Vasárnap az ATV adta hírül, hogy a szocialisták ingyenessé tennék a gyógyszerellátást a 65 év felettiek számára. Azokért a gyógyszerekért nem kellene fizetni, amiket az orvos ír fel. A lépés az MSZP szerint egy kisebb stadion árából, 20 milliárd forintból kijönne. Az Együtt szerint ez az ígéret felvállalhatatlan konfliktusokat okozna a háziorvosok és a betegek között. Sokszor hangzana el a rendelőkben, hogy “tessék már felírni a nagypapának, mert neki ingyen van”.
A DK 50 milliárd forintos költséget saccolt az ingyengyógyszerre, nem is támogatja az ötletet. A párt szerint inkább olyan nyugdíjrendszerre van szükség, amely tisztességes ellátást jelent. Ha Gyurcsányékon múlna, 120-150 ezer forintos alapnyugdíjat adnának. Amivel tulajdonképpen alaposan ráígérnek a Nyugdíjas Párt 50+ által szorgalmazott 85 ezer forintos alapnyugdíjra. Sőt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) 80 ezer forintos alapnyugdíj-javaslatát is messze túlígérik. Miként a Párbeszéd Magyarországért alapjövedelmét is – ők azt mondják, egyetlen felnőttnek (így a nyugdíjasoknak sem) lehet alacsonyabb a jövedelme, mint 50 ezer forint.
Összehasonlításul: a jelenlegi öregségi nyugdíjminimum 28 500 forint, és összege 2008 óta (9 éve!) változatlan. És igen, vannak, akik csak ennyit kapnak: körülbelül 2500-an, továbbá mintegy 72 ezren vannak, akik 50 ezer forint alatti összegből kénytelenek tengetni öreg napjaikat. Az átlagos öregségi nyugdíj 121,7 ezer forint volt decemberben a nyugdíjfolyósító adatai szerint.
Megígérik, nem baj, ha nem lesz belőle semmi
A pártok egyébként nem csak mostanában ígérgetnek a nyugdíjasoknak, hanem „divat” vagy inkább érdek volt ez már korábban is, ahogy egy korábbi cikkünkben csokorba szedtük. Csak éppen az ígéretek betartásában nemigen jeleskedtek. Emlékszünk még Horn Gyula kampányötletére, amelynek az volt a lényege, hogy 1998. január 1-től a MÁV összes járatán ingyen utazhattak volna a nyugdíjasok (a 70 év felettieknek már ekkor is ingyen volt a tömegközlekedés), és az év öt hónapjában pedig (február, március, április, október, november) a repülőjegyért sem kellett volna fizetniük? Pár nap alatt kiderült, hogy a terv túl sokba kerülne, szóval stornózták gyorsan.
Aztán ott volt Orbán Viktor 2006-os ígérete, a 14. havi nyugdíj, amire a Fidesz járulékprogramja, és a több százezer új munkahely nyomán keletkező pluszbevétel jelentett volna fedezetet. Azért 14. havi nyugdíjat ígért, mert akkoriban még volt 13. havi, amit Bajnai Gordon kormánya törölt el 2009-ben. A KDNP-s Rétvári Bence pedig idén már arról beszélt, hogy ők tulajdonképpen már visszaadták a 13. havi nyugdíjat 2011 óta.
Egymásra licitálva
Tavaly novemberben egy perc eltéréssel licitált egymásra az MSZP és a Fidesz.
A szocialisták fenntartható nyugdíjrendszert emlegettek: szerintük vissza kell térni a nyugdíjemelésnél a vegyes rendszerhez, azt kell használni, ami adott évben a nyugdíjasoknak kedvező (infláció és/vagy bérnövekedés), növelni kell a nyugdíjak, a közgyógyellátás forrását, lehetővé kell tenni, hogy ha valaki korábban el akar elmenni nyugdíjba, megtehesse. Ekkor még nyoma sem volt az ingyengyógyszeres ötletnek.
A Fidesz kontrája. hogy a polgári kormány megbecsüli az időseket, hiszen 2010 óta garantált a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése, az inflációkövető nyugdíjemelés, 2011 és 2015 között a nyugdíjak átlagosan több mint 21 százalékkal nőttek, és a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően a vásárlóerejük 8,6 százalékkal javult.
Igen ám, de az idei emelés (ami 0,9 százalékról indult, aztán végül feltornázták 1,6 százalékra) már nemigen illik ebbe a sorba, mert 2,5 százalék körüli infláció várható. Szóval egy novemberi visszamenőleges emeléssel is csak az inflációkövetés lesz biztosítva, addig meg hiteleznek a nyugdíjasok az államnak.
Biztosították továbbá az időseket, hogy jövőre is garantálják a nyugdíjak értékének megőrzését. A novemberi bérmegállapodást is emlegették, mondván az foglalt jelentős béremelések lehetőséget adnak arra is, hogy a nyugdíjak is növekedjenek. A nyugdíjasok megélhetését emellett rezsicsökkentéssel, ingyenes tüzelőanyag-programmal és a legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentésével is segítik – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy ezen az idősek további több tízezer forintot spórolhatnak majd meg.
A Jobbik is megnyilvánult nyugdíjas-témában. Szerintük elengedhetetlen a nyugdíjemelés átgondolása, hiszen látható, hogy a minimálbérből élő embereknek minimális összegű nyugdíjuk lesz. Olyan rendszert kell kialakítani, amely figyelembe veszi a nyugdíjas fogyasztói kosár, a reálbér-növekedés és az infláció mértékét. Éppen ezért úgy gondolják, hogy az infláció mértékénél magasabb nyugdíjemelésre lehet szükség. Ezenkívül a Jobbik elkötelezett a nők 40 éves munkaviszony után nyugdíjba vonulás lehetőségének megtartásával együtt amellett is, hogy a férfiak ugyanilyen lehetőségben részesüljenek, ez lenne a Férfiak 40 program. Az elöregedésre is kitértek, jelezve, hogy sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani az idősellátásra. Véleményük szerint férőhelybővítésre és új idősotthonok építésére van szükség.
S hogy mire számíthatnak az idősek? A Policy Agenda munkaerőhiány és nyugdíj témáját vizsgáló friss kutatása szerint arra nincs reális lehetőség, hogy olyan párt kerüljön hatalomra, amely a nyugdíjba vonulás lehetőségét tovább tolja. Legfeljebb ösztönözhetnek arra, hogy a jobb élet reményében aki teheti, az dolgozzon munka után is.
Megéri ígérgetni
Hatalmas választói csoportról van szó, amely homogénebb, mint más korosztályoknál, ezért könnyebb üzeneteket, ígéreteket megfogalmazni nekik. Ráadásul az idősebbek választási aktivitása nagyon magas, más szóval őket könnyebb elvinni, stabilabban lehet rájuk számítani, mondta az Integrity Lab politikai elemzője Reiner Roland nemrégiben a 24.hu-nak.
És tegyük hozzá, nem kevesen vannak. A 2016 végén öregségi nyugdíjat összesen 2,038 millióan kaptak, nyugellátást 2,18 millióan, és ideszámítva az ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülőket is az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint majdnem 2,6 millió választó korú állampolgárról van szó.
A 2014-es választásokon 4,799 millióan vettek részt, a választásra jogosultak (7,777 millió fő) 61,73 százaléka. Nem tudjuk, hogy a Fidesz kétharmados diadalakor a szavazók hány százaléka volt nyugdíjas, mert a Nemzeti Választási Irodának nincsenek kor szerinti adataik a voksolókról. Kutatások viszont foglalkoztak a témával.
A Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions 2013-as, a magyarországi nemszavazókról készült kutatása szerint a legmagasabb a szavazási arány az 55-64 évesek körében, és a 65 év felettiek részvételi aránya is meghaladja a 34 év alattiakét.
Vagyis bár a választásra jogosultak csak 28 százaléka nyugdíjas, de ha veszünk nekik egy 75 százalékos részvételi arányt, akkor az derül ki, hogy cirka 1,64 millióan mehettek el szavazni, vagyis ők tették ki a ténylegesen választók kicsivel több mint harmadát (34,17 százalékát). Ami elég nyomós érv lehet arra, hogy a pártok ígérjenek, illetve ha valami pozitív lépést tettek, akkor azt éjjel-nappal igyekezzenek sulykolni, a másik negatív lépéseit pedig szintén minél sűrűbben felemlegetni.
Ez utóbbi kutatásban azt is megjegyzik, hogy a kor szerinti választási hajlandóság jelensége azért fontos, mert Magyarországon az idősebb korosztály pártpreferenciája rendkívül eltér a társadalom többi korosztályáétól: itt az MSZP támogatottsága kétszerese az átlagosnak, Jobbik-szavazó ezzel szemben alig találhatóak. A korosztály erőteljesebb mozgósítása tehát nem csak a részvételi arányokban tükröződne, hanem a támogatottsági arányokat is erőteljesen befolyásolná – állapítják meg.
