Egymást érik a sikerjelentések az Ifjúsági Garancia programról, amellyel a 25 év alatti fiatalok munkába állását segítik. Legutóbb a javuló foglalkoztatási statisztika kapcsán közölte a nemzetgazdasági tárca, hogy már több mint 80 ezer fiatal kapott segítséget ahhoz, hogy elhelyezkedjen. A részleteket firtató kérdéseinkre azonban négy hónap elteltével válaszolt csak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Pedig a hivatalos bejelentések szerint nagyon sikeres a program. A probléma Európa-szerte égető, ráadásul 190 milliárd forintnyi uniós támogatást lehet felhasználni a kezelésére.
Nemrég Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a „Látóhatáron belül a teljes foglalkoztatottság Magyarországon” című közleményben is megemlítette a programot, mint amely hozzájárult ahhoz, hogy nőjön a munkából élők száma. Január közepén Kósa Ádám fideszes EP-képviselő „Példát mutatunk Európának: Magyarországon harmadára csökkent az ifjúsági munkanélküliség” címmel kiadott anyagában írt róla:
az Európai Parlament elismerte, Magyarország azon kevés országok közé tartozik Ausztria, Csehország, Hollandia, Málta és Németország mellett, ahol 11 százalék alatt van az ifjúsági munkanélküliség. Hazánkban a válság óta a harmadára csökkent a 25 év alattiak munkanélkülisége, míg az EU egésze ennél kisebb mértékben tudta mérsékelni a problémát. Magyarországon 2012-re a munkanélküli fiatalok aránya meghaladta a 28 százalékot, ami 5 százalékkal magasabb volt az uniós átlagnál. 2017-re a hatékony hazai programoknak és az EU-s források eredményes felhasználásának köszönhetően ezt a számot sikerült 10,5 százalékra csökkenteni Magyarországon. Eközben ugyanez az uniós mutató csak 16,4 százalékra csökkent.
Az Ifjúsági Garancia program 2015 januárjában indult a konvergenciarégiókban (ezek azok a régiók, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb az EU-s átlag 75 százalékánál. ), és 2015. szeptemberében a Közép-magyarországi régióban. Azaz több mint három éve fut.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A projektgazda, a minisztérium válaszaiból az derült ki, hogy képzéshez, foglalkoztatáshoz, illetve vállalkozóvá váláshoz nyújt segítséget, amivel az álláskeresők könnyebben léphetnek ki a munkaerőpiacra.
A munkanélküliek ötöde fiatal
A KSH adatai alapján valóban javult a helyzet. A fiatalok foglalkoztatása a program három éve alatt 23,5 százalékról 29 százalékra emelkedett. A fiatalok munkanélküliségi rátája pedig 2014-ben 20,4 százalékos volt, tavaly év végére ennek felére, 10,2 százalékra csökkent. Ezzel együtt a KSH megjegyezte: az éves 1,4 százalékos csökkenés ellenére a munkanélküliek egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. Megnéztük, 2014 végén ugyanez volt a helyzet.
Az NGM adatai szerint 2017-ben havi átlagban körülbelül 44 ezer 25 év alatti álláskeresőként regisztrált fiatal volt országszerte – tették hozzá. De hangsúlyozták hogy az éves adatot nem lehet összevetni a három éve futó programban résztvevők létszámával.
Megnéztük, hogyan változott a 25 év alatti munkanélküliek száma a program ideje alatt. A KSH 2014 végén 334,6 ezer gazdaságilag aktív 25 év alattiból 61,2 ezer munkanélkülit regisztrált. 2017 harmadik negyedévére 9 ezerrel nőtt a gazdaságilag aktív fiatalok száma (a 15-19 éves korosztályban volt csak növekedés), vagyis 343,6 ezren lettek. De még mindig 38,9 ezer munkanélküli volt. Vagyis
Fotó: Balázs Attila / MTI
– tudtuk meg az NGM-től. Kósa közleménye szerint a kormány a 2014-20 közötti időszakban összesen mintegy 190 milliárd forintot fog felhasználni uniós forrásokból arra, hogy segítse a 25 év alatti nem tanuló és nem dolgozó fiatalok elhelyezkedését. Vagyis eddig a keret negyedét sikerült elkölteni, és a hátralévő négy évben még majdnem háromszor ennyit kellene.
Már minden 25 év alatti álláskereső jelentkezhet
2016-ban Illés Boglárka helyettes államtitkár azt mondta, a kormány 2018. január 1-jétől azt akarja elérni, hogy ezek a lehetőségek az újonnan regisztrált fiatal álláskeresőket, regisztrációjukat követően azonnal megillessék.
Rákérdeztünk, ez megvalósult-e. Az NGM válasza szerint az induláskor még inkább a jobban segítségre szoruló, tartósabban a munkaerőpiacon kívül rekedt fiatalokra fókuszáltak, kiemelten kezelték a legalább 6 hónapja álláskeresőket. Azóta viszont már a munkanélkülivé válás kezdetétől nyitva áll a program minden 25 év alatti fiatal számára.
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
És mi lett azokkal, akiknél lejárt a támogatás?
A program sikerességét, eredményességét jól mutatja a minisztérium szerint az is, hogy bevezetése óta a munkanélküli és a NEET (nem tanuló, nem dolgozó) 25 év alatti fiatalok aránya érdemben csökkent: a 2014. évi 13,6 százalékhoz (~160 ezer fő) képest 2017 II. negyedévre 10,9 százalékra (~114 ezer fő) mérséklődött.
Na de vajon mi lett velük, miután lejárt a program? Van-e a utánkövetés, és az mit mutat?
- Akik tanultak, azok kaptak-e állást?
- Akik kaptak állást, azok azóta is dolgoznak-e, vagy csak addig sikerült ez, ameddig tartott a program?
- Akik vállalkoztak, azoknak sikerült-e a talpon maradás?
Ezek fontos kérdések, mert a statisztikai átlagokon túl az utánkövetésből derülhetne ki igazán, hogy az egyes támogatott fiatalok számára mennyire volt hatékony a segítség. Enélkül ugyanis csak azt tudjuk, hogy az utóbbi három évben nőtt a fiatalok foglalkoztatása, és csökkent a munkanélküliségük. ű
De hogy mindez a tapasztalható jelentős és egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt következett-e be, vagy sem, és mennyi a majdnem 50 milliárdos program szerepe, az egyáltalán nem világos. És ne felejtsük el,
Hogy volt-e utánkövetés azt nem tudtuk meg, mert ezeket a kérdéseinket figyelmen kívül hagyta a minisztérium.
Kiemelt képünk: Kovács Tamás / MTI
