Az Európai Bizottság (EB) tisztségviselői segítették Magyarországot abban, hogy az EB jóváhagyja nukleáris energiaszerződésének megkötését a Roszatommal – írta a Politico belső dokumentumokra, bizottsági levelezésekre hivatkozva, amelyet Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője kért ki az EB-től, és adott át a lapnak.
A lap felidézi: az EB 2016 novemberében szüntette meg a kötelezettségszegési eljárását Magyarországgal szemben, amiért 2014-ben nem írt ki nyílt nemzetközi tendert a paksi bővítésre. A bizottságnak egészen eddig az időpontig nagyon komoly kételyei voltak a beruházással kapcsolatban, erről is tanúskodnak a most nyilvánosságra hozott belső dokumentumok.
Az uniós versenyszabályok szerint ugyanis nem lehet egy harmadik, vagyis EU-n kívüli piaci szereplőt verseny nélkül, az európai szereplők kizárásával beengedni az európai piacra, márpedig a Roszatom esetében ez történt. Végül az EB a kötelezettségszegési eljárás lezárása mellett döntött, cserébe azt az ígéretet kapta a magyar kormánytól, hogy az építés további szakaszaiban betartják majd az uniós közbeszerzés szabályait.
Jávor Benedek úgy értékelt a lapnak, hogy az EB egyértelműen politikai döntést hozott, és utólag próbáltak hozzá érveket találni.
Lucia Caude, az EB szóvivője nem értett egyet azzal, hogy a döntést úgy alakították ki, hogy megfeleljenek a politikai igényeknek, mondván, az ilyen jogsértési eljárás során az új érvek megfontolása “egyáltalán nem kivételes”. “Bármilyen összeesküvés-elméletre vagy az indokolatlan beavatkozásra vonatkozó állítás nem megalapozott” – mondta Caudet kedden a lapnak.
Változó védekezési stratégia
A magyar érv, miszerint csak a Roszatom képes technológiailag megépíteni az erőművet, két évvel a paksi bővítésről szóló megállapodás után merült fel, először 2016 januárjában. Legalábbis ez derült ki a dokumentumokból, írták. A kormány nemzetközi szóvivője szerint kezdettől fogva sok érv merült fel, egyik a technológiai, mondta a Politicónak kedden.
A Népszava – részben a Politico cikkére hivatkozva – azt írja, hogy a kormány két évig az itthoni kommunikációban is hangoztatott érvet képviselte: azért nem írt ki nyílt versenytárgyalást, mert valójában nem új megállapodást kötött, hanem még a Szovjetunióval 1966-ban aláírt nukleáris együttműködési egyezményt hosszabbította meg.
A Népszava azt írja: a rendelkezésre álló adatok szerint, Günther Oettinger volt uniós energiaügyi biztos – az illegális lobbista, Klaus Mangold közvetítésével – adta a tippet a magyar kormánynak, hogy hivatkozzanak inkább a technológiai kizárólagosságra, vagyis arra, hogy Paks I-hez illeszkedő reaktorblokkokat kizárólag az oroszok tudnak szállítani.
