A bevásárlókosárban figyelt zöldségek, gyümölcsök közül a burgonya 13 százalékkal, a sárgarépa 8,5 százalékkal, a vöröshagyma 15,6 százalékkal, a paradicsom 7,6 százalékkal, a tv paprika 61 százalékkal, a káposzta 8 százalékkal, az alma 5 százalékkal, a banán 13,7 százalékkal, a citrom 12,8 százalékkal drágult az AKI (Agrárgazdasági Kutatóintézet) által megfigyelt nyolc budapesti hipermarketben.
A narancs viszont olcsóbb lett 10 százalékkal. A húsok is szinte mind drágultak az áruházláncokban (a csirkecomb kivételével). Ennek ellenére is ezekben az üzletekben a legolcsóbb átlagban a hagyma, a paradicsom, a tv paprika, a káposzta, a banán, a narancs és a sertéscomb. Utóbbi különösen meglepetés, hiszen a sertéscomb egyébként átlagban drágább lett most a hiperekben, mint egy hete. Na meg azért sem várt ez a fordulat, mert húsban általában a Fővám téri piac a nyerő (igaz, a sertéscomb kivételével most is ez a helyzet).
Székesfehérváron ismét befagytak az árak, és Nyíregyházán sem volt nagy mozgás. Győrben viszont részben visszarendeződtek a múlt héten kissé elszabaduló árak, de például a húsok egy része ott tovább drágult. Szegeden a vizsgált termékek döntő többsége drágult.
.png "Drágult a hús 1")
Kattintson a képre a nagyobb méretért! – Forrás: Hír24
| Alma: lassan, de emelkedni fog az ára |
|
Nem a magyar alma mennyisége határozza meg, hogy mennyibe kerül a gyümölcs, hanem az európai piaci helyzet – tudtuk meg a FruitVeb Zöldség-gyümölcs Terméktanács alelnökétől, Csizmadia Györgytől (aki egyben a gyümölcs főbizottság elnöke is). A piac annyira európai, hogy a magyar termelők is az EU-s termelők áraihoz lövik be a sajátjaikat. A nagy almatermelők pedig egész éves szállításra rendezkedtek be (hűtőházakkal), ami kiegyensúlyozottá teszi az ellátást és az árakat is. Október és karácsony között akciós áron lehet almát venni a hiperekben, ennek oka, hogy ekkor a másodosztályú almát teszik a pultukra, amíg el nem fogy. A minőségi almához nem lehet kilónként 99 forintért hozzájutni. S mivel a minőségi almánál a hűtőházi tárolási költség is jelentkezik, arra lehet számítani, hogy kilónként mintegy havi 5 forinttal drágulhat a gyümölcs áprilisig. Májusban viszont nem kizárt, hogy olcsóbb lesz, mint most. Ugyanis a fogyasztás nem túl fényes: 10-15 százalékkal volt kevesebb decemberben és januárban, mint egyébként. (Úgy tűnik tehát, hogy az almafogyasztást serkentő Budai Gyula akciójának nem volt hosszú távú hatása.) Megeshet, hogy májusra túl nagy készlet marad. S mivel ekkor már megjelenhetnek más gyümölcsök is, és az almakészletet apasztani kell, mérséklődhetnek az árak. S hogy magyar-e az alma, amit megveszünk? A hipermarketeket rendszeresen ellenőrzi az élelmiszerhatóság. Az áru eredetét is. Így elvileg ezekben az üzletekben minden magyar, amire azt írják ki. A piacokon viszont többségében „álőstermelők” kínálják a portékát, akik a nagybanin veszik a gyümölcsöt, és nem a származás, hanem az ár-érték arány és a minőség a fontos számukra. (Egyébként a piacon is ki kell(ene) írni az áru eredetét). Csizmadia György szerint sajnos ma már az áruházláncokban csak minden második-harmadik kiló alma magyar. A minőségi áruellátásban ugyanis egyre jobban visszaszorultak a magyar áruk. Csizmadia György bízik benne, hogy egyre többen lesznek tudatos fogyasztók (utalnak erre jelek). Vagyis ha már élelmiszert vásárolnak, inkább vesznek gyümölcsöt, mint mondjuk nasit, és a gyümölcsből is inkább magyart választják. A vevők többsége számára ma az ár az elsődleges. De mint láttuk, az almánál ez nem lehet akadálya annak, hogy magyart vegyünk. |
