Belföld

Bárhogyan is, de munkavállalásra kell ösztönözni a magyar időseket

A munkaerőhiány, az alacsony bérek és a nyugdíjak kérdése egyre inkább összekapcsolódik. A választásokhoz közeledve pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a magukat kormányképesnek tartó politikai erőknek mondaniuk kell valamit ebben a kérdésben is. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a pártoknak milyen problémákkal, és megoldási nehézségekkel kell szembenézniük ebben az ügyben.
Korábban a témában:

A Policy Agenda szerdai közleménye szerint a magyar közéletben már nincs vita abban, hogy jelentős a munkaerőhiány az országban. Ez nem mindenhol azonos módon jelenik meg, de a következő évek komoly társadalmi-gazdasági kérdése vitathatatlanul ennek megoldása lesz. Elemzésükben arra jutottak, hogy ha egy politikai erő túl akar lépni az elmúlt hét évben megszokott színvonalú politikai vitákon, akkor megoldási javaslatokkal kell előállnia.

A nehézséget az jelenti, hogy a munkaerő hiányának a kérdését erősen érintik az alacsony bérek, a mostani nyugdíjak mértéke, valamint a nyugdíjba vonulás szabályai is. Ráadásul jelen van, mint politikailag szintén érzékeny terület: a külföldi vendégmunkások helyzete

-írják.

A közmunka kiiktatása a kormány beismerése lenne

A munkaerőhiány megoldásának alapesete lenne, ha a most inaktív vagy a nem itthon dolgozókat újra munkába állíthatnák, illetve lehetséges az is, hogy a gazdaságon belül csoportosítják át a munkaerőt, így a közmunkásokat, a közszféra vagy más ágazatok felesleges dolgozóit. Ez azonban statisztikai értelemben semmit sem javítana a foglalkoztatási helyzeten, miközben számtalan problémát vetne fel. Az a lehetőség ugyanis, hogy a közmunkások munkahelyei egy döntéssel megszüntethetőek, azt jelenti, hogy az általuk végzett munkát a továbbiakban senki sem látja el. Ez persze nyilván akkor fogadható el, ha eddig ezekre a munkákra valójában nem volt szükség.

Ez viszont a kormány részéről a teljes beismerése lenne, hogy a közmunkarendszer irányítása nem volt hatékony

– mutat rá a Policy Agenda. Hozzáteszik: amennyiben a közszférából irányítanak át embereket a versenyszférába, akkor szintén felvetődik az a kérdés, hogy az állam mely feladatait nem végzi el a továbbiakban. Jelentős munkaerő-felesleg ugyanis nincs a mostani rendszerben. Szerintük félmegoldás lenne a belső átcsoportosítás, mert csak újabb, jelenleg nem dolgozó, vagy nem itthon dolgozó munkaerő bevonása lehetséges.

Forró témák: nyugdíjak és munkabérek

Értékelésük szerint ahhoz, hogy a munkaerőhiány kezelésére szakmailag és politikailag is eladható megoldást lehessen kidolgozni, szembe kell nézni egy másik kérdéssel is, ez pedig a nyugdíjrendszer. Ha alacsony a tényleges nyugdíjkorhatár, akkor sokan kilépnek a munka világából, ezzel növelve a munkaerőhiány okozta problémákat. Az Orbán-kormány által végrehajtott korhatár előtti nyugdíjrendszer leépítése ebből a szempontból logikus lépés volt, 2010-hez képest majdnem öt évvel nőtt az öregségi nyugdíjba menők átlagéletkora.

A kormány egy lyukat ütött a rendszeren, amikor teljesítette választási ígéretét, és 40 év szolgálati idő után legalább 140 ezer nőt előbb elengedtek nyugdíjba. Ezt a kedvezményt legutoljára az OECD kritizálta, és javasolta megszüntetését. Erre azonban ebben a kormányzati ciklusban szinte biztosan nem kerül sor, mert politikai értelemben hatalmas visszalépést jelentene a Fidesz számára

– írják.

Szavaik szerint arra sincs reális lehetőség, hogy olyan párt kerüljön hatalomra, amely a nyugdíjba vonulás lehetőségét tovább tolja, és ezzel tesz ígéretet a munkaerőhiány kezelésére.

Marad az „ösztönzők” kitalálása, azaz nem a nyugdíjba vonulás lehetőségének, hanem a „jobb élet reményének” szempontjából meggyőzni az időseket a további munkában maradásra. Ez persze lehet negatív ösztönző, vagyis jelentheti a nyugdíjak alacsonyan tartását, és ezzel a megélhetés lehetőségének megnehezítését. Ez a cinikus magatartás nehéz helyzetbe sodorhatja azokat, akik betegségük, korábbi munkakörük miatt ténylegesen nem képesek a munkaerőpiacon való maradásra. Emellett jelentős rétegek vannak, akik számára az alacsony nyugdíj csak családi kiegészítéssel elegendő a napi létszükségletek fedezésére.

A másik lehetőség – és ebben komoly potenciál van – a béren keresztül elérni, hogy a nyugdíjkorúak minél tovább dolgozzanak. 2010-ben – az Eurostat adatai alapján – a magyar átlagbérhez képest egy 60 év felettinek az átlagbére 21,4%-kal volt magasabb. Egy 30 év alatti dolgozó és egy idősebb munkavállaló átlagbére között 42,4% volt a különbség. 2014-ben (ez az utolsó adat) a 60 év felettiek az átlagbérhez képest már csak 11,3%-kal kerestek jobban, és a pályájuk elején járókhoz képest már csupán 30,5% volt a különbség. Azaz az idősek munkabére éppen rossz, azaz csökkenő tendenciát vett az elmúlt években.

A politikai ördöglakat

A fentiekben bemutatott okok miatt politikai értelemben nehéz jó megoldást adni a munkaerőhiány és a nyugdíjak problémájára. Abban szinte konszenzus van, hogy alacsonyak a bérek – állapítja meg a Policy Agenda. Mint írják,

az alacsony bérek emelése állami eszközökkel szinte minden szegmensben lehetséges, csak a költségvetés tűrőképessége dönti el, hogy milyen mértékben.

Hozzáteszik: munkaerőhiány szempontjából azonban a bérek növelése csak az elvándorlás lassítására, vagy néhány területen a megfordítására lehet  alkalmas.

A közmunkások és a régóta munkanélküliek képzettségi helyzete miatt nem lehet azonnali eredményeket várni munkába állításuktól. Igazi tartalék főleg az idősek körében van, akiknél szintén az a kérdés, hogy van-e olyan politikai program, amely egyszerre kedvező számukra (például rugalmas nyugdíjazás lehetőségével), és minél tovább munkában tartja őket (lehetőleg pozitív ösztönzőkkel). A jelenleg kormányon lévők passzív helyzetben vannak, hiszen ők már letették elképzeléseiket az elmúlt hét évben a választók elé. Az a kérdés, hogy az ellenzéki oldalról lesz-e olyan párt, amelyik hihetőnek, és szerethetőnek tűnő ajánlattal áll ki. Ez sok százezer szavazat sorsát döntheti el.

Ajánlott videó mutasd mind

„Ennyi vérző és földön fekvő embert még nem láttam kerékpárversenyen“

A londoni olimpián pályakerékpárosként részt vevő Lovassy Krisztián is részese volt annak a tömegbalesetnek, amelyben ötvenen buktak, és 19 embert a mentők szállítottak kórházba. A két ujját is eltörő, agyrázkódást szenvedő Lovassy szerint ezen a pályán, egy ilyen veszélyes lejtővel, ennyi amatőrrel a mezőnyben elkerülhetetlen volt a baleset.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.