Alig volt infláció, de durván drágult a cukor

A KSH friss jelentése szerint áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ezen időszak alatt jelentős mértékben csökkent az üzemanyagok ára. A legnagyobb mértékben a fogyasztási főcsoportok között a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Tavaly áprilishoz képest – részletek

Az élelmiszerek ára 0,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a cukoré 19,5, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 14,2, a csokoládé és kakaóé 6,4, az étolajé 5,6 százalékkal. A sertéshús ára 17,8, a tejé 9,2, a sajté 5,1 százalékkal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 2,3, a szolgáltatások 1,6, a tartós fogyasztási cikkek 1,0, a ruházkodási cikkek 0,3 százalékkal drágultak.

Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 3,8, ezen belül a járműüzemanyagokért 10,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A háztartási energia ára 0,1 százalékkal csökkent.

1 hónap alatt, 2016. márciushoz viszonyítva

A fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára 0,8 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszerek 4,4, a csokoládé és kakaó 3,1, a cukor 1,5, a liszt 1,2 százalékkal drágult. A tojás ára 2,6, az étolajé 1,1 százalékkal csökkent. A fogyasztási főcsoportok közül – szezonváltás miatt – a ruházkodási cikkek drágultak a legnagyobb mértékben (2,4%). Az egyéb cikkek átlagosan 1,9, ezen belül a járműüzemanyagok 4,3 százalékkal drágultak. A szolgáltatások ára 0,6, a szeszes italok, dohányáruké 0,2 százalékkal nőtt. A háztartási energia ára átlagosan nem változott. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

2016. január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte: az üzemanyagok ára 4,3 százalékkal lett drágább egy hónap alatt, döntően ez az oka az infláció havi, illetve éves növekedésének is. Az élelmiszerek árának emelkedése az idényáras élelmiszerek drágulásának tudható be – tette hozzá.

Átmeneti jelenség lehet a pozitív előjelű infláció

Az Erste Bank szakértője, Ürmössy Gergely, vezető makrogazdasági elemző szerint meglepetés, hogy 0,2 százalékra gyorsult az éves inflációs ráta áprilisban, hiszen negatív előjelű inflációs rátát vártak. A tényadat és a becslésük közötti különbséget elsősorban az okozta, hogy az üzemanyagárak a vártnál markánsabb ütemben drágultak, hó/hó alapon 4,3 százalékos áremelkedést láthattunk. Azonban éves összevetésben még mindig több mint 10 százalékkal alacsonyabbak voltak az üzemanyagárak idén áprilisban a tavaly látottakhoz képest – tette hozzá. A maginflációs mutató 1,3 százalékról 1,4 százalékra gyorsult, ami azt jelzi, hogy a fő inflációs ráta felpattanását elsősorban az üzemanyag-áremelkedés okozta, csupán kisebb részben járultak hozzá egyéb tételek, mint például az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek vagy a szolgáltatások.

A következő hónapokban szerinte még láthatunk negatív előjelű inflációt, azonban a nyár végén kiemelkedhet a negatív tartományból az infláció és ősszel már szemmel láthatóan gyorsulhat. Összességében arra számít, hogy idén még alacsonyan maradhat az inflációs ráta. Előrejelzésük szerint idén átlagosan 0,5 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak, jövőre pedig átlagosan 2% lehet az inflációs ráta. Továbbra is bizonytalanságot jelent majd az üzemanyagárak változása, illetve a folyamatosan erősödő belső kereslet további felfelé mutató kockázatot jelent az inflációs rátára – jegyezte meg.