Kik kérhetik a kiterjesztett árfolyamrögzítést?
Mindazok, akiknek
– nincs 90 napon túli késedelmes tartozása,
– kölcsönüket euroban, svájci frankban vagy japán jenben tartják nyilván, de forintban törlesztenek,
– kölcsönük fedzete (a lízingszerződésnél az érintett eszköz) Magyarországon bejegyzett ingatlan,
– az eredeti hitel (lízing) nem volt több 20 millió forintnál,
– nem állnak fizetéskönnyítő program hatálya alatt (a futamidő-hosszabbítás nem számít e szempontból annak), illetve a kérelem benyújtásáig lezárják azt
– nincs végrehajtás folyamatban a fedezetül szolgáló lakóingatlanukra.
Kérhetik-e a kiterjesztett árfolyamrögzítést azok is, akik már tavaly – lényegesen kevésbé kedvező feltételek mellett beléptek az árfolyamgát alá?
Azon hiteleseknél, akik a fizetéskönnyítő megoldások közül tavaly az árfolyamrögzítést kérték, a bankok az új feltételeket fogják alkalmazni abban az esetben, ha az ügyfél nem kéri külön ennek ellenkezőjét. A kiterjesztett árfolyamrögzítés alkalmazására külön kérvényt nem kell benyújtani.
Kik azok, akik egészen biztosan kiszorulnak e lehetőség alól?
A feltételekből következik, ám a számos elhangzó kérdés miatt érdemes megemlíteni, hogy nem kérhetik az árfolyamrögzítést, akiknek
– forinthitele van,
– nem deviza alapú (tehát devizában nyilvántartott, de forintban folyósított, és abban törlesztésre kerülő), hanem deviza kölcsöne van (ez utóbbi esetben tehát a hitelt devizában folyósítottak és abban folyik a törlesztés is),
– 20 millió forintnál magasabb volt az eredetileg felvett hitelösszege,
– a hitel fedezete nem Magyarországon bejegyzett ingatlan, hanem más (például gépjármű), illetve fedezet nélküli (például személyi hitel),
– nem tudnak vagy nem akarnak kilépni jelenleg futó fizetéskönnyítő programjuk alól (a futamidő-hosszabbítás nem kizáró feltétel).
Milyen árfolyamon kell az árfolyamrögzítés ideje alatt törleszteni?
Svájci frank alapú hitelnél 180, euró alapúnál 250, jen alapúnál 2,5 forintos árfolyamon számolják a törlesztőrészletet.
Mi történik a rögzített és piaci ár különbözetével?
Abban az esetben, ha a rögzítés ideje alatt a svájci frank 180-270, az euró 250-340, a jen 2,5-3,3 forint közötti sávban marad a rögzített árszinten számolt és a tényleges (piaci) árfolyamon kalkulált havi részlet különbözetét két számlára teszik: egyikre a tőkerészt, a másikra a kamatot. A tőkerész a hiteles gyűjtőszámláján halmozódik, az árfolyamgát lejártát követően azt vissza kell fizetni kamatokkal növelt értéken, a kamatrészt a bank és az állam 50-50%-ban átvállalják. Ha a devizapiacokon olyan helyzet alakulna ki, hogy a forint a meghatározott sáv a felső határa fölé gyengül, akkor a teljes ebből eredő hitelteher növekményt az állam átvállalja.
Milyen kamatot számolnak fel a gyűjtőszámlára az árfolyamgát ideje alatt?
Az árfolyamrögzítés alatt a gyűjtőszámla a 3 hónapos budapesti bankközi kamatlábnak (BUBOR) megfelelően kamatozik, amely jelenleg 7,3 százalék körül alakul.
Milyen kamatot számolnak fel a gyűjtőszámlára az árfolyamgát lejártát követően?
Az akkori hirdetményben szereplő piaci forint kamatot.
Mennyi időre kérhető az árfolyamrögzítés?
Az árfolyamrögzítés legalább 3, maximum öt évre, de legkésőbb 2017. június 29-ig bezárólag kérhető.
Kik, mikortól kérhetik az árfolyamrögzítést?
Közalkalmazottak 2012 április elejétől adhatják be kérelmeiket. A lakáshitelek igényeinek befogadását a jogszabály június, a szabad felhasználású hitellel rendelkezőknek szeptember elejétől tette kötelezővé. A Magyar Bankszövetség április második felében azonban közleményt adott ki a folyamat gyorsításására, amelyben arra kérte a pénzintézeteket, hogy a lakáshitelesek kérelmeit májustól, a szabad felhasználású hitellel rendelkezőkét augusztustól fogadják be.
A közalkalmazottak milyen kedvezményekre számíthatnak?
A kamattámogatásra, s bizonyos feltételek megléte esetén vissza nem térítendő állami támogatásra is jogosultak. A kamattámogatás mértéke a gyermektelen közalkalmazottaknál 3 százalékpont, amely minden gyermek után további egy százalékponttal nő, azzal, hogy nem lehet magasabb a gyűjtőszámlahitel kamatánál (a gyűjtőszámlahitel a 3 hónapos budapesti bankközi kamatlábnak, a BUBOR-nak megfelelően kamatozik, amelynek mértéke jelenleg 7,3 százalék körül mozog).
Vissza nem térítendő állami támogatásra azok a közalkalmazottak jogosultak, akik 2011. december 30-ig a hitelezőnél, valamint a munkáltatónál bejelentették végtörlesztési szándékukat, de azt nem tudták teljesíteni, és helyette az árfolyamrögzítést választják, valamint az erre vonatkozó hitelkeret-szerződést 2012.07.01-ig megkötik. A támogatás 2012. február 1-jétől a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződés megkötéséig, de legkésőbb 2012. július 1-jéig tartó időszakra eső, a rögzített árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséggel egyezik meg. A támogatást a devizakölcsön előtörlesztésére kell elszámolni, melyért díjat a hitelező nem számíthat fel.
A támogatások adómentesek.
Meddig lehet beadni az igényeket?
A kérelmek benyújtására 2012. december végéig van lehetőség.
Milyen dokumentumok szükségesek?
Közszférában dolgozók esetében az igénylőlap kitöltésén túl mindenképp szükséges munkáltatói igazolás, támogatások igénylése esetén tulajdoni lap, különböző nyilatkozatok kitöltése.
Nem közszférában dolgozó igénylők esetében igénylőlap kitöltése.
Érdemes-e előre időpontot kérni a gyors és zökkenőmentes ügyintézés érdekében?
Igen.
Mennyi ideig tart az elbírálás?
A törvényben foglaltaknak megfelelően legfeljebb 60 nap alatt kerül megkötésre a szerződés.
A kérelem beadásától számítva mennyi idő telik el, mire az első alacsonyabb részlettel lehet törleszteni?
A szerződéskötésig a törvényben előírt legfeljebb 60 nap telik el, ezután közjegyző előtt tartozáselismerő nyilatkozatot kell tenni majd annak leadását követően a második esedékességkor már alacsonyabb törlesztőrészlettel lehet törleszteni.
Mikortól kell a gyűjtőszámlán felgyűlt hitel törlesztését megkezdeni?
Az árfolyamrögzítés lejártát követően a hitelesnek az eredeti és a gyűjtőszámlán felhalmozódott forinthitelt együtt kell törlesztenie. A deviza alapú hitelt az akkor aktuális árfolyam mellett. Az utóbbinak a havi törlesztőrészlete az árfolyamgát idején fizetett összeg 15 százaléka, azonban a futamideje legalább a devizaalapú hitel lejáratáig tart. Azonban a törelsztőrészlet mértékének függvényében a forinthitel esetében futamidő hosszabbítás is lehetséges. . A 15 százalékos korlát azonban az eredeti hitelre nem vonatkozik.
Lehet-e az árfolyamrögzítés ideje alatt előtörleszteni, végtörleszteni?
Igen.
Lehet-e az árfolyamrögzítés után előtörleszteni, végtörleszteni? Milyen szabályok vonatkoznak erre?
Igen, a normál jelzáloghitelre vonatkozó szabályok szerint.
Kérhetik-e, másként fogalmazva érdemes-e kérniük az árfolyamrögzítést azoknak, akiknek nem annuitásos hitele van? (Az annuitásos hitelnél az adós minden törlesztési periódusban (havonta) azonos összegű törlesztőrészletet fizet, periódusonként folyamatosan csökkenő kamat-, és növekvő tőketartalommal.) Gondolva itt például a lakás-takarékpénztári megtakarítással kombinált termékre?
Nem annuitásos hitel esetében, például türelmi idős konstrukció vagy biztosítással egybekötött konstrukció esetében is érdemes kérni az árfolyamrögzítést.
Fel lehet-e sorolni még olyan eseteket, amikor bonyolultabb lehet az árfolyamrögzítési kérelem benyújtása, tehát készüljenek az ügyfelek esetlegesen hosszadalmasabb ügyintézésre?
A közalkalmazottak esetében bonyolultabb az igénylés, ha az igénylő kamattámogatást és/vagy vissza nem térítendő támogatást kér.
Ha az ügyfélnek fizetési könnyítése van, akkor igényelheti a gyűjtőszámlahitelt, ha a fizetési könnyítést megszünteti legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjáig.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával!
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink