Csokorba gyűjtötte a Portfolio.hu, milyen körülmények nehezítik jövőre a kereskedők, illetve a kereskedelemben működő cégek egy részének talponmaradását. A változások már külön-külön mind ismertek, de így együtt még jobban mutatják, nem lesz könnyű a szektornak 2015.
10-60-szorosára emelt sarc
Az első lépés az volt, hogy sávossá tették, és a nagyobb bevételű cégeknél jelentősen, 10-60 szorosára emelték az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Mint megírtuk, a lépés a legjobban a Tescót érintheti, és a többi nagy láncot. A legkevésbé pedig a franchise rendszerben működő (leginkább magyar) üzleteket (pl. CBA).
A Spar válaszul már el is döntötte, hogy átszervezi a hazai üzletét, franchise rendszerűre.
A korábbi 9 milliárd forint helyett 33 milliárd forintnyit szednének be a kereskedőktől.
Meghosszabbított plázastop
Szintén a nagyobb láncokat sújtja leginkább, különösen hogy a korábbi 300 helyett 400 négyzetméterre emelték a mérethatárt.
A veszteséges cégeket büntetik
A nagyobb üzletek (és az egy társaságként láncok) megrendszabályozását szolgálja az a lépés is, amely szerint az 50 milliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek közül megtiltják azoknak a napi fogyasztási cikkek értékesítését, melyek mérleg szerinti eredménye egymás után két évben nulla vagy negatív.
Ha kíváncsi, az utóbbi 2 évben melyik nagy lánc volt veszteséges, kattintson!
A belvárosban nem!
Ebbe a körbe sorolható az a szabály is, hogy világörökségi terület nagyvárosias lakóterületén tilos diszkontot, nagyméretű szupermarketet és hipermarketet létesíteni vagy üzemeltetni, vagyis a már meglévőket is be kell zárni.
Vasárnapi zárva tartás
És végül a legutóbbi döntés: a vasárnapi zárva tartás (és az éjszakai is), márciustól, kivéve ha az üzlet kicsi (200 négyzetméter alatti), és a tulaj maga áll a pult mögé.
Az adventi időszak négy vasárnapján kívül mindössze egy alkalommal lehetnek nyitva a boltok (kivéve a kivételek, amelyek közül a dohányboltok végül kikerültek).
Egy kicsit sok ez így egyszerre nem? Döntse el az olvasó!