Támadják a környezetvédők a Paks 2 projektet és remélik, az Európai Bizottság el fogja kaszálni azt – írja a BBC a projektről pénteken megjelent cikkében. A lap szerint a fő érvek az erőműbővítés ellen, hogy aránytalanul drága energiát fog szolgáltatni, Magyarországot adósságba taszítja és függővé teszi Oroszországtól. Eközben az Orbán-kormány azzal érvel, hogy az új blokkok energiafüggetlenséget teremtenek az országba és mivel egyre nagyobb az energiaigény, azt ki kell valahogy szolgálni. Azt is védik, hogy a részleteket 30 évre titkosították.
A cikk szerint a jelenlegi négy reaktorblokk 1900 megawatt áramot termel és az ország energiaigényénak 40 százalékát fedezi. Hozzáteszik, Orbán 2014-es megválasztásakor azt ígérte, alacsonyan tartja a közműdíjakat (a BBC nem vállalkozott a rezsicsökkentés angolra fordítására). Ráadásul hónapokkal korábban megállapodást írt alá a Budapestre látogató Vlagyimir Putyin orosz elnökkel arról, hogy Oroszország az új blokkok építési költségeinek 80 százalékát meghitelezi. Magyarország a termelt árammal fizeti majd vissza ezt.
A BBC azt írja, Orbán Viktornak kényelmes a helyzet, mivel csak 2025-ben kéne elkezdeni kifizetni az erőmű bővítését. Megjegyzik, a jelenlegi, az 1980-as években épített blokkok szavatossági ideje 2032-37 között jár le. Tehát 2020 előtt nem igazán kéne a kiváltásukon gondolkodni. Ráadásul szakemberek attól tartanak, hogy a magyar áramhálózat nem fogja elbírni a terhelést abban az időszakban, amikor még a régi reaktorok is termelnek, de már az újakat is bekapcsolták.
Kritika éri a kormányt a brit hírportál szerint amiatt is, hogy Paks oltárán feláldozzák az egyre olcsóbb megújuló energiát. Idézik Koritár Zsuzsannát az Energiaklubtól, aki szerint 2030-ban Paks 2 nélkül is el tudnák látni az energiaigényeket, ami viszont az atomcárnak becézett kormánybiztos Aszódi Attila szerint “nonszensz”.
Aszódi indokai szerint év 1 százalékkal fog várhatóan nőni az energiaigény, ráadásul a jelenlegi teljes, országos, 9000 megawattos energiatermelési kapacitásból 7300 el fog avulni, le kell majd cserélni. Az ő adatai szerint a Pakson előállított áram 10-15 százalékkal olcsóbb lesz, mint a napenergia. Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemről ugyanakkor azt mondta, épp az új reaktorok miatt meg fognak háromszorozódni az áramárak egész Európában. Ráadásul ha csúszik a projekt, ott találhatja magát az ország egy épülő atomerőmű mellett, miközben már fizetheti az oroszoknak a hitelt. Aszódi szerint ennek elkerülésére vannak biztosítékok.
A labda tehát az Európai Bizottságnál pattog, ők dönthetnek például abban az ügyben, hogy a bővítés 20 százalékos állami szerepvállalása nem meríti ki a közvetlen állami támogatás fogalmát, ami egy ilyen projektnél nem megengedett.
