A bankok és az állam összesen mintegy 330 milliárd forintos kiadása azoknak segített, akik e nélkül is talpon maradtak volna, miközben a segítségre szorulók problémája csak súlyosbodott. Ebből az irdatlan összegből és a bankok által képzett céltartalékból akár az összes bedőlt hiteles problémáját meg lehetett volna oldani – olvasható a GKI jelentésében.
A PSZÁF adatai szerint 160 ezer, piaci árfolyamon több mint 1.200 milliárd forint értékű szerződést zártak le a végtörlesztés során, az érintetteknek kevesebb mint 900 milliárd forintot fizettek/fizetnek vissza. A portfolio.hu becslése szerint ez a devizahitelesek legfeljebb 18 százalékát, a hitelösszeg 21-22 százalékát teszi ki. A pénzintézetek vesztesége tehát több mint 330 milliárd forint, a bankadóból való 30 százalékos veszteségleírást is figyelembe véve a nettó hatás mintegy 230 milliárd forintot ér el.
Végeredményben a végtörlesztők csak mintegy 30 százaléka vett igénybe forinthitelt. Arról, honnan jutottak pénzhez, meglehetősen bizonytalanok a becslések. Nyilván sokan családjuk és baráti körük „párnacihában” tartott forintjait is elővették, de nemzetgazdasági szinten ez nem magyarázat.
Az összeállítás kitér arra is, hogy a végtörleszteni képtelen, eddig is nehezebb helyzetben levő 700-800 ezer devizahiteles perspektívája változatlanul bizonytalan. A mintegy 150 ezer, már bedőlt lakáshiteles problémájának megoldására hivatott nemzeti eszközkezelő elvileg már megkezdte működését, de tényleges szerepvállalásának mértéke még homályos.
Az árfolyamgát érvényesülésének meghosszabbítása és a kamatterhek banki-állami átvállalása sokak helyzetén javíthat majd. Azonban a részben éppen a végtörlesztés intézménye okozta befektetői bizalom- és forráshiány miatt recesszióba süllyedő magyar gazdaságban – a reálkeresetek csökkenése és a foglalkoztatás romlása következtében – sok adós helyzete kritikussá válhat – véli a GKI elemzése.
