Gazdaság

Bő hatvan év múlva kereshet annyit egy nő, mint egy férfi

Magyarországon az utóbbi években nem szűkült bérszakadék, minél magasabb egy nő iskolai végzettsége, annál kevesebb fizetést kap férfi kollégáinál.  

A 2020-ban diplomát szerző nők generációja lehet az első, amelyik már ugyanannyi fizetésért dolgozhat, mint férfi kortársai – derül ki többek között a Getting to Equal 2017 címet viselő Accenture-tanulmányból.

A kutatás szerint egy nő keresetének 100 dollárjára átlagosan 140 dollár jut, ha a munkavállaló férfi. A 29 országban, 28 ezer ember bevonásával készült felmérés arra is rámutat: mivel a nők kisebb eséllyel találnak munkát, így a valós különbség még ennél is nagyobb. Valójában a női kollégának kifizetett 100 dollárra – a rejtett hátrányok miatt – 258 dollár férfikereset jut.

Megállapítják továbbá, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci trendeket folytatva ezek a különbségek a fejlődő országokban 2168-ra, míg a fejlett országokban 2080-ra szűnhetnének meg. Azt is írják, hogy a hátrányt gyorsabban faraghatják le a nők, ha van karrierstratégiájuk, ha tudatosan használják a digitális technológiákat, és ezen a téren folyamatosan fejlődnek.Úgy vélik azonban, hogy “karriergyorsítók” alkalmazásával jelentősen le lehetne szorítani a felzárkózási időt.
De azt is hozzáteszik, hogy a karriergyorsítók mellett szükség van az üzleti, kormányzati és tudományos köröktől kapott támogatásra is. Így összességében már 2030-ra 35 százalékkal csökkenthetnek a díjazásbeli különbségek, 3,9 milliárd dollárral növelve így a dolgozó nők jövedelmét.

Érdeklődtünk a felmérés készítőinél, vannak-e magyar adataik. Kiderült, hogy ugyan a 29 ország mintegy fele európai volt, de Magyarország nem volt köztük, ezért tovább kutakodtunk.

A bérszakadék egyenlő a nők egyértelmű kirablásával
Még mindig ott tartanak sokan, hogy a férfiak tehetségesebbek a munkahelyeken és az iskolákban.

Magyarországon is jelentős a bérszakadék

A Paylab.com év elején publikált kutatása szerint a közép-kelet-európai országok közül a legnagyobb bérszakadék Észtországban (24%), illetve a négy visegrádi országban (Csehország, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország) mutatkozott, a legkisebb differencia pedig a balkáni államokban. Magyarországon átlagosan 22 százalékkal kevesebb a nők átlagfizetése, mint a férfiaké.

A pozíciók szerinti összehasonlítás alapján az is kiderült, hogy a nők átlagosan mennyivel kapnak kevesebbet ugyanazért a munkáért: ez az arány Európában 2 és 11 százalék között mozog (Lengyelországtól Észtországig). Magyarországon 8 százalékkal kevesebb bér járt ugyanazért a munkáért egy nőnek. Ez a kutatás megállapítja azt is, hogy a pályakezdőknél a legkisebb a nemek közötti bérkülönbség, vagyis a korral egyre nő.

Megemlítettek olyan pozíciókat is, ahol többet kereshetnek a nők a férfiaknál (pl. adminisztráció, könyvelés, egészségügy és szociális ellátás, gyógyszeripar, oktatás, HR, ingatlanközvetítés, bolti eladás, banki ügyintézés, recepció, ügyféltámogatás). A kutatás szerint a pénzügy és a felső vezetés területén (ahol a legkisebb a nők aránya) a legnagyobb a két nem közti bérszakadék. Ezek a megállapítások más tanulmányokban is visszaköszöntek.

A nőnapra készített Eusrostat-felmérés pedig azt mutatta ki, hogy az unión belül Magyarországon van a legjobban lemaradva a női vezetők bére a férfiakéhoz képest (-33,7 százalék).

A magyar nőknek nehéz lesz lefaragni a hátrányt

Egy tavalyi KSH-kutatásban (Nők és férfiak Magyarországon, vg.hu) arról is találtunk adatokat, hogy vajon csökkent-e Magyarországon a férfiak és nők közötti bérszakadék. Nincs jó hírünk: úgy tűnik, nemigen.

A KSH egyébként más felméréseknél jóval kisebb béreltérést mutatott ki, eszerint a magyar nők átlag 13,2 százalékkal kisebb fizetést kaptak a férfiaknál 2014-ben. Ez a különbség 4,2 százalékponttal volt kisebb az ezredfordulón mértnél. 2005-höz képest viszont nincs javulás, hiszen akkor még csak 11,9 százalékkal kerestek kevesebbet a nők a férfiaknál. Vagyis tízéves távlatban nemhogy javult volna, hanem még romlott is a helyzet Magyarországon.

A nők kereseti aránya az egyszerű foglalkozásoknál közelítette meg leginkább a férfiakét (8,8 százalék volt a különbség), míg a vezető pozícióknál, a felsőfokú végzettségűek esetében 30 százalékos volt az eltérés. Utóbbi szegmensben ráadásul romlik a tendencia: 2000-ben és 2005-ben is még csak 20 százalék körüli különbséget mértek.

Hasonló következtetésekre jutott egy 2015-ös Fizetesek.hu-s kutatás is: minél magasabb egy nő iskolai végzettsége, annál nagyobb lemaradásra számíthat a bérénél. Évek óta átlagosan 21 százalékos lemaradást mértek a női kereseteknél, és ebben nem láttak javulást. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy adataik szerint 2011-ben a férfiak jövedelme átlagosan még csak 18 százalékkal volt több, akkor ez szintén azt mutatja, hogy nálunk az utóbbi években nem érzékelhető az előrelépés.

És hogy a vége azért jó legyen, vannak tippjeik is arra, hogyan érjenek el a nők magasabb fizetést. A lényeg, merni kell kérni, és tudni, hogy mi a valódi értékünk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik