Nagy belső hatalmi átrendeződés zajlik a Matolcsy György vezette jegybankban, aminek a kárvallottja lényegében egyetlen ember: az, akire Matolcsy eddig a leginkább támaszkodott szakmai ügyekben, és akiből alelnököt csinált.
Nagy Márton azon kevesek egyike volt a Simor András-féle Magyar Nemzeti Bank (MNB) felső vezetői közül, akik át tudták menteni magukat a Matolcsy-uralta jegybankba. Matolcsy 2013 tavaszán került az MNB élére, és az igazgatók, az ügyvezető igazgatók java részétől gyorsan megvált, mások pár hónap alatt távoztak az intézményből, a stáb több tagjával együtt. A két alelnököt megfosztották addigi jogköreik jó részétől, kiüresítették a pozíciójukat, egyiküknek, Karvalits Ferencnek a mandátuma pár héttel Matolcsy beiktatása után lejárt, míg a másik alelnök, Király Júlia rá pár hétre, a megbízatásának lejárta előtt három hónappal távozott, jelezve egyet nem értését az átalakításokkal.
Az addig igazgatóként ott dolgozó Nagy egy szinttel feljebb lépett, ügyvezető igazgató lett (az elnök és az alelnök után a harmadik szint a hierarchiában), talán nem függetlenül attól, hogy erős a meggyőződés a volt jegybankosok között: Nagynak szerepet lehetett a gyors sorcsere kikényszerítésében, a régi emberek kitessékelésében.
A titulusváltozásánál van lényegesebb is: Nagy szerepe a jegybankban sokkal nagyobb mértékben értékelődött fel. Neki tulajdonítják Matolcsyék első nagyobb jegybanki akciójának, a vállalkozásokat olcsó hitelre átállító növekedési hitelprogramnak (nhp) a kidolgozását. A bankszektort befolyásoló egyéb MNB-s intézkedések tervei is javarészt az ő íróasztalán születtek meg, befektetői találkozókra járt, sokszor nyilatkozott,
Háttérbe szorította a jegybank másik fontos részlegét vezető ügyvezető igazgatót, Palotai Dánielt. Aztán 2015-ben egy sor pozíciót zsebelt be az MNB-n kívül, több szervezet igazgatóságába delegálták – ő lett például a Budapesti Értéktőzsde elnöke –, ráadásul abban az évben ősztől Matolcsy alelnökévé nevezték ki.
És jött a lejtő
A hatalomtechnikai megfontolás mellett vagy helyett azonban többen utaltak beszélgetőtársaink közül arra, hogy az MNB-elnök és Nagy Márton viszonyában 2016 elején bekövetkezett a törés. Hogy pontosan miért, arra kétféle magyarázatot hallottunk a jegybanki történéseket ismerőktől. Az egyik szerint Matolcsy egyszerűen nem akarta, hogy túlzottan megerősödjön Nagy. Talán zavarhatta az is az elnököt, hogy sokan nem egyedül neki tulajdonítják a jegybank eredményeit, hanem minimum osztoznia kell az alelnökével az elismerésekben, Nagyra pedig a sajtó a géniusz jelzőt aggatja.
E verzió szerint Matolcsy a lojalitás hiányaként értékelhette, hogy Nagy 2016 márciusában kiszállt az egyik jegybanki alapítványból, és ezt nem is titkolta a nyilvánosság előtt. (A hat jegybanki alapítvány tele van olyan emberekkel, akiket a közvélekedés Matolcsy bizalmasai közé sorol.)
Nagy a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány (PADS) kuratóriumi tagja volt annak 2014 áprilisi megalapítása óta, azonban 2015 végén lemondott erről a tisztségről. Nagy a Világgazdaságnak a kilépés jogerőre emelkedése után pár héttel, 2016 márciusában adott interjúban megszaporodó feladataival indokolta, hogy otthagyja az alapítványt, de több beszélgetőtársunk szerint ez csak ürügy volt.
A forrásaink által munkamániásként leírt Nagy, ha sokáig nem hangoztatta is, szerette volna távol tartani magát az alapítványok – mint később kiderült – botránnyá dagadt ügyeitől, és kapóra jött neki, hogy hivatkozhat a felgyűlt munkáira – szól a magyarázat.
Azóta, tehát szűk egy éve folyamatosan veszít hadállásokat Nagy Márton. A nehéz helyzetbe került bankokat rendbe tevő úgynevezett szanálási hatóságot kiszedték alóla, aztán az olyan stratégiai kérdések megvitatásában is a korábbiakhoz képest kevésbé támaszkodtak rá, mint a 2016 nyarán magánkézbe adott, de Matolcsy bizalmi emberének számító Balog Ádám által vezetett MKB Bank.
A jegybankban kész tényként kezelik, hogy egy másik fontos területet, a bankrendszer stabilitásával foglalkozó úgynevezett makroprudenciális területet is elveszik Nagytól,
Az alelnök mostanság kevesebbet is nyilatkozik a sajtóban, néhány rendezvényre mást küldenek a jegybankból. A viszony megromlásának jeleként idézték fel a kremlinológiai okfejtésekre fogékonyak azt, hogy míg korábban jellemző volt, hogy a legfőbb döntéshozó fórumon, a monetáris tanácsban az elnök mellett az alelnökök ülnek, addig tavaly többször előfordult, hogy Nagy nem Matolcsy mellett foglalt helyet.
Egyelőre nem rajzolódik ki egyértelműen, hogy valakit felépítene Nagy helyett Matolcsy. Erre következtetnek forrásaink abból is, hogy a Nagytól elszedett feladatokat több vezető között dobták, dobják szét. Ez a házon belüli bizonytalanság fenntartásában is segít.
