A napi.hu megnézte, hogy hogy áll az adóék, vagyis az az arányszám, amely megmutatja, hogy a munkáltatók teljes bérköltségéből mennyi megy az államnak és mennyi marad a dolgozónál nettó bérként. Az adóék számításánál nem tesznek különbséget a munkáltató és a munkavállaló által fizetendő közterhek között.
Magyarországon az adórendszer nem tesz különbséget a kereseti szintek között, ez pedig azt a meglepő helyzetet eredményezi, hogy az átlagbér 67 százalékát keresők adóéke még jövőre is magasabb lesz mint 2005-2006-ban, tehát a válság előtt.
A családosok jobban járnak
A cikk szerint 2005-ben a bruttó átlagbér 158 ezer forint volt, ennek a 67 százaléka közel 106 ezer forint. Akkor egy ilyen dolgozó a munkáltatónak 145 ezer forintjába került, amelyből 81,7 ezer volt a nettó bér: az adóék 43,1 százalék. Ma az átlagbér mintegy bruttó 300 ezer forint, ennek a 67 százaléka 201 ezer. A 243 ezer forintos bérköltségből 133,7 ezer megy a dolgozó számlájára, vagyis az adóék 45 százalék.
Mint írják: ez azt bizonyítja, hogy a magyar kormány az anyagi erőforrásokat inkább a jómódúak felé irányította és nem az volt a célja, hogy a szegényebbek munkaerőpiaci helyzetét könnyítse.
A számítások gyermektelenekre vonatkoznak, gyermeket nevelőknél azonban – a családi adókedvezmény miatt – eltérően alakulnak a számok. Az adókedvezmény bevezetése után csökkent az adóék és hamarosan az Európai Unió átlaga alá eshet. 2017-ben még 37 százalék volt itthon, míg az EU-ban 34,5. Ha pedig bejön a kormány ígérete, akkor pár év múlva itthon 32,7 százalék lesz egy ilyen család adóéke.
