Olvasónk, István a kollégáival töltötte estéjét egy vendéglátóhelyen. Beszélgettek, ettek, söröztek, néha kimentek elszívni egy cigit. A kabátját érkezéskor a székére tette le. Az egyik cigizés után döbbenten tapasztalta, hogy a kabát eltűnt. Benne az iratai, a telefonja, a bankkártyája. Gyorsan kölcsönkért egy telefont, hogy letiltassa a bankkártyáját és legalább az azon lévő pénzét ne tudják lenyúlni. Ezt sikerült is megakadályoznia. Azonban akkor kissé felszökött a vérnyomása, amikor a telefonos ügyintéző közölte vele, hogy a letiltás 13500 forintjába fog kerülni. Ezen eléggé felháborodott. Aztán a bankfiókban kiderült, hogy ebben az összegben benne van már a pótkártya elkészítésének díja is, ami kissé „kiengesztelte”.
Utánanéztünk, minden banknál hasonlóan magas-e a letiltás díja, s hogy máshol is benne van-e az összegben a pótkártya elkészítéséért fizetendő díj is. A letiltási díjak nulla és 13 500 forint között szórtak, a pótkártya készítés díjai pedig nulla és 7024 forint közöttiek voltak. Vagyis elég vegyes gyakorlatot tapasztaltunk.
Mint a táblázatból is látszik, van olyan bank (Citi), ahol egyáltalán nem számítanak fel díjat a bankkártya letiltásáért. Más bankoknál (Budapest, CIB) a kártya típusától függ, hogy van-e költsége a letiltásnak. A megkeresésünkre válaszoló bankok közül többen magyarázatot is fűztek a letiltási díjakhoz. Az MKB például azt írta, a letiltási díj a MasterCard/Visa kártyatársaságok felé indított tiltás költségét tartalmazza. A CIB a tiltás bankon belüli operációs költségeit említette, illetve azt, hogy dombornyomott kártyáknál a hazai bankok nemzetközi tiltólistára küldik a bankkártya adatait, így a kártyatulajdonos külföldön is biztonságban érezheti magát. A K&H-nál minden tiltás nemzetközi tiltólistára kerül, ami a bank szerint biztosítja, hogy nem online tranzakció-engedélyezés esetén se lehessen a bankkártyát használni.
A Takarékbank válaszában kifejtette: letiltásnál az ügyintézésen túl (pl. call center) további költséget jelent, hogy a kártyatársaság erre kifejlesztett rendszerén keresztül kell a letiltást elvégezni. A banknak pedig fizetnie kell a rendszer használatáért és az egyes kártyák nemzetközi letiltásáért is – tették hozzá. A költség attól is függ, hogy milyen hosszú időtartamra teszi fel tiltólistára a kártyát a bank. A csak elektronikus környezetben használható kártyák letiltásának költsége alacsonyabb, mint a papír alapon is elfogadható (dombornyomott) kártyáké. A Takarékbanknál a letiltás díja függ többek között a kártya típusától és az adott hitelintézet üzletpolitikájától is – tudtuk meg.
A pótkártya igénylésénél is igen eltérő díjakat találtunk. Az Unicreditnél díjmentes ez a szolgáltatás, a Citinél a betéti kártyáknál szintén, és a hitelkártyáknál is, ha a lopásról rendőrségi jegyzőkönyv is készült. Az MKB-nál akkor van ingyen a pótkártya, ha a letiltáskor igényli az ügyfél, az Ersténél pedig akkor, ha a letiltás utáni 60 napon belül. AZ OTP-nél két hitelkártyánál tízezer forint feletti a letiltás díja, ezeknél viszont nincs külön pótkártyadíj.
A bankkártya- (betéti és hitelkártya) díjakat is megkérdeztük, összehasonlításul: nulla és 21 ezer forint közötti díjakat találtunk. A megadott számokhoz több bank is fűzött megjegyzést, például hogy egyes csomagoknál, kártyáknál kedvezőbb is lehet a díj (Budapest), vagy hogy egyes bankszámlacsomagoknál egy-két kártyára nincs éves díj (K&H).
Mi ebből az egészből a tanulság? Ha bankkártyát kérünk, érdemes lehet a letiltás díjára is rákérdezni. S ha már pórul jártunk, azonnal tiltassuk le a kártyánkat, akkor is, ha sokalljuk a díját. Nincs ugyanis más választásunk, ha nem akarjuk, hogy a számlánkat is kiürítse a tolvaj. Ja, és leginkább: ne hagyjuk őrizetlenül a holminkat.
