Alig másfél hete bólintott rá a kormány arra, hogy kétszer három sávosra bővítik az M1-es és az M7-es autópályát. Majd visszavonták – sok egyéb fejlesztés és ígéret mellett – a tervet.
Ezzel párhuzamosan kijött egy lista is, rajta 108 tétel, arról, hogy a kabinet milyen fejlesztéseket támogat (köztük a hármas metró felújítását is), amivel egy 1200 milliárd forintos programot alakítottak át.
A Népszabadság megpróbálta kideríteni az okokat, bár egyelőre csak névtelen válaszokat, találgatásokat és sejtéseket kaptak.
A legvalószínűbb verzió szerint a kormány azért vonta vissza a tíz nappal ezelőtt kihirdetett fejlesztési tervét és tett új vállalást, 2022-ig kitolva a határidőt, mert a külön-külön jóváhagyott projekteket a miniszterelnök egy csomagban szerette volna összehangolni.
Erős
Házon belül a napilap szerint úgy tartják, a jövőben érkező 2400 milliárdos csomag majd erős politikai kötelezettségvállalást jelent, ennek fényében pedig meghatározhatóak lesznek a prioritások, hogy mik érhetnek be a 2018-as választási évre. Elsőbbséget pedig az fog élvezni, ami a 2017-ben induló kampány során már a választóknak bemutatható.
A fejlesztési minisztérium egyik névtelen forrása is úgy fogalmazott a 24.hu-nak, az egész visszavonásnak csak annyi értelme volt, hogy
A Népszabadságnak egy befolyásos kormányzati forrás még azt is elmondta, hogy a ciklus végéig elkészül a mostani kormányhatározatban vállaltak 40 százaléka, 2018 végére pedig a tervek fele „fotogén” átadással zárulhat.
Összecsapás
Kész a kormányzati terv is a kommunikációra, igyekeznek majd a visszavonást sokadrangú kérdésként beállítani, csúszás nem lesz, mert a határidő így is 2022, a két autópálya-szakasz szélesítése pedig az esetleges 2024-es budapesti olimpiát célozza meg.
A 24.hu és a Népszabadság is hallott arról a kormányzati körökben elterjedt sejtésről, hogy a visszavonás hátterében valójában két hadakozó miniszter és tárca, a Lázár János vezette Miniszterelnökség és a Seszták Miklós vezette fejlesztési tárca áll.
A most is zajló kormányzati átalakítás (két kabinet, egy politikai és egy gazdasági épül) egyik kulcsterületéről van szó ugyanis és pontos döntés egyelőre nincs. Ugyanis az uniós pénzek Lázárhoz, a fejlesztés Sesztákhoz tartozik. Itt pedig mindkettőről szó van.
Majd
Nem ez az első eset, hogy a két tárcavezető egymásnak feszül, korábban energetikai kérdésekben is több csatájuk volt. Lázár és csapata sokat dolgozott azon, hogy létrehozzák például az Első Nemzeti Közműszolgáltatót, ehhez pedig a posta biztosított volna hátteret, az MFB pedig biztosítékot az akvizícióra.
Végül mindhárom cég felügyeletét és tulajdonosi joggyakorló szerepét Seszták minisztériuma kapta meg.
A kormánypárti frakció majd a szeptember 7-én kezdődő, évadnyitó ülésén foglalkozik a kérdéssel, Balatonfüreden.
Egy biztos. Egyelőre marad a balatoni dugó.
Kiemelt kép: épül az M1-es és az M7-es közös szakasza. Fortepan, UVATERV, 1962
