Gazdaság

Állami milliárdok Demján bankjában

Az állam 5,6 milliárd forinttal beszállt a Gránit Bankba és a Széchenyi Bankba, s így tulajdonrészt szerzett a pénzintézetekben. Ha a döntés tisztán üzleti okból történt volna, nem lenne semmi gond.

Nem a befektetés várt megtérülése, hanem politika van a mögött, hogy az állam 5,6 milliárd forinttal beszállt a Gránit Bankba és a Széchenyi Bankba – írja a Népszabadság.

Az EU-ban ilyen volumenű tranzakció abban az esetben fogadható el, ha annak tisztán üzleti okai vannak. A mostani ügyletnél azonban – állítja a lap – vélhetően más motiváció is szerepet játszott.

“A befektetés előtt az állam nem mérlegelte az alternatív lehetőségeket. …kérdéseinket a szaktárca csak megkerülte, mondván, a bankok tőkeemelése beleillik a kormány kis- és közepes vállalkozások hitelezésének helyreállítását célzó stratégiájába” – írja  a napilap.


Demján a Gránitban
Fotó: MTI / Kovács Tamás

A Gránit

1985-ben jött létre Általános Vállalkozási Bank Rt. néven.

1992-ben a társaságban többségi részvénytulajdont szerzett a Westdeutsche Landesbank (Europa) AG (Düsseldorf).

1993-ban a bank új neve: Westdeutsche Landesbank (Hungaria) Rt.-re (később WestLB Hungaria Zrt.).

1999. A bank júniusban univerzális banki jogosítványt kapott.

2010. Januártól májusig a bank a Wallis Zrt. tulajdonában, Milton Bank Zrt.-ként működött.

2010. Május 7-én a PSZÁF engedélyezte a Demján Sándor tulajdonában lévő Magyar Tőketársaság Zrt. és a Wallis Zrt. közötti tranzakciót, amelyet követően a Bank GRÁNIT Bank Zrt. néven folytatja tevékenységét.

Idézünk a cikkből: “Az NGM szerint a befektetés azért nem ütközik a bankok támogatását tiltó uniós szabályokba, mert az állam üzleti alapon szerez részesedést a fentebb megnevezett bankokban, amelyek magas reputációval rendelkező külső tanácsadók által is elfogadott üzleti terve alapján egy többszörösen megtérülő befektetés történik.”

Csakhogy – derítette ki a Népszabadság – a nevezett tanácsadók egyúttal a bankok saját könyvvizsgálói is. Ami “a hazai és a nemzetközi gyakorlatban is szokatlan megoldás”. Az is furcsa, hogy a befektetési ár meghatározásához egy egy évnél régebbi jelentést vettek figyelembe.

A Gránit Bank Demján Sándor többségi irányítása alatt áll, a Széchenyi Bank pedig az államadósságkezelő-vezér, Töröcskei István családi cégének tulajdona.

Felettébb furcsa

A Gránit Banknak juttatott állami milliárdokat különös fénytörésbe helyezi, hogy  Demján Sándor gyakran kritikus a kormánnyal szemben.

Tavaly az origónak adott interjújában azt mondta: „Orbán Viktor csapata kétsebességes, gyors jogalkotásban, stratégai kérdésekben, ugyanakkor nem is lassú, hanem áll gazdaságfejlesztésben. Annak ellenére, hogy a miniszterelnöknek számos racionális gondolata van a gazdasággal kapcsolatban, azok végrehajtásával gondok vannak. Hiába van bármilyen tudású vezető, ha alatta a csapat nem végzi jól a dolgát.”

Pár napja a takarékszövetkezetek államosítása miatt tiltakozott Demján Sándor, ostorozva a törvény előkészítetlenségét. A vállalkozó Orbán Viktornak írt levelében kifejti: elfogadhatatlan, hogy „a Takarékbankban meglévő tulajdoni arányokat egyoldalú beavatkozással megváltoztatják, a takarékszövetkezetek többségi pozícióját megszüntetik, és hogy a szövetkezetek a jövőbeni kisebbségi tulajdonukkal sem élhetnek szabadon, mivel a közgyűlésen csak igennel szavazhatnak.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik