Gazdaság

Hideg csend fogadja Simor javaslatát

Kettős kamatszint van a magyar gazdaságban: a magánszemélyek döntő többsége és a cégek jelentős hányada is devizában adósodott el forint helyett, mert a devizaalapú kölcsönök jóval olcsóbbak voltak az elmúlt években, mint a forintalapúak. Ez pedig – ebben teljes az egyetértés Magyarországon – nem jó: a gazdaságpolitika formálói a hazai kamatszintet befolyásolni tudják, a külföldi alapkamatokra viszont nincs hatásuk; ez tehetetlenséget és bizonytalanságot jelent a hazai bankrendszer, így az egész gazdaság számára.

Illusztráció: Rédley Tamás

Illusztráció: Rédley Tamás

Miért csak most korlátoznák?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már a kezdetekkor sem lelkesedett a devizaalapú hitelezésért, szakértői azt javasolták, hogy a PSZÁF tilthasson be hitelkonstrukciókat. A jegybanki aggályokat az igazságügyi tárca alkotmányellenesnek ítélte és elutasította – idézte fel a jegybanknak a devizaalapú hitelezés ellen indított első akcióját még május végén Simor András MNB-elnök egy Figyelő által rendezett .

A tiltás után a jegybank és a PSZÁF több közleményben is felhívta az adósok és a hitelezők figyelmét is a devizaalapú hitelnyújtás veszélyeire, hasztalan.

Az MNB a bankokat önkorlátozásra kérte, tavasz óta erről folytak a tárgyalások, de eredmény nélkül – derül ki Simor közrádiónak adott interjújából, így a jegybank most elérkezettnek látta az időt, hogy állami szabályozást kezdeményezzen az ügyben.

Mit akar a jegybank?

A jegybank javaslata szerint havi nettó 250 ezer forintos jövedelemig a háztartási hiteleknél a törlesztés jövedelemarány-maximuma forinthitelnél 30, eurónál 23, egyéb devizánál 15 százalék lenne; az arányok nagyobb fizetésnél emelkednének. A jelzáloghitelek értéke forintkölcsönöknél 70 százalék, eurónál 54, egyéb devizában felvett hitel esetén pedig 35 százalék lenne. Az MNB javaslata szerint autóhitelt legfeljebb öt évre lehetne felvenni. Még több számot, a jegybank pontos javaslatát a megfelelő jövedelemkategóriákkal együtt itt találhatja meg.

A film honlapja

->

Miért kell?

Javaslata indoklásában az MNB meg sem próbálja egyesével győzködni a bankokat a hitelezés korlátozásának szükségességéről. Azt írják, hogy hitelnyújtáskor a pénzintézetek saját üzletpolitikájukat követik, és nem is lehetnek tekintettel a tevékenységükből származó, rendszerszintű kockázatokra, amelyet – többek között – az MNB-nek kell kordában tartania.

Emlékeztetnek: tavaly a felvett lakossági hitelek 80 százaléka devizaalapú volt, így most a háztartási hitelek GDP-hez viszonyított 40 százalékos arányán belül a kölcsönök 60 százaléka svájcifrank-alapú. A forint gyengülése pedig nemcsak a háztartások fizetőképességét és megélhetését veszélyezteti, hanem jelentősen megnöveli az ország sérülékenységét és a magyar államadósság finanszírozásának költségeit is.

A Magyar Bankszövetség még nem kapta meg írásos formában a jegybank javaslatát, így hivatalos álláspontja sincs még arról – mondta az FN.hu-nak Müller János, a szövetség vezető tanácsadója. Az egyeztetési folyamat elakadt, javaslatainkra, észrevételeinkre az MNB nem válaszolt, ezért abban bízunk, hogy a Pénzügyminisztériumban lesznek még tárgyalási fordulók az MNB jogszabálytervezetéről. A központi bank javaslatára a pénzügyi tárca se reagált még: ők sem kapták meg a tervezetet.

MNB: csak kicsit fájna

Ha az MNB által most javasolt szabályozás már 2004-ben működött volna, 25 százalékkal kevesebb hitelt vettünk volna fel, ami 0,3 százalékos GDP-csökkenést, de egy jóval egészségesebb szerkezetű növekedést eredményezett volna – mondta a jegybankelnök a Kossuth rádió 180 perc című adásának. Most az új szabályok bevezetése 0,2 százalékkal fogná vissza a GDP-t, viszont alacsonyabb forintkamatot és kisebb deficitet jelentene.

Simor szerint a szigorítás növelné a forinthitelek iránti keresletet, és a bankok a forintalapú hitelezésben versenyeznének egymással; ráadásul a szabályozás kiszámíthatóvá tenné a piacot és a bankrendszer egészét – ami végső soron az ő érdekük is.

A válság nyomán a devizahitel-állomány növekedése lelassult, teret nyertek a forinthitelek, ezért a korlátok mostani bevezetése nem gyakorolna jelentős hatást a bankrendszerre – vélte az MNB elnöke.

Külföldön működik

A jegybank javaslata beleillik a nemzetközi trendbe, amelyet az Európai Bizottság tőkemegfelelési irányelvet módosító javaslata és több jegybankár nyilatkozata fémjelez. Szeptember végén például Ewald Novotny, az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja, az osztrák jegybank vezetője a külföldi deviza alapon nyújtott hitelezés szabályozását sürgette – nyilván nem minden érdek nélkül, mivel az osztrák bankok térségünkben élen járnak ebben a műfajban. Hasonlóan nyilatkozott Jean Claude Trichet, az EKB elnöke, aki szerint ki kell vizsgálni a jelenségben rejlő kockázatokat.

Számos országban, többek között Hollandiában, Horvátországban, Romániában és Görögországban korlátozzák jogi eszközökkel a lakosság eladósodását – tudtuk meg a jegybank sajtóirodájától. A jelzáloghitel maximális összege hazai devizában felvett kölcsön esetén 70 százalék – ez szerepel az MNB mostani javaslatában. Romániában és Görögországban például 30-40 százalék között maximálták a háztartási hitelek törlesztőrészletét, vannak országok, ahol a havi jövedelem 3,5-6-szorosát lehet háztartási hitelként felvenni – mondott konkrét példákat az MNB sajtóirodája.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik