Gazdaság

Négymilliárdos ajándékot kapott Andy Vajna

Alig nőtt a kaszinók koncessziós díja

A díjat évente, a költségvetésben határozzák meg, minimuma attól függ,

  • milyen kategóriájú (I. vagy II.) a létesítmény,
  • és hogy Budapesten, vagy Pest megyében, illetve vidéken

van-e a kaszinó. 2017-re a fővárosi II-es kategóriájúakra 393,4 millió forint, a vidékiekre 56,3 millió forint minimum szerepel a törvényben. A megbízható kaszinósok (Andy Vajna és Szima Gábor érdekeltségei ilyenek) pályázat nélkül kaphatnak koncessziót, de cserébe a költségvetési törvényben meghatározott minimumösszeg dupláját kell fizetniük.

Andy Vajna több mint 7 milliárd forintot kaszinózott össze a múlt évben. Övé mind az öt fővárosi koncesszió, és két cégével rekordot döntött: durván 1,4 milliárd forinttal több tiszta nyereséget produkáltak, mint az előző évben. Jócskán nőtt a forgalmuk, együtt 24,6 milliárd forint bevételt értek el, majdnem kétmilliárddal többet, mint 2016-ban. Ez azonban nem látszik meg a befizetett játékadón: 2,184 milliárd forintot, vagyis körülbelül 27 millió forinttal kevesebbet utaltak a költségvetésbe, mint egy évvel korábban.

Megnéztük, hogy sikerülhetett ez a bravúr Andy Vajnának, illetve a többi cég mérlege alapján kiszámoltuk, mennyivel járult hozzá a kormány baráti adóztatása ahhoz, hogy a kaszinós vállalkozások minél nagyobb profitot tehessenek zsebre.

Barátinak azért nevezhető az adóztatás, mert a vidéki kaszinónként bő száz, illetve a fővárosiak után megállapított közel 800 millió forintos koncessziós díjat le lehet vonni a játékadóból. És minden kaszinó termelt annyi árbevételt, hogy teljes egészében le is vonhassák a játékadójukból a megállapított koncessziós díjat. Ezzel 2017-ben

összességében, 4,375 milliárd forintot juttatott vissza a kormány a neki kedves kaszinótulajdonos milliárdosoknak. Csaknem 4 milliárdot Andy Vajnának.

Egy krupié az Onyx Casinóban
Fotó: Balázs Attila / MTI

A 2013 végén iktatták törvénybe a lehetőséget, és az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kaszinósok nyereségét egyik oldalról sem fenyegeti veszély. A játékadót nem emelték az elmúlt években, és a koncessziós díjat se úgy állapítják meg, hogy elvigye a nyereséget. Utóbbit ugyan évente emelik, de alig érzékelhető mértékben. A fővárosiak után fizetendő minimumdíj 2014-ben 377 millió volt, amit 2017-re 16,4 millióval emeltek, a vidékieké pedig ugyanezen időszakban 52,6 millióról mindössze 2,4 millió forinttal nőtt.

Játékadó – így kell fizetni

A játékadó alapja az adóévben elért, göngyölített tiszta játékbevétel (vagyis a befizetett tétek mínusz a kifizetett nyeremény), amelyet meg kell növelni az elfogadott borravaló 50 százalékával. A játékadó

  • 10 milliárd forint tiszta játékbevételig 30 százalék,
  • 10 milliárd forint felett: 3 milliárd forint + a 10 milliárd forint feletti rész 10 százaléka.

Tehát 10 milliárd felett csak az alapadó harmadát kell megfizetni.

  • A játékadó összegéből levonható a befizetett kaszinókoncessziós díj.

Tíz kaszinó működik már Magyarországon, összefoglaltuk, az üzemeltetőik hogyan teljesítettek, és mennyi játékadót fizettek 2017-ben:

Mit jelent ez?

  • Az összesen 32,6 milliárd forint nettó árbevétel mellett elért 8,6 milliárd forintos adózott eredmény alapján átlagosan 26,5 százalékos nyereséggel dolgoztak;
  • 4,375 milliárd forint koncessziós díjat fizettek be, majd kaptak vissza a játékadóban, vagyis ennyi volt a kormány ajándéka;
  • 4,071 milliárd forint játékadót fizettek be ténylegesen, kevesebb, mint a felét, mint amennyit le kellett volna szurkolniuk, ha nem vonhatták volna le a koncessziós díjat;
  • átlagban 12,4 százalékra jött ki a ténylegesen befizetett játékadó a nettó árbevételhez képest.

Az átlag eltakarja azt, hogy óriási a különbség a vidéki és a fővárosi kaszinók kedvezménye között. A játékadó árbevételhez viszonyított aránya a vidéki kaszinóknál 30 helyett 21-24 százalék volt átlagban, Andy Vajna két cégénél viszont 7,4, illetve 12,6 százalékra tudta letornázni a fizetendőt.

Vajna két cégének összesen mintegy 6,1 milliárd forint játékadót kellett volna lerónia, a kerekítve 3,9 milliárd forint koncessziós díj levonása után azonban 2,2 milliárdra karcsúsodott az összeg.

És idén még ennél is lejjebb faraghatja a játékadót a kaszinóbirodalma, mindjárt mutatjuk, miért.

A filmügyi kormánybiztos, egyben TV-mogul öt budapesti kaszinóját – amelyek közül kettő 2014-ben, három pedig 2015-ben nyílt meg – tavaly szeptemberig két külön cégben működtette. Mint az ábrán látszik, csak az utóbbi két évben több mint 7,7 milliárd forinttal kevesebb lett a játékadójuk, mivel ennyi koncessziós díjat vonhattak le a fizetendőből.

Tavaly szeptemberben azonban adóoptimalizáló húzásra került sor: Vajna megszüntette az LVC Goldot és másik cégében, az LVC Diamondban vitte tovább mind az öt kaszinó üzemeltetését. Ezzel komoly pénzeket takaríthat meg a játékadóban. 10 milliárd forintos adóalap felett ugyanis már nem 30, hanem csak 10 százalékos a játékadó. Mint látszik, ha már az elmúlt két évben is egy cég működtette volna az öt kaszinót, azzal további több mint 3 milliárd forint maradhatott volna a milliárdos vállalkozó cégében.

Ha az idei évet nézzük, a forgalomtól függően akár újabb kétmilliárd forinttal is kevesebb játékadót fizethet ahhoz képest, mintha két céggel vinné az üzletet. Számításaink szerint így árbevétel-arányosan 5 százalék közelébe nyomhatja le a játékadóját.

Pedig már eddig is jól állt az állami biznisszel: azt is mondhatjuk, hogy

2017-ben csak kaszinóágon, a koncessziós díj leírási lehetőségével közel 4 milliárd forinttal járult hozzá a magyar állam Vajna vagyonosodásához.

A volt sztárproducer 2016-ban került fel a legvagyonosabb vállalkozók közé, a Napi.hu toplistáján a 14. helyen áll (közvetlenül a kegyvesztett oligarcha Simicska Lajos után). Becsült vagyona 69 milliárd forint, 9 milliárddal több az egy évvel korábbinak.

A vidéki kaszinók ugyan szerényebben hoznak, de azért  Szima Gábor (a debreceni futballcsapat korábbi tulajdonosa) érdekeltségeinek is jutott pár százmilliós állami ajándék. A nyíregyházi játékbarlangot üzemeltető Onyx Casino Kft. és a debrecenit működtető Cívis Grand Casino Kft. is nyereséges volt tavaly, 360, illetve 135 millió forint adózott eredményt ért el. Mint az ábrán látszik, a két év alatt összesen 429 millió forinttal csökkenthették a játékadójukat amiatt, hogy levonhatták belőle a koncessziós díjukat.

A soproni kaszinóra az osztrák hátterű CAI Hungary Kft. nyert koncessziós jogot, és 2016 elején Orbán Viktor barátja, Garancsi István is megjelent befektetőtársként a cégben. A CAI 3,5 illetve 3,7 milliárd forintos árbevétel mellett tavaly és idén egyaránt 1 milliárd forint körüli nyereséget termelt. Az éves játékadó az ő mérlegükből nem derül ki, de az árbevételük alapján 1 milliárd forint körüli lehetett, és ezt 112,6 millió forint koncessziós díjjal mérsékelhették.

2016 őszén nyílt meg a győri és tavaly decemberben a pécsi kaszinó. Ezek a kaszinók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter köréhez köthető Treff-Klub Kft. érdekeltségei, amelynek tulajdonosa Rákosfalvy Zoltán ügyvéd, aki korábban a Fidesz-frakciónak is dolgozott.

A debreceni Grand Casino
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A Casinó Win Pécs Kft. az első hónapjában nyereséges volt, 162 millió forintos nettó árbevétele mellett 12,6 millió forint adózott eredményt ért el.

  • 48,2 millió forint helyett 38,6 millió forint játékadót kellett fizetnie, mert levonhatta az adójából a 9,6 millió forintos koncessziós díját.

A győri kaszinót üzemeltető Casino Win Kft. a nyitás évének pár hónapjában még veszteséges volt, tavaly kis híján 1,5 milliárd forintos bevétel mellett már 20 millió forint adózott eredményt ért el.

  • Hogy mennyi játékadót kellett volna fizetniük, és mennyi volt az ebből levonható koncessziós díjuk, az nem derül ki a mérlegükből. Összességében 464 millió forint a költségvetésnek fizetett adót tüntettek fel, de nem részletezték, hogy ebből mi mennyi. Feltételezésünk szerint nekik is 112 milliós megtakarítást jelenthetett a koncessziós díj, és a ténylegesen befizetett játékadó 337 millió forint körül lehetett.

Online kaszinót egyelőre csak Vajna működtet, és annak árbevétele nem haladhatta meg a játékkaszinók árbevételét. Ezt onnan lehet tudni, hogy ha meghaladta volna, 15 százalék extraadót kellett volna fizetnie a különbözet után.

Kiemelt kép:Komka Péter / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik