Az adóhivatal úgy tűnik, új módon regulázná meg az offshore cégeket: Trükkösen, de logikusan a készpénzes tagi kölcsönökön keresztül próbálja megfogni őket, illetve inkább a cégek magyar vezetőit.
Ha tagi kölcsön, akkor hogy jött be?
A Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda tapasztalatai szerint a kiindulópont a tagi kölcsön, amit a tulajdonos adhat. A cég szakértője, Kocsis Zoltán szerint az egész eljárás ártalmatlanul indul: egyszerűsített vizsgálatra (egyes adókötelezettségek ellenőrzése), vagy áfaellenőrzésre hivatkozva bekérik a cég könyvelési papírjait, és megnézik, hogy van-e készpénzes tagi kölcsön az offshore cég által tulajdonolt társaságban.
Ha van, akkor pedig legújabban rákérdeznek arra, hogy konkrétan hogyan adott készpénzben kölcsönt a cégnek a külföldi tulajdonos. Behozta bőröndben az országba? Aztán átváltotta forintra? Itt ugye felmerülhet az életszerűség kérdése is. Mert ha nagyon tagi kölcsönt akarna adni a cégnek a külföldi tulaj, át is utalhatná. Az sokkal egyszerűbb lenne. Meg nyoma is lenne.
Szóval ha erre a kérdésre nem tud a magyar cégvezető ésszerű magyarázatot adni, akkor egy újabb kérdés következik.
Ha nem a külföldi tulajdonostól van, akkor honnan?
Amennyiben nem tudják bizonyítani a cégnél, hogy a külföldi tulajdonos hogyan adhatott készpénzes tagi kölcsönt, akkor ebből logikusan azt a következtetést vonhatja le az adóhatóság, hogy nem is ő állhatott az ügylet mögött. Vagyis hogy a külföldi fél csak névleges tulajdonos a cégben, és valójában a magyar ügyvezető áll a pénzügyek mögött. Ami végül is kézenfekvő felvetés lehet.
És innen szintén logikusan következik, hogy nála vagyonosodási vizsgálatot rendeljenek el, hogy kiderítsék, volt-e annyi adózott jövedelme, amiből a tagi kölcsönt adhatta. Sőt, amennyiben nagyon veszteséges a cég, akár egy átfogó vizsgálatot is kaphat.
Ha belegondolunk, mindegyik kérdés teljesen jogos a NAV szemszögéből.
Mi a gyakorlat?
Elég gyakori, hogy ha a könyvelő egy pénzösszegnél nem látja, hogy honnan van, és a cégvezetéstől sem kap választ rá, akkor lekönyveli tagi kölcsönként. Mert felteszi, hogy arról van szó és saját szakállára másnak nem is tudja beállítani.
Ha pedig ez egyszer megtörtént és az iratok így kerülnek be az adóhivatalba, akkor a tulajdonost veszik elő, hogy volt-e miből fizetnie a tagi kölcsönt. Ez alól a kérdés alól próbáltak kibújni a külföldi cégen keresztül magyar céget tulajdonló magánszemélyek, akiket most kérdőre vonhat a NAV.
