A fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a jövőben meghatározott szakképesítéssel rendelkező eladók alkalmazását írhatják elő azokban az áruházakban, ahol nemcsak napi fogyasztási cikkeket kínálnak, hanem például műszaki vagy ruházati termékeket is – tudta meg a Magyar Idők. Ez ugyanis ma nem kötelező, ami a lap szerint megakadályozza a fogyasztók megfelelő tájékoztatását.
Uniós jogi szempontból is megfelel az a fogyasztóvédelmi elképzelés, amely a kiskereskedelmi szabályozást érintő javaslatok közül a jövőben meghatározott szakképesítés szükségességét írná elő egyes áruházi munkakörökben – értesült a lap.
Kedden délután egyeztetnek egyébként a kereskedelmi vállalatok szakmai szervezeteinek képviselőivel az ágazatot érintő új javaslatokról, köztük az említett elképzelésről is. A szervezetek képviselői közül többen azt jelezték a lapnak: érdemi egyeztetésekre számítanak a döntéshozókkal, erre utalnak az előkészületek is, egyúttal üdvözlik a párbeszédet a kormányzattal.
Mit akar a kormány?
Az élelmiszerbotrányra hivatkozva újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok szívatására kitalált javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak Lázár János és Varga Mihály – írta az Index a birtokukba jutott előterjesztésre hivatkozva.
E szerint többek között:
- évi 20 milliárd forintot szednének be az áruházaktól a parkolásért,
- kötelezően felvetetnének embereket a boltokba (kötelező alkalmazotti létszám az árbevétel arányában),
- durván szabályoznák, hogy a cégek mennyi pénzt költhetnek reklámra,
- és megsarcolnák az áruházak ingyenes buszjáratait is.
- módosítanák, mit jelent diszkontnak és szupermarketnek lenni,
- a vasárnapi munkavégzés után 100 százalékos bérpótlékot kapjanak a dolgozók, és havonta minimum két szabadnapjuk kötelezően hétvégére essen.
Az „egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról a kereskedelempolitikai akciótervvel összefüggésben” című anyagot február 28-án terjesztette elő a Miniszterelnökség és az NGM