A GKI csütörtöki közleményében kifejti, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakossági felmérése nem tesz különbséget abban, hogy mely országban történik a jövedelemszerzés.
Vagyis a foglalkoztatottak számának emelkedése akár a külföldi idénymunkát végzőkből is adódhat. Másrészt, ha igaz, hogy a munkaképes korú népesség 6,5 százaléka külföldön dolgozik – többségük feltehetőleg családjával együtt – akkor ők teljes mértékben kimaradnak a lakossági statisztikákból – állapítják meg.
Félmillióan dolgoznak külföldön?
A mostanában napvilágot látott adatok, amelyek szerint félmillió magyar dolgozhat külföldön, komoly kérdéseket vetnek fel a lakossági megkérdezéssel zajló adatok megbízhatóságáról – állapítja meg a GKI.
Itt arra céloznak, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a nagykövetségek adataira hivatkozva a héten arról beszélt: félmillió kitűnő magyar munkavállaló dolgozik külföldön. A portfolio.hu egyébként a külföldi statisztikákra hivatkozva azt mondja, hogy kevesebb magyar dolgozhat külföldön.
Kétféle statisztika van, eltérő adatokkal
A GKI ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon kétféle hivatalos statisztika van a foglalkoztatás mérésére. Az egyik a lakosság megkérdezésén alapul, a másik a vállalatok, intézmények adatszolgáltatásán.
| A kétféle foglalkoztatási statisztika jellemzői: |
| A lakosság körében végzett felmérés, a munkaerő-felmérés, a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15–74 éves emberek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. A mintavétel háztartásokra vonatkozik. Tehát az egy háztartásban élő összes munkavégzési korú személy adatát begyűjti a KSH. Az intézményi statisztika 2006 óta a teljes nemzetgazdaságra – a mikrovállalkozásokra is – vonatkozik. A statisztikai adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalkozások adatainak pótlása pedig a rendelkezésre álló adóadatokból különböző becslési módszerek alkalmazásával történik. |
A két adat éveken keresztül nagyjából együtt ingadozott, majd 2011 elejétől trendjében is elvált egymástól.
1,25 millió foglalkoztatottal kevesebb lehet?
2012 őszén a vállalati adatok alapján 2,7 millió foglalkoztatott dolgozott Magyarországon, ezzel szemben a lakossági adatok alapján 3,95 millió főt foglalkoztattak. Vagyis a lakossági megkérdezésalapján majdnem másfélszer annyi a foglalkoztatott, mint a vállalati, intézményi statisztika alapján.
Csak az itt élőket tudják mérni
A lakosság körében végzett felmérésben természetesen a Magyarországon élők tudnak részt venni. A külföldön dolgozók adatai csak akkor kerülhetnek be a felmérésbe, ha a háztartás egy része Magyarországon él.
Ha azonban az egész háztartás külföldre költözik, akkor válaszaik nem kerülhetnek be. Szintén kimaradnak azok, akik szándékosan titkolják el külföldi munkájukat. Vagyis a külföldön dolgozókat nem tudják megkérdezni, de a mintavételt követő kivetítésbe őket is beleszámolják.
Így a teljes népességre vetített foglalkoztatási arány felülbecsli a Magyarországon dolgozók számát – jegyzi meg a GKI. Ez a felülbecslés pedig az elvándorlással egyre erősebb lesz, ez látható a két statisztika eltérésén is – szögezik le.
