Gazdaság

Napelemes mutyigyanú a bajai főiskolán

napelem (napelem)
napelem (napelem)

A bajai Eötvös József Főiskolán megvalósuló, bruttó 111 millió forintos napelemes rendszer telepítésére kiírt közbeszerzést vizsgálja a nyomozóhatóság. A gyanú szerint jelentősen túlszámlázták a nyertes közbeszerzési ajánlatot. A nyertes vállalkozó cáfol, szerinte egy rosszakarója áll a háttérben. Bepillantás a kis magyar közbeszerzési valóságba.

Úgynevezett napelemes közbeszerzési bűncselekmény ügyében rendelt el nyomozást idén április elején a Kecskeméti Járási Ügyészség – értesült a Hír24. A lapunk birtokába került feljelentés szerint, a nyertes Greentechnik Hungary Kft. ötven százalékkal számlázta túl az összesen nettó 87 millió forintos közbeszerzési ajánlatát, illetve más súlyos jogsértések is történtek a pályáztatás körül. A feljelentő többek között azt kifogásolja, hogy egyetlen forgalmazóra írták ki a pályázatot, úgy, hogy szükségtelen műszaki feltételeket támasztottak a beruházással kapcsolatban, és ezzel korlátozták a versenyt. 

Az uniós pénzből finanszírozott napelemes pályázatot 2013-ban írta ki a Közbeszerzési Hatóság, az ajánlatkérő a bajai Eötvös József Főiskola volt. A kiírás három főiskolai épület napelemes rendszerének telepítéséről szólt. A Greentechnik 2014-ben adott be árajánlatot a meghívásos pályázatra, összesen nettó 87 millió értékben, ezzel az ajánlattal nyertek. A feljelentő szerint ugyanakkor ezt a munkát – mégpedig éppen a Greentechnik piaci árajánlata alapján – kicsivel több, mint a feléből, nettó 49 millióból is ki lehett volna hozni. Ennek alapján a közbeszerzést 38 millió forinttal túlárazták, amit a feljelentő szerint nem indokol semmilyen piaci körülmény.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Kiss Ernő, a Greentechnik ügyvezetője határozottan cáfolta lapunknak, hogy túlárazták volna a munkát, és hangsúlyozza, hogy mindenben a jogszabályok szerint jártak el. Szerinte a közintézmények napelemes közbeszerzései alapból drágábbak, mint a családi házas rendszerek, hiszen előbbiekre szigorúbb műszaki elvárások vonatkoznak, illetve hosszú és bonyolult az engedélyezési eljárás. „A konkrét projektnél a családi házakhoz képest más az alkalmazott technológia. Például tartalmazza a mérőhelyek kialakításának, engedélyeztetésének, illetve a villámvédelmi rendszer tervezésének telepítésének költségeit is. Másrészt itt lapos tetős, illetve szabadföldi telepítésű rendszerekről van szó, amit ballasztozni, kiemelni kell” – mondta Kiss Ernő a Hír24-nek. Ráadásul idén januártól környezetvédelmi termékdíjat is kell fizetni a napelemek után, ami a becslések szerint 5-6 százalékkal dobja meg az árat. És persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a pályázatok utófinanszírozottak, így akár egy évvel később kerül sor a kifizetésre, amivel egy vállalkozónak előre kell kalkulálnia, és ez a költségekben is megjelenik – mondta.

Ha hallott róla …

  • Ha tudomása van ún. mutyi-gyanús, közintézményeket érintő, napelemes közbeszerzési pályázatokról, és esetleg tényekkel is alá tudná támasztani állításait, írjon az info@24.hu címre. Adatait bizalmasan kezeljük!

Az ügyvezető szavait piaci forrásaink is alátámasztották, ugyanakkor árnyalták is a képet. Mint egy forrásunk elmondta, a napelemes közbeszerzések valóban alapból drágábbak, mint a családi házas projektek, de ennek mértéke nem éri el a 10 százalékot. Szerinte az a fő baj, hogy a napelemes közbeszerzéseket nem a közintézmények valós energetikai igényei, hanem a jó kapcsolatokkal rendelkező közbeszerzési tanácsadók generálják. Erre külön napelemes cégcsoportok alakultak, ők nyerik sorra ezeket a pályázatokat. Miközben az is igaz, hogy a közbeszerzési pályázatokat – azok bonyolultsága, magas bürokrácia-faktora miatt – szinte lehetetlen megnyerni közbeszerzési szakértő nélkül. És itt most nem a csúszópénzekre, kiskapukra kell gondolni, hanem “csak” a bonyolult részletszabályok kiismerésére – mondta.

Kiss Ernő azt mondta lapunknak, hogy cégük több mint egy évtizedes fennállása óta ez az első közbeszerzési pályázat, amin nyertek, korábban mindig csak alvállalkozóként végezhették el a komplett tervezési, kivitelezési munkákat. Azt is hozzáteszi, hogy tudja, hogy ki jelentette fel a cégét, szerinte kicsinyes üzleti bosszúról van szó. “Egy volt üzleti partnerünk áskálódik ellenünk, aki ellen korábban 9 millió forintos sikkasztás miatt tettünk feljelentést, jelenleg is folyik a büntetőeljárás. Kiderítettük, hogy ez az ember Nagy Béla álnéven küldözget feljelentéseket e-mailben a hatóságokhoz ellenünk. Sajnos ilyen a mai magyar valóság, de dolgozunk rendületlenül tovább” – mondta.

Bár az álnevet használó feljelentő lapunkhoz eljuttatott dokumentumaiban ezt nem említi, ha a konkrét ügy megbízási díját visszaosztjuk, akkor a telepítésre nagyjából nettó 600 ezer forint jön ki kilowattonként. A lapunk által megkérdezett napelemes szakértő szerint ez az ár erősen túlzónak tűnik, még a fenti „kompenzációs tényezőkkel együtt is” (bár kétségtelenül nem 50 százalékkal túlárazott, mint ahogy a feljelentő állítja, hanem „csak” 25-30 százalékkal). Forrásunk szerint a napelemek telepítésének reális ára közintézmények esetében, valahol nettó 400 ezer forint körül lehet kilowattonként, és ebben már benne van a napelemes közbeszerzések 10 százalékos felára, illetve a januártól fizetendő termékdíj 5 százalékos árdrágító hatása is. A szakértő ugyanakkor elmondta, hogy a 600 ezres kilowattonkénti ár teljesen általános a napelemes pályázatoknál. Vagyis Magyarországon minden napelemes pályázat 25-30 százalékkal túl van árazva a piaci árakhoz képest, aminek egy része a túlszabályozás költségeiből tevődik össze, a másik része pedig valahol eltűnik.

Bár a feljelentő a konkrét ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz is fordult jogorvoslati kérelemért, idén április 2-án a KD formai okok miatt elutasította a kérelmét (lásd keretes írásunkat). Az ügyészség azonban megalapozottnak találta a feljelentést, és április 10-én nyomozást rendelt el az ügyben. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság arról tájékoztatta a Hír24-et, hogy a Kecskeméti Járási Ügyészség utasítására ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban” bűntett elkövetésének gyanúja miatt. Jelenleg tehát nyomozás folyik az ügyben, amelynek lezárása néhány hét múlva várható.

Még több pénzhez köti a kormány a jogorvoslatot

A közbeszerzések jogorvoslati kérelmét 2012-ben szigorították, amivel a „visszaélésszerű jogorvoslat-indításnak” akart gátat szabni a kormány. Ha valaki kifogásolja egy közbeszerzés végeredményét a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, igazgatási szolgáltatási kell fizetnie. Ám amíg 2012 előtt fix 150 ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kellett fizetni, utána az ügyérték 1 százalékát. Miután szép számmal akadnak milliárdos közbeszerzések is, így ma akár 25 millió forintba is kerülhet egy-egy jogsértő-gyanús közbeszerzés bejelentése. Nyilvánvaló, hogy a díj megemelése, a drága jogorvoslat elriasztja az érdekelteket a jogsértés bejelentésétől és a vizsgálat megindításától – figyelmeztetett Karácsony Gergő LMP-s képviselő még 2012-ben. Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszter szerint a jogorvoslati eljárások eredménye és az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése vagy meg nem fizetése között nincs összefüggés, ám a fenti ügy szerint mégis van ilyen összefüggés, hiszen a KD arra hivatkozva utasította el a kérelmező jogorvoslatát, hogy nem fizette meg a brutálisan magas, esetében legalább 875 ezer forintos szolgáltatási díjat. Vagyis, legalábbis az elutasító határozat szerint, úgy utasították el a kérelmét, hogy érdemben meg sem vizsgálták annak tartalmát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik