Gazdaság

Olcsóbban élünk, mint jövőre

A KSH szerint a fogyasztói árak októberben átlagosan 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban.

Szeptemberhez képest az éves árcsökkenés minimálisan, 0,1 százalékponttal lassult. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az MTI-vel közölte, idén már ötödször fordult elő, hogy éves összevetésben negatív az infláció. Októberben a háztartási energia, a ruházkodási cikkek, illetve a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent. Az októberi adatban már teljesen megjelent a háztartási energia árának szeptemberi csökkenése, és a távfűtésnél történt rezsicsökkentés. A szezonálisan kiigazított maginfláció az előző hónaphoz képest szinten maradt, míg tavaly októberrel összevetve 1,5 százalék volt a szeptemberi 1,4 százalék után. A KSH szerint a nyugdíjas fogyasztóiár-index októberben 0,2 százalékkal csökkent szeptemberhez, és 0,7 százalékkal tavaly októberhez képest.

TESZTELJEN ÉS NYERJEN!

Hatott a rezsicsökkentés

Szeptemberhez képest az élelmiszerekért átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül csökkent a cukor (3,8 százalék), a liszt (2,5 százalék), a száraztészta (1,8 százalék) és a sertéshús (1,5 százalék) ára. Nőtt a tojás (1,9 százalék) és az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség és gyümölcs (0,9 százalék) ára. A szezonváltás miatt leginkább a ruházati cikkek drágultak, 1,7 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 0,4 százalékkal drágultak, ezen belül a borok ára 2,1 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,2 százalékkal, a szolgáltatásoké 0,1 százalékkal nőtt egy hónap alatt. Az átlagnál nagyobb mértékben, 2,3 százalékkal csökkent a háztartási energia ára, ezen belül az elektromos energiáért 5,5, a távfűtésért 2,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) körében szintén 0,8 százalékos volt az árcsökkenés, ezen belül az üzemanyagokért 2,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint szeptemberben.

Éves összevetésben nem változott az élelmiszerek ára. A sajt 3,4, a tej 2,4 százalékkal drágult, míg a cukor 18, a liszt 10,5, az étolaj 9,9, a péksütemények pedig 3,4 százalékkal lettek olcsóbbak. A szeszes italok 1,8 százalékkal olcsóbbak, a dohányáruk 9,6 százalékkal drágábbak lettek, tavaly októberhez képest. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb, 14,1 százalékos mértékben. A vezetékes gázért 16,9, az elektromos energiáért 16,2, a távfűtésért 13,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013. októberhez viszonyítva. A szolgáltatások 1,7 százalékkal drágultak, a kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások ára 2,5 százalékkal nőtt, a helyi tömegközlekedésé 6,8 százalékkal csökkent. Az egyéb cikkekért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,3 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,7, a tartós fogyasztási cikkeké 0,4 százalékkal mérséklődött.

Jövőre kicsit drágább lehet az élet

A Nemzetgazdasági Minisztérium erre úgy reagált, hogy az inflációt alakító legfontosabb tényező a rezsicsökkentés volt, hiszen ahhoz „már hozzájárult a harmadik rezsicsökkentés is. A tárca emlékeztetett rá, hogy a gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára október 1-jétől 3,3 százalékkal csökkent. A rezsicsökkentések mellett az Európa-szerte tapasztalt alacsony inflációs környezet is hatott a magyar árak alakulására. Októberben tovább mérsékelte az inflációt a kőolaj világpiaci árának csökkenése. A minisztérium szerint az alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok mellett leginkább a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is nő. A növekvő reáljövedelmek pedig a fogyasztás és a megtakarítások bővülését erősítik.

A rezsicsökkentések, valamint az élelmiszer- és energiaárak hatását kiszűrő maginfláció magasabb, de szintén mérsékelt árdinamikát jelez (1,5 százalék) – írta a tárca, amely a következő hónapokban lassan gyorsuló inflációra számít. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az árnövekedés jövőre is mérsékelt, de az ideinél magasabb lesz, 1,8 százalék.

Mérsékelt inflációs környezet

Emelkedtek az inflációs alapmutatók októberben, de azok szintje változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utal – közölte a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank által vizsgált három inflációs alapmutató a fogyasztói árindex 0,1 százalékpontnyi növekedésénél nagyobb emelkedést mutatott. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,2 százalékponttal 1,4 százalékra, a keresletérzékeny termékek inflációja 0,3 százalékponttal 1,7 százalékra, a ritkán változó árú termékek inflációja 0,5 százalékponttal 2,1 százalékosra ugrott, ami csaknem két éve a legmagasabb szintje. Az MNB szerint az iparcikkek árai alig változtak tavaly októberhez képest, egyaránt visszafogott volt mind a tartós, mind a nem tartós iparcikkek inflációja. A piaci szolgáltatások ára havi összevetésben 0,6 százalékkal nőtt, ami az elmúlt években mértnél magasabb áremelkedés, állapította meg az MNB. A szolgáltatások inflációjának alakulását érdemben emelte az úgynevezett máshová fel nem sorolt szolgáltatások áremelkedése, de ettől eltekintve a szolgáltatások széles körében változatlanul mérsékelt áremelkedés volt.

Nincs még defláció

Az egyszeri tételek nélkül számított maginfláció pozitív, így korai deflációs veszélyről beszélni – mondták az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt októberi inflációs adatokról. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője elmondta: megfelelt várakozásaiknak az októberi adat. Kiemelte: egyszeri tételek (rezsicsökkentés) húzzák le az inflációt, nem fundamentális okok miatt csökkennek az árak. Hozzátette, hogy a maginfláció éves összevetésben 1,5 százalék volt, ami szintén azt mutatja, nincs deflációs veszély. A szakértő szerint a KSH szezonálisan kiigazított maginflációs adata – amely éves összevetésben 1,5 százalékos növekedést mutatott októberben – megközelítőleg jelzi, mekkora lett volna az infláció rezsicsökkentés nélkül. Az Erste arra számít, hogy decemberben lesz először pozitív inflációs mutató (0,5 százalék), ami azonban jövőre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) céljáig is nőhet az adóemelések (alkoholos termék, élelmiszerek ellenőrzési adó, elektronikus útdíjemelés), továbbá az alacsony élelmiszerárbázis, a kikerülő rezsicsökkentések és a forintgyengülés miatt.

Óvatosságra intik Matolcsyt 

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője kiemelte: az inflációs helyzetben és a kilátásokban sem látszik nagyobb változás, még jó ideig alacsonyan maradhatnak a lényegi folyamatokat tükröző korrigált mutatók, hiszen infláció globálisan is alig mutatkozik. Hozzátette: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs céljáig 2015 második felére kapaszkodhat vissza a ráta. Ismerve az MNB álláspontját, további kamatcsökkentés nem valószínű, viszont a nagyon alacsony szint sokáig fennmaradhat – jegyezte meg. A rezsicsökkentés nélkül 1 százalék körül lenne az infláció – vélekedett a szakértő. Azonban nem csak a rezsicsökkentés miatt mérséklődnek az árak, többek között az élelmiszerárak és az üzemanyagárak is csökkennek és jelentős az alacsony globális infláció hatása is – tette hozzá.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: a maginfláció 1,5 százalékos volt októberben, vagyis lényegében stagnált. Ez azt jelzi, hogy nincs inflációs nyomás a gazdaságban, amely megnöveli az esélyét, hogy az MNB hosszú távon alacsonyan tartsa az alapkamat mértékét. Korábban a kamat tartására, esetleges jövő év végi emelésére lehetett számítani, ha azonban a jelenlegi folyamatok tartósak maradnak, akkor a monetáris tanács egy újabb kamatcsökkentés mellett is dönthet, ám ennek időpontját korai lenne megjósolni, ez a lépés nagyban függ a nemzetközi környezettől – vélekedett. A K&H a fogyasztói árindex folyamatos gyorsulására számít, így nem tartja indokoltnak a további lazítást, egy konzervatív, óvatos monetáris politika kifizetődőbb lehet a jelenlegi, bizonytalan nemzetközi környezetben. Az októberi inflációs adat alapján az idén éves átlagban negatív lehet a magyarországi infláció, jövőre éves átlagban 1,6 százalékos ütem várható, jövő év decemberében pedig 2,5 százalékos lehet a pénzromlás mértéke – közölte Németh Dávid.

 

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik