Gazdaság

Mivel járhat a 250 milliárdos zárolás?

A Policy Agenda sorra vette, hogy az úgynevezett stabilitási tartalék kit, miként érinthet.

Az elemzők számításai alapján több mint 433 milliárd forintra tehető az összeg, amely területekről nem lehet zárolni. A kormányhatározat ugyanis az egyes miniszterek felelősségévé tette, honnan, mennyit vesznek el, de kijelölte az érinthetetlen területeket (egyházak, kisebbségek támogatása, PPP-projektekből adódó szerződések, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása).

Azt még nem tudni, mely területekre terjesztik ki a tárcavezetők a területüket érintő megtakarítási kötelezettséget, de az szinte biztos, hogy a személyi kiadásokhoz mindenhol hozzá kell nyúlni. Ez nem jelent feltétlenül elbocsátást, először elég, ha az üres álláshelyeket nem töltik fel. A Policy Agenda ugyanakkor kizárja, hogy a háttérintézményeknél ne legyen létszámleépítés.

Két terület van, ahol a kormány láthatólag előkészíti a reformokat. A közösségi közlekedésben az állam a fogyasztói árkiegészítésen keresztül téríti meg a kedvezménnyel utazók (65 év felettiek ingyenessége, tanulói kedvezmény) jegyét a közlekedési cégeknek. Mivel ez az összeg 9,2 százalékkal csökken, szinte biztos, hogy a kormány megnyirbálja a kedvezmények rendszerét.

A Munkaerőpiaci Alap költségvetésének 5,4 százalékos elvonása mögött az állhat, hogy már év közben csökkentenék a munkanélküli ellátások idejét. A zárolásként előírt 16 milliárd forint csak ezzel érhető el, de előfordulhat, hogy az álláskeresési járadék mértékét is csökkenteni kell.
Többletbevételt is vár a kormány: nőhetnek a földhivatali szolgáltatási díjak.

A zárolás mellett a kormány a földhivatalok, a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal esetében jelentős befizetési kötelezettséget írt elő. Ezek az intézmények eddig is a saját bevételeikből gazdálkodhattak, és még ezen felül is kellett a költségvetés számára átrendelni a saját forrásaikból.

A költségvetési törvényt megvizsgálva látszik, hogy a földhivatalok esetén eddigi is volt egy közel 4 milliárd forintos befizetési kötelezettség. Azt most további 1,9 milliárd forinttal növeltek meg. Ez csak a földhivatali szolgáltatási díjak emelésével következhet be, leszámítva azt az esetet, ha eleve alultervezte a kormányzat a földhivatalok bevételeit, ami kevéssé valószínű.

AJÁNLOTT LINK:

Itt vannak a reformok! (Policy Agenda)
Még retteghetnek a kormánytól a tisztviselők (Hír24)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik