Ajjaj, tovább lassul a magyar gazdaság növekedése

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) 2015. IV. negyedévében az előző negyedévi mértéknél kissé kedvezőbb, 1,05-os értéket mutat. Az index az első negyedévi növekedés utáni csökkenés majd stagnálás után ismét enyhén javul. Az előző két negyedévhez képest a vállalkozások összesített mutatója javul, míg a háztartások helyzete lényegében stagnál és a monetáris mutatók romlanak.

A gazdaság növekedése tovább lassul…

A GFI enyhe emelkedése, összetevőinek lassú és vegyes alakulása arra utal, hogy a tavalyi év kedvező gazdasági folyamata nem ismétlődik meg és a 2015-re előre jelzett alacsonyabb növekedés is kissé tovább mérséklődhet, így 2,1-2,4 % között várható az éves növekedésünk. Ezt erősítik a vállalati konjunktúra felvételeink is – jelentik ki a felmérés készítői. A külföldi tőkebevonás és az ipari termelés szintjének enyhe javulása utal azért arra, hogy a gazdaság szereplői nem bíznak a gyors és megalapozott növekedésben.

Alátámasztja véleményüket a magyarországi munkaerőhelyzetet kedvezőtlenül befolyásoló elvándorlás, a kialakult hiányszakmák növekvő súlya, a szakképzett munkaerőhiány. A vállalkozások számára továbbra is gazdálkodási nehézséget jelentenek a pályázati rendszer, a korrupciós ügyek, a jogbiztonság hiányosságai. A foglalkoztatottság problémáinak megoldásában pedig a kormány nem partnere sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldalnak.

A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévhez viszonyítva romlottak. Bár az adóbevételek a NAV-hoz kötelezően bekötött pénztárgépek hatására megnőttek és így a 2015-ös kormányzati hiány akár 2 százalékhoz közeli mértékben teljesült, a továbbiakban talán nehéz lesz újabb csökkentést elérni. Az adósságállományunk csökkentése is változatlanul nehéz folyamat. Kedvező lehet azonban, hogy jövőre már mind a vállalati, mind a lakossági hitelezés volumene növekedhet. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a szociális területekből – egészségügy, oktatás – eddig kivont sok ezer milliárd forint miatt kialakult alacsony ellátottsági színvonal javítása jelentős plusz forrásokat fog igényelni. Ezt pedig az egyre nagyobb társadalmi nyomás feltétlenül ki fogja kényszeríteni.

Az elmúlt évek magas szintű eu-támogatások csökkenése már most érezhető beruházás-lassulást okoz. Ezt nem fogja ellensúlyozni a lakástámogatási rendszerben elképzelt 10+10 millió forintos újabb hitelezéssel támogatott és remélt építőipari kereslet-növekedés, ráadásul ez jelentősen megterhelheti majd a költségvetést. 2016-ban a beruházások akár 5 százalékponttal visszaeshetnek, az építési-szerelési tevékenység pedig összességében stagnálni fog.

A világgazdaságban erősödik a pénzügyi bizonytalanság, egyes országok kamatnövelési lépéseit más országokban éppen a nehezedő finanszírozási miatti újabb pénzügyi lazítás kísérheti. Mindezek befolyásolják majd a forint és deviza befektetéseket, a kamatokkal és árfolyammal kapcsolatos várakozásokat bizonytalanná teszik. A forint árfolyama egész évben gyenge marad, 2016 végére átlagosan 320 Ft/euró árfolyam lehetséges.

Nem csökkennek a háztartási jövedelmi különbségek…

A GFI-ben a háztartási gazdálkodást jellemző indikátorok mértéke bár kis mértékben nő, de ez inkább jövedelmi viszonyok változatlanságra utal. A harmadik negyedévi csökkenő havi bruttó, és nettó reálkereset növekedések az év végére újra lassú emelkedésbe fordultak. A háztartások vagyoni helyzetének összességében mért javulása a háztartások felső és alsó rétegei közötti eddig is jelentős mértékben, ütemben növekvő különbség eredménye. Az ez évben várható fogyasztásbővülés a kiskereskedelmi forgalom 3% körüli mértékében és évi 1% körüli infláció mellett valósulhat meg.

A bruttó átlagkeresetek a 2014-es és 2015 évi 4 százalékos bővülése kissé javul, és 5-8 százalékpontos emelkedése valószínűsíthető. A munkanélküliségi indikátor változatlanul a közmunka és a külföldi munkavégzők számbavételének sajátossága miatt javítja a foglalkoztatási helyzetet.

A vállalati szféra növekedési esélyben bízik…

A vállalkozói szféra gazdálkodásának GFI indikátorai összesítve javuló helyzetet mutatnak 2015 negyedik negyedévében is. Az export piaci konjunktúra kicsit visszaeshet, de a magyarországi vállalkozói konjunktúra felmérések és a német IFO-index is a következő félévre kis erősödést jeleznek. A bizonytalanságot továbbra is a tőkeellátottság problémái, az egyre nagyobb gondokat okozó létszám nehézségek jelzik.

A növekedés esélyeit a hitelezés várható könnyítésében, a gazdálkodási körülmények érezhető fejlesztésében látják. A cégek már maguk is igyekeznek létszámgondjaikat saját erőből segíteni, így külön kedvezmények nyújtásával, esetenkénti magasabb bérezéssel. A vállalkozói szféra bizonytalanságát azonban a beruházási lehetőségek hiánya, a még mindig elégtelen kereslet negatívan befolyásolja.