megszerzésének” ára hússzorosára növekedett 2012 óta és ezek

az esetek 82 százalékában nem megfelelőek az adott pozícióhoz.

A magyar cégek több mint fele több dolgozóval kezdte el a 2018-as évet, mint a 2017-est, kétharmaduk pedig létszámnövekedéssel számol a következő egy évben. Ez meglátszik toborzási szokásaik változásán is: 60 százalékuk több csatornát vet be és közel felük többet is költ erre a célra, mint 1 évvel ezelőtt.

Majdnem mindegyikük (92%) próbálja ismertségeken és ajánlásokon keresztül betölteni az üres pozícióit, emellett a legtöbben online állásportálokat (83%) használnak és adatbázis építenek (67%) a spontán jelentkezéseikből. A nyomtatott sajtóval már csupán 28 százalékuk próbálkozik.

A megugrott munkaerőhiány okozta új nehézségek ellenére a toborzással és kiválasztással foglalkozó kollégák száma a cégek alig több mint negyedénél növekedett, miközben a megfelelő jelölt megtalálásához használt eszközök száma 34 százalékuknál, az erre szánt idő pedig 54 százalékuknál emelkedett.

A fő problémát legtöbbjüknél:

  • a nem megfelelő minőségű jelentkezések (82%) és
  • az alacsony jelentkező szám (53%) jelentették 2018-ban.

Ez nem meglepő, hiszen 2012 óta:

  • az egy átlagos hirdetésre jelentkezők száma a huszadára csökkent, míg
  • egy önéletrajz átlagos piaci „értéke” hússzorosára, 279-ról 5738 forintra növekedett.

A vállalatok szerint a minőségi jelentkezések 52 százaléka a kutatást készítő állásportálról érkezett hozzájuk, míg az értékelhető önéletrajzok ára itt volt a legalacsonyabb, 2536 forint.

Egyre nagyobb gond a meglévő emberek megtartása is

2011-ben a cégek kevesebb, mint negyedénél jelentett problémát a fizikai munkavállalók megtartása, mára közel felüknél került ez a középpontba. A szakemberek esetében a legtöbben a piaci elszívó erőt és a tőkeerős konkurenciát, az idősödő kollégák motiválatlanságát és a fiatalok türelmetlenségét, valamint a megfelelő utánpótlás hiányát jelölték meg indokként a bérezés mértéke után – ezt a válaszadó cégek közel 80 százaléka említette fő problémaként.

A válaszadók 75 százaléka rendelkezik általánosan alkalmazott bérezési politikával, a bérfejlesztés mértéke tavaly átlagosan 9,4 százalék, idén 8,4 százalék volt, jövőre 9,1 százalékkal terveznek – ennek egyik leggyakoribb oka a munkaerő megtartása.

A fluktuáció leginkább a 20-29 év közötti munkavállalókat érinti, az életkor előrehaladtával radikálisan csökken a mobilitási hajlandóság. Végzettség szempontjából 2011-ben a diplomások mozogtak e legtöbbet a cégek között, mostanra az érettségivel rendelkezők megelőzték őket és az alapfokú végzettségűeknél jelentősen nőtt a veszély, hogy munkahelyet váltanak.

A megkérdezett munkáltatók 83 százaléka 1 millió forintnál kevesebbet költött az új dolgozók felkutatására idén, a legjellemzőbb hogy 50 és 500 ezer forint közötti költségvetésből gazdálkodnak. A legtöbb helyre – a vállalkozások 57 százalékához – egyébként is kevesebb, mint 10 embert kerestek. A drasztikusan sokat (10 millió forint felett) költők száma a tavalyi 7 százalékról idénre 3 százalékra csökkent, miközben a 100 főnél több új munkatárs felvételét tervezők száma nem csökkent.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.