Tényekkel részletesen alátámasztott levélben fordultak a miniszterelnökhöz az Összefogással a Kilakoltatások Ellen Társadalmi Szerveződés alapítói, magyar nők és édesanyák – írja a Magyar Hírlap. Azt kérik, a kormányfő akadályozza meg, hogy a bankok hibájából felmondott szerződések miatt családokat, kiskorú gyermekeket tegyenek az utcára vagy elvegyék őket szüleiktől.
A bajba jutott devizaadósok legtöbbje már minden hivatalos fórumot megjárt, ügyükben mégsem történt semmi érdemi. A kilakoltatási moratórium dacára továbbra is zajlanak az árverések és a kilakoltatások, mégpedig a jogszabályok megkerülésével. Ezért azt kérik a miniszterelnöktől, tegyen érdemi lépéseket – írja a lap.
A kormány közben ismét meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot, az új időpont július 1-je. A Híradó szerint a kabinet ennek lejártáig mindenképpen meg akar állapodni a bankokkal a lakáshitelválság kezeléséről. Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke az Este című műsorban lehetséges megoldásnak nevezte a törlesztőrészletek stabilizálását.
Ez azt jelenti, hogy a piacinál alacsonyabb devizaárfolyamon kellene fizetniük a törlesztést a bajba jutott adósnak. A különbözetet egy gyűjtőszámlára vezetik, amit 4 év múlva, kedvezményes kamatozású forinthitelként lehet majd törleszteni. Ha ezt sem tudja vállalni a lakáshiteles, az állam törleszt helyette. Cserébe a bankok úgynevezett garanciadíjat fizetnek majd az államnak.
A Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint jobb lenne 5 évig biztosítani ezt a lehetőséget. „Ez a javaslat azt feltételezi, hogy a gazdaság teljesítménye növekedni fog, az árfolyam csökkenni” – vélekedett Barabás Gyula. A Bankszövetségnél azt mondják, biztos megtalálják a közös utat a kormánnyal. A Rogán-féle javaslatot például támogatják.
A Bankszövetség támogatja azt is, hogy a szociálisan rászoruló hitelesek adósságát vegye át az állam, amelynek bérleti díjat fizetne a lakó. A bankok egyetértenek azzal az elképzeléssel is, hogy azok a hitelesek, akik ingatlanának értéke meghaladja a 15-20 millió forintot, adják el lakásukat, és vegyenek helyette egy olcsóbbat. A különbözetből pedig törlesszék adósságukat.
A PSZÁF szóvivője szerint az elmúlt időszakban a bankok 400 ezer esetben átstrukturálták a hiteleket, emiatt csökkent a bedőlt hitelek száma. Napjainkban 100 ezer körül van azoknak az adósoknak a száma, akiknek 90 napon túli elmaradásuk van a hiteltörlesztésben, és 400 ezren belül lehetnek, akiknek 90 napon belüli késedelmes fizetés – tette hozzá Binder István.
A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete kevesli az árfolyam rögzítésének ötletét. Az adósok ugyanis 160 forint alatti frankárfolyamon adósodtak el. A kezdetben bevezetett moratórium sem számított igazi segítségnek, csak elodázta a bajt. Galcsik Éva kifogásolta azt is, hogy az egyesület által benyújtott javaslatokra csak semmitmondó válaszokat kaptak.
A Magyar Nemzet szerint az adósmentő csomag végleges verziójára májusig várni kell. A tervek szerint egy előre meghatározott sávban, 190-200 forint között mozoghatna a svájci frank, ezáltal csökkenne a hitelek árfolyamkockázata. Bár még vannak vitás kérdések, úgy tűnik, az árfolyam-ingadozás miatti kockázatot mérséklő elképzelésről egyetértenek a pénzintézetek a kormánnyal.
AJÁNLOTT LINKEK:
Májusban jöhet az adósmentő csomag (Magyar Nemzet)
Civilek levele Orbánnak (Magyar Hírlap)
Hitelválság: stabilizálnák a törlesztőrészleteket (Hirado.hu)
