Gazdaság nyugdíj
Kecskemét, 2018. január 26.
Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter a Modern városok program fejlesztéseivel kapcsolatosan tartott sajtótájékoztatón Kecskeméten, a Városi Alapkezelő Zrt. irodájában 2018. január 26-án. A program kecskeméti támogatási összege mintegy 100 milliárd forint.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Kinyírhatja a kormány Kósa Lajos találmányát, a nyugdíjas szövetkezeteket

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2018. 06. 30. 10:00

Korábban a témában:

Jövőre megszűnhet a nyugdíjas szövetkezetek adóelőnye. A kormány minden saját jogú nyugdíjas foglalkoztatásánál eltörölné a munkáltatói adóterhet (a jelenleg és még jövő júliusig 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót), a munkavállalóktól pedig csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnák le, az eddig fizetendő egyéni nyugdíjjárulékot (10 százalék), illetve az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (8,5 százalék) eltörölnék. Pontosan úgy, ahogy a nyugdíjas szövetkezeteknél. Vagyis megszűnne a Kósa Lajos javaslata alapján nem is olyan régen létrehozott szövetkezetek adóelőnye.

Simonovits András nyugdíjszakértő úgy látja, a tervezet részletei nem eléggé kiforrottak. Amit ma tudni lehet, az alapján több kérdés merült fel benne:

  • Elismerik, hogy a nyugdíjas szövetkezetek befulladtak?
  • Megszűnik-e a nyugdíj mellett dolgozóknál a most automatizált nyugdíj-kiegészítés? (A munkavégzés után járó évi 0,5 százalékos nyugdíjnövelés.)
  • Mi lesz a rugalmas nyugdíjba menetellel? Teljesen elvetették, hogy legyen ilyen lehetőség?
  • Egy 63,5 éves nem mehet majd jövőre sem nyugdíjba, viszont a 64 éves mehet, és aztán dolgozhat munka mellett, kedvező közteherfeltételekkel? Értelmetlen, hogy akár fél év különbség miatt ilyen megkülönböztetés legyen.
  • A 40 ledolgozott év után nyugdíjba vonuló nők mondjuk 58 évesen a nyugdíjuk mellett átlagban maximum havi bruttó 207 ezer forintot kereshettek. Most még jobb helyzetbe hozzák őket, mert a közterhek jó részét sem kell megfizetni utánuk vagy levonni tőlük?
Budapest, 2014. január 15.
Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadója a Demokratikus Koalíció programkonferencia-sorozatának elsõ rendezvényén, amelyet a nyugdíj- és idõspolitikáról tartottak az Ybl Palota rendezvényközpontban 2014. január 15-én.
MTI Fotó: Beliczay László
Simonovits András
Fotó: Beliczay László / MTI

Hátrányban az 50 felettiek

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke, Kordás László nem tartja jónak, hogy a nyugdíjas munka „olcsósításával” a többi munkavállaló helyzetét nehezítik. Különösen az 55 év felettiek kerülnek hátrányba a nyugdíjasokkal szemben. Az elhelyezkedés a nyugdíjhoz közeledve egyre nehezebb, ezt ellensúlyozandó most az 55 év felettiek foglalkoztatásához támogatást kaphatnak a munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból. Ez a kedvezmény azonban jövőre megszűnne a szochotámogatási rendszer átírásával. Plusz a nyugdíjasok foglalkoztatása jóval olcsóbbá válna. Tehát

az 50 felettiek két oldalról is hátrányba kerülnének a jelenlegi helyzetükhöz képest.

Jöhetnek a nyugdíjas ápolók és tanárok

Kordás félelme még, hogy a közszférában nyugdíjasokkal próbálják meg kiváltani azokat a dolgozókat, akiket elbocsájtanak. Mert jóval olcsóbb lesz nyugdíjast foglalkoztatni, mint aktív dolgozót. Hasonlót már láthattunk, amikor közfoglalkoztatottakra „cserélték le” az állami alkalmazottakat.

Elvileg most is lehetne a közszférában olcsóbban nyugdíjasokat foglalkoztatni a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül. Valójában azonban ez nem volt opció. Egyrészt, mert a pedagógusok, egészségügyi dolgozók csak saját alkalmazottak lehetnek. Másrészt mert a nyugdíjas szövetkezetek áfás számlát adnak, és az áfát a közszférában nem tudják leírni, így az 27 százalék többletköltséget jelent – magyarázta  Majzik Nándor, a Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet cégvezetője.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc úgy véli, a közszférában is enyhíteni kell és enyhíteni is fognak a nyugdíj melletti munkavégzés szabályain. Bízik benne, hogy eltörlik a munkabér vagy nyugdíj szabályát. A logika és a józan ész legalábbis ezt diktálná szerinte.

Budapest, 2014. december 5. 
Dávid Ferenc, a VOSZ fõtitkára a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szervezésében megrendezett 13. Vállalkozók Napján a Mûvészetek Palotájában 2014. december 5-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Dávid Ferenc a VOSZ szervezésében megrendezett 13. Vállalkozók Napján.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

150-200 ezer nőt elengedtek, most visszacsábítanák őket

Dávid Ferenc annak ellenére támogatja a tervezett lépést, hogy érdekelt a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek szervezésében is. Meggyőződése ugyanis, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy az egyre romló munkaerőpiaci helyzetben a mentálisan és fizikailag jó állapotban lévő nyugdíjasok visszamehessenek és vissza is menjenek dolgozni.

Persze, az adóelőny elvész a szövetkezeteknél. Így ha jövőre a nyugdíjas dolgozna, megpróbálhat egyedül is munkát szerezni magának, adózásilag nem éri hátrány az előbbi esetben, úgy mint most.

Dávid Ferenc viszont továbbra sem érti, miért volt szükség a nők 40 rendszer bevezetésére, illetve hogy miért tartják fenn továbbra is a feszítő munkaerőhiány közepette.

Miért engednek el 150-200 ezer nőt 57-58 évesen nyugdíjba?

Most meg megpróbálják visszacsábítani őket nyugdíjasként dolgozni? Miközben amúgy folyamatosan emelik a nyugdíjkorhatárt – mutatott rá az ellentmondásra.

Január elsejétől pedig a nők 40-es nyugdíjasok nem csak a nyugdíjas szövetkezeteknél dolgozhatnának majd kereseti korlát nélkül, hanem bárhol máshol is. Hiszen ők is saját jogú nyugdíjasok.

De minek kellettek egyáltalán a nyugdíjas szövetkezetek?

Másfelől közelítve a kérdést: a szakszervezetek eleve azt mondták, hogy nem nyugdíjas szövetkezeteket kellett volna létrehozni, hanem adójogszabályi szinten enyhíteni a nyugdíjasok foglalkoztatásának terhein, ahogyan most tervezik. És ha innen nézzük, nincs is szükség nyugdíjas szövetkezetekre. Kordás László nem tartja kizártnak, hogy a módosítás következtében a nyugdíjas szövetkezetek kiszorulhatnak a piacról idővel.

A Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet cégvezetője azonban nem tart attól, hogy hátrányba kerülnének a nyugdíjas szövetkezetek amiatt, hogy megszűnik az adóelőnyük. Munkaerőhiány van, így a toborzás átvállalása is fontos érv lehet a szövetkezetek mellett. Jelenleg több mint 80 százalékban a cégek megmondják, milyen nyugdíjas munkaerőt keresnek, és aztán rábízzák a szövetkezetre, hogy találjon nekik embereket. A felvételt és a foglalkoztatás többi adminisztrációját is átvállalják, ezen kívül foglalkoztatói és nyugdíjas adatbázist építenek, segítik az előzetes kiválasztást, tanácsot adnak – sorolta a szövetkezetek nyújtotta többletszolgáltatásokat.

Ugyancsak a nyugdíjas szövetkezetek mellett szólhat, hogy az ott foglalkoztatottakra nem vonatkoznak a Munka Törvénykönyve szabályai, mert nem munkaviszonyról van szó. Ám ha egy cég közvetlenül alkalmaz saját jogú öregségi nyugdíjast, akkor rá alkalmazni kell a munkajogi szabályokat. Kell neki szabadságot és betegszabadságot biztosítani, állományba kell venni, ha véget ér a munka, fel kell őt menteni és így tovább. Ami egyrészt megdrágítja a foglalkoztatását, másrészt adminisztrációval jár.

A szövetkezetek előnye a rugalmasság, ami a foglalkoztató és a nyugdíjas oldaláról is fontos elvárás, említette egy nyugdíjas szövetkezet névtelenséget kérő vezetője. Mert előfordul, hogy csak rövid ideig van szükség a foglalkoztatásra, de akad olyan nyugdíjas, aki nem szeretne folyamatosan dolgozni, csak időszakosan. Ezt a rugalmasságot a munkaviszony mellett nehéz elérni, a szövetkezetek viszont képesek biztosítani. Ez az előny akkor is megmarad, ha az adóelőny elvész. Mindkét formának lehet tehát helye. Az idő fogja eldönteni, mely típusú tevékenységeknél előnyösebb a nyugdíjas szövetkezeten keresztül foglalkoztatni, és melyek lesznek azok, ahol célszerűbb saját alkalmazottként felvenni az idősebbeket.

Kiemelt kép: Ujvári Sándor / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2018. november 5.
Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. november 5-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.