A kiskereskedelmi forgalom mérésénél júniusban még kétféle szám áll rendelkezésre. Az egyik a tavaly júliusban bevezetett, a nemzeti dohányboltok tényleges forgalmát rögzítő online adatszolgáltatás alapján.
De az összehasonlíthatóság érdekében a KSH a korábbi dohányforgalmi becsléses módszerrel is megadja az adatokat.
A dohányforgalmat egyébként az élelmiszer-kiskereskedelem alá mérik. Tehát ennél is eltérő számok jelentkeznek, meg az összesített mennyiségi forgalomnál is.
A régi mutató szerint szerényebb növekedés volt
A korábbi mintavételes adatgyűjtés szerint 2014. júniusban 1,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer-kiskereskedelem (ahova a dohányforgalmat is becsülték) ennél a modellnél 0,7 százalékos növekedést mutat mindössze.
Az új (Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-től származó) adatforrás alapján pedig 2014 júniusában éves szinten 3,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene. Az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelemben (ahová a dohányértékesítés is tartozik) így 6,1 százalékos növekedést mutatott a KSH első becslése. A KSH ezzel kapcsolatban megjegyzi: a dohánykereskedelem átalakulásával párhuzamosan kialakított online pénztárgéprendszer hatására a bevallott forgalom is megnőtt („kifehéredett”).
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,5 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,6 százalékkal nőtt az értékesítés mennyisége.
Fékeztek a vásárlók?
Az élelmiszerpiac (a húsvéti vásárlások miatti márciusi-áprilisi nagyobb ütemkülönbséget nem számítva) viszonylag egyenletesen nőtt 2014. első hónapjaiban, a júniusi vásárlások azonban élesebb törést jelentenek. Figyelemmel arra, hogy az iparcikkeknél már májusban is mérséklődött a növekedés üteme, feltehetően a vásárlók óvatosabban költekeznek. Ennek egyik oka lehet, hogy a gyenge forintárfolyam többletterhet jelent a devizahiteles háztartásoknak – értékeli a friss adatokat az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).
A háztartások vásárlásainak változásaiban az elmúlt évek tapasztalatai alapján döntő tényező a gazdaság teljesítménye, ezen keresztül a reálkeresetek, reáljövedelmek alakulása. A 2014. első negyedévi fogyasztásmegugrást követően feltehetően a vásárlóerőhöz igazodik a kiskereskedelem is.
Erre számítanak
A második félévi kilátásokat befolyásolhatja a forint árfolyamának alakulása (tartósan gyenge forintárfolyam végül is drágíthatja az import alapanyag- és késztermékbeszerzést).
2014-ben éves szinten az áruházi vásárlásokban továbbra is növekedéssel lehet számolni, ennek mértéke összességében 2-3 százalék körül mozoghat. A kereskedők korábban is azzal számoltak, hogy második félévben valamelyest mérséklődhet a fogyasztási cikkek piacának növekedési üteme. A legfrissebb júniusi adat az éves előrejelzésben óvatosságra int.
A kormány konvergenciaprogramja 2014-ben a háztartások fogyasztási kiadásaiban 1,8 százalékos növekedéssel számol egyébként.
Az áruházi vásárlások összegzésében az online pénztárgép rendszer kiépülésének hatása kedvező lesz (bárhogyan is alakulnak a vásárlások) – jegyzi meg az OKSZ.
