Gazdaság

Nagyot csökkentek az árak, ez most jó vagy rossz nekünk?

Még nem tartunk ott, hogy összgazdasági szinten rossz legyen a tartós árcsökkenés, de vannak jelek, amik aggodalomra adnak okot.

Szeptemberben 0,5 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakhoz képest – áll a KSH jelentésében. Az adat kedvezőtlen meglepetést jelent, hiszen a szakértők inflációs várakozásainak konszenzusa mindössze -0,2% volt. A Nemzetgazdasági MInisztérium közleménye szerint az alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok mellett leginkább a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is nő. Ez azonban nem ilyen egyértelmű.

Ha az árszínvonal tartósan csökken, azt deflációnak hívjuk. Bár az árcsökkenés látszólag jó dolot, mert kevesebbet kell fizetnünk az árucikkekért, ha viszont hosszú ideig tart, akkor rossz, mert megbénítja a gazdaságot. Ha ugyanis tudom, hogy egyre olcsóbbak lesznek a dolgok, elhalasztom a vásárlásomat. Sőt, még befektetnem sem kell, hiszen akkor is többet ér a pénzem, ha bevarrom a párnacihába. Ha egyre többen nem fektetnek be, és nem fogyasztanak, akkor a cégek nem tudják eladni a termékeiket, elkezdik csökkenteni a termelést, elbocsátanak, csökkenni kezd a gazdaság.

Itt még messze nem tartunk, viszont aggodalomra ad okot, hogy az összgazdasági szinten fontos maginfláció is jelentősen csökkent. Ezt a mutatót a fogyasztóiár-index bizonyos tételeinek az elhagyásával számolja a KSH. Például nem veszik figyelembe az üzemagyag- és az energiaárakat, amik külső hatásokra és nagyon gyorsan változnak. A friss jelentés szerint a maginfláció szezonálisan kiigazított értéke szeptemberben 0,1 százalékot esett augusztushoz képest, az éves mutató pedig 1,4 százalékosra zsugorodott az előző havi 2,5 százalékosról. Így már nem lehet állítani, hogy ha minden így marad, összgazdasági szinten és hosszabb távon nem számíthatunk tartós deflációra.

Ez persze a Magyar Nemzeti Banktól is függ, amely a jegybanki alapkamaton keresztül korrigálhatja az egyre csökkenő inflációt. A kamatpálya kiszámításánál nyilván számolnak a mostani friss adattal. A Portfolió azt írta, hogy néhány hete Londonban már megfogalmaztak olyan alternatív forgatókönyvet az elemzők, mely szerint a jegybank a kedvező tőkepiaci környezetre, illetve az alacsony inflációs kilátásokra tekintettel felújítja a kamatcsökkentési sorozatát.

Frissítés 13:00: az MNB délután közölte, hogy minden rendben az inflációval. Közleményük szerint az infláció elsősorban a pénzügyi tranzakciós illeték és a dohány-áruk kiskereskedelmi árrésének 2013 őszi emelkedésének bázisból való kiesése miatt csökkent.

És minek az ára csökkent?

A KSH azt írta, hogy a legnagyobb mértékben a háztartási energiaárak (gáz, áram, távhő) csökkenése járult hozzá a mérséklődéshez. Arra, hogy pontosan minek az ára csökkent és mié emelkedett, azért neház válaszolni, mert a KSH sok terméket néz, és ezekből átlagolja az eredményt. Például 2013. szeptemberhez viszonyítva 5,1 százalékkal drágult a tej és 5,3-mal a sajt. Csökkent viszont 16,4 százalékkal a cukor, 10,8 százalékkal az étolaj, 10,5 százalékkal a liszt, és 2,4-gyel a péksütemények ára. Legnagyobb mértékben a vezetékes gázért 16,9, a távfűtésért 11,4, az elektromos energiáért 11,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint tavaly szeptemberben.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik