Júliusban a naptárhatással kiigazított és a nyers adatok szerint is 2,3 százalékkal emelkedett a kiskereskedelem forgalma – jelentette be szerdán az első becslés alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Mérsékeltebb volt a növekedés
Júniusban még ennél erőteljesebb, 4,1 százalékos növekedést mértek a statisztikusok, és már akkor is azt írtuk, hogy fékeztek a vásárlók. A növekedés üteme júliusra leginkább azért mérséklődött, mert az élelmiszer-fogyasztás az előző havi 6,2 százaléknál jóval kevésbé, mindössze 1,6 százalékkal emelkedett. Ami elég jelentős visszaesésnek számít. A nem élelmiszer jellegű termékek értékesítése viszont 1,1 százalékról 2,7 százalékosra gyorsult. Az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,4 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene éves sziten, ami szintén visszaesést jelent, hiszen az előző hónapban még 4,6 százalékot mértek.
Az adatsorba most először nem kavarnak bele a trafikoktól kapott számok, mert letelt az egy év, amióta nem becsléssel, hanem konkrét adatok alapján online mérik a dohányforgalmat (ami a statisztikába az élelmiszer-eladási adatok között jelenik meg).
Kidugtuk a fejünket a vízből
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) értékelése szerint az utolsó három hónap adatsora visszafogottabb mértékű növekedést takar. Az első hét hónap összesített mérlege a gyakorlathoz legközelebb álló módszertannal számolva 3,5%, ami a kereskedők 2014-re várt 3-4% körüli bővülési ütemének felel meg. (A KSH más módszertannal számol, amikor 5,5% növekedési ütemet mutat ki az első hét hónapra.)
Az áruházi vásárlások növekedését segítette a GDP bővülése, az összességében változatlan fogyasztói árszint, ezen keresztül a reálkeresetek növekedése. A nyári szünet, a hazánkba látogató turisták vásárlásai is a növekedést segítették. Az online pénztárgéprendszer kiépülésével tisztult is a piac, mivel a vásárlók többször kaptak nyugtát, így már emiatt is nagyobb bevételt mutathatott ki a KSH.
Fékezte viszont az OKSZ szerint a háztartások költekezését a gyenge forintárfolyam, ami miatt egyrészt az import alapanyagok és fogyasztási cikkek drágulhatnak, továbbá a devizahiteles családoknál vont el pénzt a vásárlásoktól. Az import termékeknél a hazai fogyasztói árakat nemcsak a devizaárfolyam, hanem a világpiaci ármozgás is befolyásolja, így nemzetközi árcsökkenés ki is olthatja a forintgyengülés hatását.
A kormány 3,1%-ra emelte a gazdasági növekedés várható 2014. évi mértékét. A családi költekezés az elmúlt évek tapasztalatai alapján a gazdaság teljesítményéhez igazodik, így továbbra is növekedésre számítanak a kereskedők. Úgy vélik azonban, hogy ennek mértéke a második félévben előreláthatóan kisebb lehet az első félévinél.
