Gazdaság
Girl is taking out a banknote of fifty euros from brown leather wallet on the street. Hands, money and wallet close-up

Orbán Viktor nevével is megadhatja, mennyi a fizetése

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2017. 09. 25. 16:41

Korábban a témában:

Weboldal, ahol nyilvánosak a bérek: szabadon lehet böngészni konkrét emberek fizetése között. A megjelenő adatokat ellenőrzik, és ha azok nem megfelelőnek tűnnek, a moderátorok felfüggesztik az adott fiókot, mindaddig, amíg a profilt nem javítják. Ezt az ajánlást küldte magáról a szeptember elsején indult Pénzértdolgozom.hu.

A rövid bemutatkozás kíváncsivá tett. Aztán amikor az oldalra kattintottunk, kiderült, hogy mindenkinek kamu (=beazonosíthatatlan) nevet kell megadnia, amikor regisztrál. Sőt a cégek is csak fiktív (=be nem azonosítható) névvel és adatokkal szerepelhetnek. Aki beazonosítható, azt fel is függesztik. Inkognitóban adhatja meg tehát mindenki az adatait: magánszemélyként hogy mivel foglalkozik, mennyit keres, mik a kompetenciái, milyen állásokat vállalna el, hogyan jellemezné magát, illetve munkáltatóként azt, hogy mennyiért, milyen pozícióra, milyen embert keres.

Nem értettük, hogy mindez miért jó.

Miért lenne előnyös az inkognitó az állást kereső magánszemélynek, és miért a munkáltatónak? Miért jó, ha névtelenül tudjuk, ki mennyit keres? És miért mindössze hét állásajánlat van az oldalon? A regisztrált magánszemélyek száma sem volt túl nagy, 218-an voltak fent, amikor a cikk készült. És aki regisztrált, azt az automatikus válaszlevélben megkérték, hogy népszerűsítse az oldalt.

A bér tabu, ezért kell a kamu

Az üzemeltető az Istart Kft., ügyvezető igazgatóját, Menyhárt Lászlót kérdeztük, mi van emögött az egész mögött, mi a koncepció. Hiszen létezik több állásportál, amelyen a saját nevükkel hirdetnek a vállalatok, vállalkozások, és nyilván fontos nekik, hogy ezzel is a céges márkát építsék. És úgy véljük, az álláskereső számára is van jelentősége annak, hogy tudja, melyik cég hirdet, hogy előre tájékozódhasson róla. És fordítva. Másrészt több „fizetésösszehasonlító” oldal is működik.

Menyhárt László azt mondta, azért kérnek fiktív regisztrációt a magánszemélyektől, mert így megadhatják a tényleges fizetésüket. Arra gondolt, hogy a fizetések két fél közötti megállapodás részei, ráadásul a munkáltató üzleti titkának minősülnek. Így, hacsak kifejezetten nem engedik meg a munkaszerződésben, a fizetést egyik fél sem hozhatja nyilvánosságra a másik beleegyezése nélkül – tette hozzá.

Ezt az érvet elfogadtuk, de továbbra sem értettük azt, hogy egy cégnek miért lenne jó, ha kamu nevek között keresheti leendő munkatársát.

Tényleg titok a munkabér?

Az Arsboni jogi témákkal foglalkozó oldal cikke szerint a jelenlegi szabályozásban ez a kérdés nem rendezett, és kimunkált bírói gyakorlat sincs. A Munka Törvénykönyve alapján „a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.” Márpedig a munkáltató jogos gazdasági érdeke lehet, hogy a béreket titokban tartsa. És a munkabér üzleti titok is. Ugyanakkor a munkavállaló is titokgazda, és ő is szabadon rendelkezhet az információval, tehát akár nyilvánosságra is hozhatja a fizetését. Ám a szerző szerint csak akkor, ha a munkavállalónak van olyan konkrét érdeke (pl. bértárgyalás, vagy munkavállalói érdekérvényesítés), ami legitimálja a közlést. A cikkben arra is kitért, hogy mi a helyzet, ha munkáltatói szerződésben vagy szabályzatban általánosan azt írják, hogy a munkabért titokban kell tartani. Ez jogellenes.

Nem csak a név kamu?

Ahogy tesztelgettük a felületet, eléggé úgy tűnt, hogy nemcsak a nevek kamuk, hanem a felhasználók egy részénél valószínűleg a többi adat is. Ott van például a nemzetközi kamionsofőr, aki bruttó 90 ezer forintos fizetést jelölt meg. Meg a „bolti eladó és egészségügyi ápoló” foglalkozású nő. Így együtt. Azt sem igazán értettük, hogyha leszűkítjük a szakterületet mondjuk fogtechnikusra, akkor miért jön fel egy alpinista profilja is.

Menyhárt László szerint ez úgy fordulhat elő, hogy aki foglalkozásul az alpinistát jelölte be, az a megcélozni kívánt állások között a fogtechnikust is kiválasztotta. Persze nem zárnánk ki, hogy valakinek mindkét képesítése megvan. De azért elég valószínűtlennek gondoljuk. És ezt nemcsak a fogtechnikusra szűkítve tapasztaltuk.

Szóval ez a profil, és még jó pár másik is erősen kamuszagúnak tűnt. Meg az egész oldal olyan próbaüzem jellegűnek. A cégvezető szerint helyén valóbb, ha éles tesztüzemként jellemezzük. a jelenlegi állapotot. Mint mondta, folyamatosan figyelik a regisztrációkat, és a felhasználói viselkedés, illetve esetleges visszajelzések alapján is csiszolgatják a felületet. Néhány észrevételt mi is tettünk, mert amíg nézegettük a portált, mi is belefutottunk pár fura dologba. Jeleztük, például, hogy nem egyértelmű, mit értenek foglalkozáson (végzettség, munkakör?), és ehhez képest hol helyezkedik el a „szakterület”. Szerintünk világosabbá kellene tenni azt is, mire kell szűkíteni, ha a hasonló munkakörben dolgozók fizetésére vagyunk kíváncsiak.

Idővel megtisztulhat

Az ügyvezető egyébként arra számít, hogy idővel az adatok maguktól is tisztulni fognak, és a kamu nevek mögött zömében valós információk lesznek. Hiszen aki valóban állást szeretne, annak érdeke, hogy reális információkat adjon meg. Mert amint felveszik vele a kapcsolatot, úgyis kiderül, ha ferdített.

Mint mondta, ahol kirívó adatokat látnak, ott a megadott e-mail-címen felkeresik a felhasználót. És aki nem korrigál, azt felfüggesztik. Így igyekeznek biztosítani a releváns tartalmat. Az eddigi tapasztalatok szerint például nagyon kevesen töltötték ki a regisztrációkor a szakmai bemutatkozást, ami szabad szöveg – inkább csak a kiválasztható, bekattintható részekre fordítottak figyelmet a felhasználók. Ezért akik érintettek, azokat meg fogják kérni, hogy a szakmai bemutatkozást is töltsék ki, így is teljesebbé téve a profilokat.

Ha már kamunév, kicsit feszegettük a határokat, és rákérdeztünk, Orbán Viktor névvel lehet-e regisztrálni. Kiderült, hogy igen.Bármivel, csak nem az igazi nevünkkel. Sőt, az sem gond, ha többen is ugyanazt a kamunevet használják – ezt tudja kezelni a rendszer.

Az álláskeresést később izzítják be

Az is kiderült, hogy egyelőre nem az állásajánlatokra mentek rá (a cikk írásakor csak hét darab állásajánlat volt fent), hanem arra, hogy minél több regisztrált magánszemély-felhasználójuk legyen. Vagyis álláskeresésre még egy darabig nemigen lehet használni az oldalt.De miért lenne értelme regisztrálni, ha még nincsenek állásajánlatok? Menyhárt László szerint azért, mert ha fent vagyunk, akkor megnézhetjük, hogy mások, akiknek ugyanaz a foglalkozásuk, mint nekünk, mennyit keresnek. És így jobban tudjuk magunkat pozicionálni a munkaerőpiacon.

Aztán ha már jó sok regisztráltjuk lesz, vagyis felépül egy reprezentatívnak tekinthető béradatbázis, akkor megcélozzák a munkáltatókat is. Nekik amúgy fizetniük kell, ha fiktív névvel, de konkrét bérrel fel akarják tölteni az állásajánlataikat. Náluk azért van szükség a álnévre Menyhárt László szerint, mert sok cég nem szívesen adja meg a saját nevével, hogy mennyit kínál.

Vonzó lehet az inkognitó?

És hogy miért lenne értékes egy munkáltatónak, hogy egy olyan oldalon hirdessen inkognitóban, amelyen rengeteg kamunévvel, de tegyük fel valódi profillal rendelkező álláskereső van fent, a fizetését is megjelölve? Menyhárt László szerint azért, mert sokaknak vonzó lehet az inkognitó, és a cégeknek lesz miből meríteniük, ha embert keresnek. És még a bérigényt is rögtön láthatják. Ami fordítva is fontos lehet.

Szóval egyik oldalról ott a munkavállaló, aki megadja, most mennyit keres, és milyen állásokat vállalna el, másik oldalról ott lesz a munkáltató, aki megadja, mennyiért, mire keres embert. Vagyis a bérigény, és bérajánlás rögtön kiderülne. Ami ellentmond az álláskeresési szakemberek ajánlásainak, mert ők azt mondják, ne a bér legyen a fő tárgyalási szempont. Meg a gyakorlatnak is. Hiszen ma a fizetés (ha csak nem egyszerű fizikai munkáról van szó) általában az utolsó körben kerül szóba. Előtte zajlik a kölcsönös ismerkedés: a potenciális munkáltató kíváncsi rá, megfelelhet-e neki az álláskereső, a jelentkező pedig hogy tetszik-e neki, amit ajánlanak. És ha kölcsönös a szimpátia, akkor tárgyalnak a pénzről is.

Az ügyvezető szerint az általuk elindított portál lényege pont az lenne, hogy ne titkolózzunk a bérekről. Az oldalon egyébként van arra is tipp a munkáltatóknak, hogy ha már felfedték a kilétüket a jelentkezőnek, akkor egy újabb ajánlat felrakásakor változtassák meg a kamunevüket, hogy ne lehessen beazonosítani őket.

Más, mint a többi

Egyelőre regisztráltból sincs sok – megtudtuk, a felhasználói tábor bővítéshez a LinkedIn felhasználóira vadásznak majd. S ha már ezt a platformot említettük – ott valóban nincsenek fent bérek. A Profession oldalán meg önéletrajzokban lehet keresni. Innen nézve valóban újdonságot kínál a Pénzértdolgozom.hu, mert náluk foglalkozás, szakterület, hely és bér szerint is lehet keresni a munkavállalók között, és rögtön látható a szakmai útjuk is. Feltéve hogy sikerül rávezetni a felhasználókat, a kamu név mögött valódi adatokat adjanak meg.

Az is kétségtelen, hogy a jelenlegi munkaerő-hiányos környezetben inkább az álláskeresők diktálnak, és a munkáltatók kénytelenek magasabb fizetést ajánlani ahhoz, hogy embert találjanak, illetve a meglévőket megtartsák. Szóval felértékelődött a bér szerepe. És ma a fizetés sok munkahelyen tabutéma. De ez nem is változik meg attól, hogy kamunévvel feltöltögetjük a saját bérünk.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.