Gazdaság

A PM 337,320 milliárd forint hiányt vár júniusra

A Pénzügyminisztérium az idén júniusban 337,320 milliárd, az év egészében 1768,603 milliárd forint, a GDP 7,6 százalékát kitevő pénzforgalmi államháztartási hiányt vár.

Katona Tamás, a PM közigazgatási államtitkára kedden sajtótájékoztatón ismertette: az idei, a korábbi prognózisokban szereplő 1546 milliárd forintos pénzforgalmi államháztartási hiányt a Pénzügyminisztérium 1768,6 milliárd forintra emelte. Katona Tamás hozzátette, hogy az első félévi hiányadatok a prognózisoknak megfelelően alakulnak, 1318,331 milliárd forintot tesznek ki.

Az autópálya építésekkel kapcsolatos adósságot az idén nem, csak jövőre vállalja át az állam.


Az új tervek mintegy 50 milliárd forintos tartalékkal is számolnak, így Katona Tamás szerint az új prognózisban szereplő hiány biztosan tartható. A PM 156 milliárd forintos önkormányzati hiányra számít.

Májusban az államháztartás hiánya 76,8 milliárd forint volt, a prognózisban szereplő 11,5 milliárd forinttal szemben. Az első öt hónapban az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli hiánya 981 milliárd forint volt, a GDP 4,2 százaléka.


Az éves előirányzat megemelését Katona Tamás egyebek között a kiadások, például a gyógyszerkassza túlköltésével indokolta. Hozzátette, hogy a kormány intézkedés-csomagjának hatásai csak később, a második félévben, vagy az utolsó negyedévben jelentkeznek és több tétel is az eredményszemléletű deficitre lesz hatással, a pénzforgalmira nem. Az egyensúlyjavító lépések várható pénzforgalmi hatását átvezették az új prognózisba.


Az új előrejelzés az egészségügyi ellátások kiadásait az 1289,320 milliárd forint előirányzattal szemben 1420,311 milliárd forintra emelte. Így a társadalombiztosítási alapok hiányát mintegy 200 milliárd forinttal 229,800 milliárd forintra növelte.


Katona Tamás elmondta, hogy rövidtávon a bevételek növelésének nagyobb súlya van, a kiadási oldal módosítása hosszabb távon hathat. A következő hetekben a kormány a hosszú távú reformokkal foglalkozik majd – tette hozzá Katona Tamás.


Elmondta, hogy a költségvetési törvényben eredetileg szereplő, a GDP 4,7 százalékát kitevő államháztartási hiányba nem számították be a Gripen beszerzések értékét, ami 0,3 százalékponttal emelte a hiányt. “Ehhez képest 3 százalékponttal emelkedett az új deficit eredményszemléletben, ami 2 százalékpontot jelent pénzforgalmi szemléletben” – mondta, hozzátéve: a nyugdíjkorrekció 1,5 százalék.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik