Beutalt tőke

Szó szerint és átvitt értelemben is ingoványos talajon működik a kiskunhalasi kórház. Az 1974-ben átadott épületegyüttes helyén egykor mocsár volt, és a következő években várhatóan felépülő új, tízemeletes szárnyhoz is 16 méter mélyen kellett kezdeni az alapozást. A kórház az önkormányzat tulajdonában van, de már 2004 júliusa óta az a Hospinvest üzemelteti, amelynek tevékenységét sokszor hevesen támadják. A cég emellett az üzleti környezetet illetően is rendkívül „ingoványos” terepen működik, bevételét és nyereségtermelő képességét akár egyik napról a másikra alapvetően befolyásolhatják az egészségügyi szabályozás változásai, és a politikai vitáktól sem képes távol tartani magát.

Fotók: Kalló Iván

ÜZLETI RECEPTEK. A Hospinvest tevékenységének megítélésében teljes a káosz, pedig a cég nem találta fel a meleg vizet. Receptje egyszerű: átvesz eladósodott önkormányzati kórházakat, amelyeket a helyhatóság képtelen kihúzni a pénzügyi válságból. Majd az üzleti életben használt fogásokkal racionalizálja azok működését, és így a megmaradó összegből profit keletkezik. Leegyszerűsítve, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) például minden vakbélműtét után ugyanannyit fizet minden kórháznak, így a fajlagos költségektől függ, hogy veszteséges vagy nyereséges-e a beavatkozás. Ha pedig az üzemeltető egy magáncég, és a költségeket le tudja szorítani, akkor a magántulajdonosoknál profit keletkezik. Sokaknál elsősorban ez üti ki a biztosítékot, hiszen így a társadalombiztosítási járulék egy része alakul át magántőkévé.

Ugyanakkor más értelmezése is van e folyamatnak. Az elmúlt években ugyanis világossá vált, hogy bizonyos önkormányzatok nem képesek racionalizálni a kórházaik működését, többnyire azért, mert hiányzik az ehhez szükséges know-how, és a változtatásokban a tulajdonoson kívül szinte mindenki ellenérdekelt. A Hospinvest (és a hasonló cégek) viszont a maguk sajátos – akár vitatható – módszereivel adott idő alatt ezt az átalakítást hajtják végre, és ennek következménye az esetleges profit. Változtatások nélkül ugyanis a rosszul menedzselt kórházak adósságcsapdába sodorhatják a saját önkormányzataikat.

CT-berendezés Kiskunhalason. Szerzõdésszegõ modernizáció.

Kiskunhalas a Hospinvest-modell állatorvosi lova, az elmúlt három és fél év tapasztalatai jól mutatják a cég működését, az alkalmazott technika ellentmondásosságát. A város 1990 és 2003 között mindössze 50 millió forintot fordított a kórház fejlesztésére, és már annyira eladósodott, hogy hitelt sem tudott felvenni a beruházásokhoz. Vagyis a kórház az OEP kifizetésekből éppen eltartotta magát, de aligha vehetett volna egy új komputertomográf (CT) berendezést. Mindezek után 2003-ban közhasznú társasággá alakították, hogy az intézménynek legyen saját könyvelése, mérlege, amelyek bemutatásával már hitelért lehetett kilincselni, vagy el lehetett indítani a tőkebevonást. Ezt a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház (KSK) Kht.-t vette meg 57 millió forintért a Hospinvest 2004 nyarán, és 20 évre üzemeltetési szerződést kötött az önkormányzattal. Az egészségügyi ellátás kötelezettsége a városé, ezért a kórház ingó és ingatlan vagyonát biztosítékként megtartotta, csak az üzemeltetést adta meghatározott időre magánkézbe.

A szerződés azonban számos vitát generált. A legnagyobb felhördülést az váltotta ki, amikor a kórházban a költségek csökkentése érdekében elkezdték a karcsúsítást. Az elmúlt években 900-ról 730-ra csökkent az alkalmazottak létszáma, holott sokan abban a hitben éltek, hogy a kht. tulajdonosváltása a foglalkoztatásukat garantálja. Lapunk kérésére a Hospinvest megmutatta a szerződés erre vonatkozó részét, amelyből kiderül, hogy a cég szabadon határozhatja meg a dolgozói létszámot, csupán az ellátási kötelezettséget kell garantálnia. Vagyis mindegy, hogy például hány sebészt alkalmaz, viszont szükség esetén műtetnie kell. A tulajdonosváltáskor az önkormányzat tehát nem kért garanciát egykori alkalmazottainak megtartására.

Ma már látszik, hogy hiba volt a Hospinvest által vállalt beruházásokat a szerződésben tételesen megnevezni és ütemezni. Míg például 2004-ben úgy gondolták, hogy röntgengépeket kell majd beszerezni, ma már CT-kben gondolkodnak, ám ha így modernizálnak, akkor eltérnek a szerződéstől. Másrészt az egészségügyi reform – amelynek iránya 2004-ben még megjósolhatatlan volt – a kórház bevételét radikálisan csökkentette. Az átvétel évében még 4,3 milliárd forintot fizetett Kiskunhalasra az OEP, 2007-ben azonban már csak 2,9 milliárdot, időközben ugyanis életbe lépett az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát (tvk) rendszere. Azaz, a kórház egy adott kezelésfajta után csak előre meghatározott mennyiségért kap pénzt, ha többet végez, azért az OEP már nem fizet. A korábbi állapot ehhez képest a Kánaán volt, hiszen a pénztár korlátozás nélkül mindent kifizetett, amit elszámoltak felé. Ez jelzi legjobban a Hospinvest piacának kiszámíthatatlanságát, hiszen a szerződő feleknek 20 évre úgy kellett megállapodniuk, hogy közben a várható bevétel mértékét egy rendeletmódosítással akár napok alatt bármikor át lehet szabni.

A Hospinvest a szerződés teljes egészét üzleti titokként kezeli (a cég lapunknak is csak részleges betekintést engedett). Ez viszont azzal jár, hogy például a vállalt beruházások teljesítéséről vagy elmaradásáról a közvélemény csak korlátozott mértékben értesül, és ez gyakran parttalan, politikai megfontolásokat sem nélkülöző vitákhoz vezet.

Füzes Attila: az az eredmény, hogy Kiskunhalason egyátalán még van kórház.

Más forrásból viszont lapunk birtokába került a teljes szerződéscsomag másolata, és e szerint az önkormányzat a kontraktust felmondhatja, ha a vállalt beruházások nem teljesülnek. Márpedig ez történt, hiszen például a sürgősségi betegellátó osztályt késve adták át. Füzes Attila a KSK ügyvezetője szerint azért, mert az osztályhoz kialakított gépkocsibeálló tetejére épül majd a bevezetőben említett tízemeletes torony, ám az, hogy ennek alapozását 16 méter mélyre kell helyezni, csak akkor derült ki, amikor a Hospinvest házon belülre kerülve elvégeztette a statikai vizsgálatokat. A megnövekedett költség és az OEP-finanszírozás elapadása együttesen vezetett a csúszáshoz.

A szerződés szövege szerint rendkívüli okot adhat a módosításra, ha „a hatályba lépő új jogszabályi rendelkezések ezt indokolják”, márpedig a csökkenő bevételek mögött szabályozói változások állnak. A cég ezért már 2006 októberében módosítási javaslattal élt, ám az önkormányzat ezt több mint egy év alatt nem tűzte a napirendjére. A város nemrég egy külső céget bízott meg azzal, hogy a Hospinvest eddigi tevékenységét átvilágítsa, ez a jelentés pedig még nem került a képviselők asztalára.

A Hospinvest egyébként eddig 1,2 milliárd forintot költött a kórházra, és most azt szeretné elérni, hogy módosítsák a fejlesztések ütemezését, illetve az eszközlistát.
A helyhatóság valószínűleg nincs jó tárgyalási pozícióban, hiszen ha felmondaná a szerződést, a beruházások értékét ki kellene fizetnie, a beszerzett eszközöket pedig meg kellene vennie. „Meggyőződésem, hogy Kiskunhalas érdeke mégis a felmondás és a visszavétel lenne” – mondja Szász Éva, a város egészségügyi bizottságának fideszes színekben megválasztott elnöke. Szerinte ugyanis az ellátás színvonala egyértelműen romlott (néhány változtatás hatásairól lásd a táblázatot), amit a település vezetése nem nézhet tétlenül.

TITKOS FORRÁSOK. Az önkormányzat a szerződésben nem kötötte ki azt sem, hogy az üzemeltető milyen forrásból finanszírozza a fejlesztéseket. A Hospinvest hitelből fejleszt, és üzleti titokként kezeli a hitelek fedezetét és biztosítékát is. A modellről csak annyit árulnak el, hogy a hiteleket a holdingcég veszi fel, majd tagi kölcsön formájában adja tovább az egyes kórházakat üzemeltető leányvállalatainak. Egy esetleges Hospinvest-csőd esetén az önkormányzat be lenne biztosítva, az ingó és ingatlan vagyona ugyanis megmaradna, és csak addig kellene átmeneti finanszírozást találnia, amíg az OEP következő rendszeres átutalása meg nem érkezik. Ugyanakkor a Hospinvest csak a hitelező bankjainak tartozik elszámolással, és természetesen nem számít közérdekű adatnak, hogy milyen kölcsönöket milyen feltételekkel vesz fel. Ezt viszont a modell kritizálói nem tudják megemészteni, hiányolják a nyilvánosságot ott, ahol OEP-pénzekről van szó. Elsősorban azért, mert kiderült például, hogy a KSK a CIB Banktól 2005-ben felvett 130 millió forintos kölcsöne és 500 millió forintos folyószámlahitele biztosítékaként a bankra engedményezte az OEP-től származó bevételét 3,6 milliárd forintig. E két szerződés egyébként 2006 nyarán már lejárt, de jól illusztrálja, hogy az OEP folyamatos és megbízható kórház-finanszírozását egy gazdasági társaság hogyan tudja felhasználni az esetleges likviditási problémáinak megoldására.

Deák Gábor: ez OEP kifizetéseit a mi esetünkben egy magáncég bevételének kell tekinteni.

Az Állami Számvevőszék egy vizsgálata – bár jogszerűtlenséget nem talált – szóvá is tette, hogy ezzel a technikával új tőke nem áramlik az egészségügybe, holott a befektető bevonásának ez is célja volt, az önkormányzat pedig körültekintőbb lehetett volna a szerződés megkötésénél. A Hospinvest ezzel az érveléssel nem ért egyet, Deák Gábor alelnök szerint az OEP kifizetését ebben az esetben egy magáncég bevételének kell tekinteni. Ha pedig ezt hatékonyabban használják fel, akkor érték és tőke keletkezik a rendszerben.

A cég eljuttatta lapunkhoz a 2006-os konszolidált mérlegét, amelyből kiderül, hogy az említett év végén csaknem 3 milliárd forint kötelezettsége és 1,6 milliárd forint követelése volt. A saját tőke ugyanekkor 672 millió forint volt, vagyis a holdingszervezetben működő csoport 2006 végén összességében nem volt kiugróan eladósodott. Ugyanakkor tavaly a tulajdonosi szerkezetben olyan, a tőkésítettséget is érintő alapvető változások történtek (lásd külön), hogy a 2007-es mérleg már bizonyosan egészen más képet mutat.

ÜZLET VAGY TÚLÉLÉS? Összességében tehát a kritikusok szerint a kiskunhalasi MSZP-s önkormányzat által kötött szerződés néhány ponton igen gálánsan bánt a befektetővel. Ugyanakkor az is megkérdőjelezhető, hogy szigorúbb feltételekkel egyáltalán átvette volna-e valaki a kórházat. Mindenesetre a cég tevékenységének ellenzői „MSZP közelinek” tartják a Hospinvestet, amit azzal is alátámasztanak, hogy a cég – néhány kivételtől eltekintve – baloldali vezetésű önkormányzatok pályázatain indulva nyer. A Hospinvest viszont azzal érvel, hogy jobboldali vezetésű települések eleve nem is akarják privatizálni a kórházaik üzemeltetését, ezért a felvetés téves. Deák Gábor szerint egyébként a helyzet változni fog, mert előbb-utóbb a másik oldal irányítása alatt álló városoknak is kezdeniük kell valamit az eladósodott intézményeikkel.

Mivel Kiskunhalason az egészségügyi reform hatására három év alatt jelentősen csökkent a bevétel, és – a mérlegek szerint – nőttek a kiadások, pénzügyi értelemben vett hatékonyságjavulásról szó sincs, holott a Hospinvestnek ebből kellene megélnie. Füzes Attila magyarázata szerint ebben az esetben az az eredmény, hogy a városban egyáltalán még van kórház. A lényegi kérdés ugyanis az, hogy az önkormányzat mit kezdett volna a régi rendszerben működő kórházzal, miközben a bevételek leapadtak. A választ azonban azért is nehéz megadni, mert az országban léteznek önkormányzati intézmények, amelyek a megváltozott körülmények között is jól gazdálkodnak a forrásaikkal.

„Jó üzletnek indult, de válságstratégia lett belőle” – kommentálja Deák Gábor az OEP-pénzek drasztikus csökkenését. A Hospinvest örülhet, ha például Kiskunhalason pozitív nulla eredménnyel zárja 2007-et, és néhány éven belül nem is számíthat jelentős profitra. A társaság tavaly pont azért kényszerült az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bevonására, mert terveinek megvalósításához a megváltozott környezetben a tervezettnél több pénzre és időre lesz szüksége. Ám az EBRD belépése arra utal, hogy hosszabb távon a modellben mégis üzletet remélhetnek, hiszen a beszállás előtt a multilaterális bank teljesen átvilágította a cégcsoportot.

A „nagy terv” pedig az, hogy összesen 300-400 ezer lakos legyen a cég kórházainak potenciális felvevőterületén. A Hospinvest modell – a központi beszerzésekkel, a cégen belüli kiszervezésekkel, az erőforrások koncentrációjával – ekkora „ügyfélkörrel” tudna hatékonyan működni. A cégnek ezért elemi érdeke, hogy egy adott régió betegellátását meg tudja szerezni, és Hatvan, illetve Gyöngyös után ezért érdeklődik élénken a kazincbarcikai, illetve az egri pályázat iránt is. A tulajdonosok szeme előtt egy Borsod-Abaúj Zemplén, Heves illetve Nógrád megyében összeálló kórházlánc képe lebeg, de ettől függetlenül minden kiírt pályázatot megvizsgálnak.