Szezonális a termelés – az ország második legnagyobb exportőre, a Flextronics Magyarország illetékese néhány hete így indokolta, hogy a nyíregyházi gyáruk miért válik meg 950 embertől. Ez a gyár pár hónappal ezelőtt nagyjából ugyanennyi embert vett fel. A tapasztalatok alapján azonban nem biztos, hogy ennyien tartósan elveszítik a munkájukat, hiszen a Flextronics korábban is bejelentett tetemes létszámleépítéseket, amelyeket nem hajtottak végre. Például 2002-ben 800 ember elbocsátását tervezték a sárvári gyárukból, mert a Microsoft elvitte onnan az X-box játékkonzol gyártását. Ennek ellenére abban az évben már másodszor lett az árbevételét a legnagyobb mértékben növelő cég a Figyelő TOP 200 listáján, ugyanis más megrendeléseket szerzett, s így nem következett be a bejelentett mértékű elbocsátás.
Sínfektetés a MÁV-nál. Állami árnyak.
Vannak persze véglegesen megszűnő állások is, például a Távol-Keletre kiszervezett gyártás miatt. Néhány hónapja a hajdan dicsőséges hazai cipőgyártás utolsó bástyái – a martfűi Tisza Cipő, vagy a Marc márkát gyártó őriszentpéteri MSC Hungary felszámolásával – ilyen okok miatt omlottak össze.
A folyamatok tisztán kirajzolódnak a TOP 200-as mezőny legfrissebb, 2004-es létszámváltozását tükröző listákból (lásd a táblázatot). A félezernél több új munkahelyet teremtő 9 cég közül mindössze kettő, a Fővárosi Közterület-fenntartó és a Mol volt magyar tulajdonú. A nagy leépítők nyolcas táborában viszont csak két társaság volt külföldi kézben, a többi magyar.
Ami a statisztikák mögött van
• A kizárólag az olcsó, betanított munkásokra alapozó vállalkozások továbbvándorolnak Európa még keletebbre fekvő országaiba vagy éppen a Távol-Keletre
• A nagy állami vállalatok már nem halogathatják tovább a hatékonyabb létszámgazdálkodást
• A főként állami megrendelésekre, támogatásokra apelláló magyar nagyvállalatok e köldökzsinór elvágása után leépítésre kényszerülnek
• A közszférában komoly karcsúsítás várható a költségvetési hiány miatt
• A tevékenység-kiszervezés az adott cégnél létszámcsökkentésként jelenik meg, pedig az állások egy része megmarad, csak egy másik cégbe kerül át
• A rugalmasság érdekében egyre több cég egyre nagyobb mértékben dolgozik kölcsönzött munkaerővel, ami az adott helyen létszámcsökkenést jelez, hiszen a dolgozókat a kölcsönző cég alkalmazza
• Nagyobb létszámbővítésre a kereskedelem, a szolgáltatás, és az ide települt iparvállalatok képesek, de a legnagyobb foglalkoztatói kör továbbra is a kis- és középvállalkozásoké
ELLENERŐK. Máris 400 magyar „áldozata” van az idén a globális madárinfluenza-járványnak. Ennyien kerültek utcára amiatt, hogy csökkent a kereslet a baromfihús iránt, és a Carnex-csoport leállította a csirkevágást a békéscsabai feldolgozójában (Figyelő, 2006/15. szám). Magyarország EU-csatlakozását követően az importdömping is sok állást szüntetett meg az élelmiszeriparban. A Friesland Hungária például a tejpiaci válság következményeként, míg a Rába, a NABI, a General Electric, a Philips és a Lear a forint erősödésével romló hazai exportpozíció miatt egyenként több száz főt épített le.
Alapvetően három szempont határozta meg 2005-ben is a nagy létszámcsökkenéssel járó szerkezetátalakítási folyamatokat. Az egyik a termelés áthelyezése a Távol-Keletre. A másik a tevékenységek vállalaton kívüli kiszervezése, ami ugyan az adott cégnél leépítésként jelenik meg, de ugyanakkor a tevékenységet egy másik, kisebb vállalkozás beszállítóként végzi tovább, tehát a munkahelyek közül nem mind vész el. Például 2005-ben és 2006-ban összesen 2598 fővel csökken a Magyar Telekom (korábban Matáv) létszáma, de ebből 805 alkalmazott a kiszervezett tevékenységeket végző vállalatoknál kap a továbbiakban munkát.
Alapos és egyre gyakoribb létszámváltozásokkal jár a munkaerő-kölcsönző cégek mint élőmunka „beszállítók” szerződtetése, különösen olyan tevékenységekben, amelyekhez a közelben nincs elegendő dolgos kéz. Jó példa erre a Magyar Suzuki Rt., amely a kínzó hiányt munkaerő-kölcsönző vállalkozásokon keresztül próbálja csillapítani, de a Duna túlpartjáról, Szlovákiából is több száz főt foglalkoztat. Az autóipar mellett főleg az építőiparban, útépítéseknél a munkaerő-kölcsönzők egyre nagyobb piaci szerepvállalásával a vállalati statisztika kisebb állományi létszámot mutat a „csúcsfoglalkoztatóknál”, miközben akár évi 4-5 ezer munkahelyet, összesen pedig becsülve több tízezret teremthetnek a szolgáltatásukkal.
Az egyik világcég hazai leányvállalatánál, az Unilever Magyarország Kft.-nél a piaci igények ingadozásaival lépést tartó termelés érdekében markánsan növelték a bérelt létszámot, miközben a dolgozók száma öt év alatt alig száz fővel lett kisebb. Míg 2001-ben a 1864 dolgozóból 1633 volt a saját, a „kölcsönzött” pedig 231, addig a tavaly év végi állapot szerint 1633-ról 1108 főre fogyott az alkalmazotti, s 565 főre duzzadt a bérelt létszám. Az idén viszont az előrejelzés szerint az összlétszám is 142 fővel kisebb lesz, de 2001-hez képest a saját dolgozók több mint félezerrel lesznek kevesebben. Az idei „tervezett” adatok ugyanis tartalmazzák az Unilever rákospalotai gyárának bezárásával kialakuló helyzetet is.
Okkal aspirálhat nálunk a külföldi tulajdonú nagyvállalatok létszámbővítési toplistájának élére a Robert Bosch-csoport, amely négy év alatt több mint háromszorosára emelte a létszámát. Míg a 2003. év kezdetén 1980-an dolgoztak a Bosch-cégeknél, az idén január elsején összesen 6245 munkavállalójuk volt. A Robert Bosch 2006 végéig a miskolci, egri és hatvani gyártóhelyein a munkahelyek számát több mint 2 ezer fővel növeli tovább, de már most a második legnagyobb külföldi ipari munkaadó a General Electric után. Az Electrolux Lehel Kft. szintén gyors ütemben növekszik: nyíregyházi gyárának átadása és a jászberényi bővítése nyomán az átlagos létszám az idén 4211 főre emelkedik a tavalyi 3736-ról.
Új állások ezrei születnek a kiskereskedelmi láncok töretlen hálózatépítése nyomán. Élükön a foglalkoztatók élbolyába tartozó Tesco hipermarket-lánc található. A kereskedelem átformálódása azonban kétélű, mert miközben a hipermarketekbe tódul a vásárlók tömege, a független kis boltokat működtető kisvállalkozások tönkremennek, ugyanannyi, vagy akár még több munkaerőt téve feleslegessé.
KI- ÉS BEESÉS. Szintén árnyalja a toplistába foglalt cégek létszámváltozását, hogy egyes bérmunka-vállalkozások a projekt kifutása után azonnal csökkentik a létszámot, de ha „beesik” egy másik munka, akkor viszont rögtön felvesznek embereket. Időszakos állományi létszámváltozás azonban nemcsak ezeknél, hanem jellemzően a szolgáltatóiparban, például a vendéglátásban, szállodaiparban is tetten érhető, valamint az élelmiszer-feldolgozásban, azon belül is elsősorban a tartósítóipari cégeknél.
Electrolux-üzem.
Bõvítõ multik.
Munkanélküliség és munkaerőhiány egyszerre jelentkezik a hazai piacon.
Ez alapvetően két okra vezethető vissza:
MOBILITÁSHIÁNY. Székesfehérvár térségében 4 százalékosra tehető az állástalanok aránya, miközben a városba települő társaságok folyamatosan arra panaszkodnak, hogy nem találnak elegendő, megfelelően képzett munkást. Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a magyar munkaerőpiac legnagyobb problémája a mobilitás hiánya. Székesfehérvártól nem is túlságosan messze vannak olyan térségek, ahol kétszámjegyű a munkanélküliség, az emberek azonban nem akarnak 50-100 kilométert utazni a munkahelyért, pedig ez az uniós országokban általánosnak tekinthető. Ugyanakkor a képzésben is szerkezetváltásra van szükség. A jelenlegi munkanélküliek jó része alkalmatlan a szabad munkahelyek betöltésére, számukra egy ma még nem létező szolgáltató szektor kialakítása lehet a megoldás.
ALULKÉPZETTSÉG. „Az, hogy a kereslet találkozik-e a kínálattal, nagyban munkakör-függő” – állítja Király Éva, az Electrolux Lehel Kft. humán erőforrás országigazgatója. A viszonylag alacsonyabb képzettséget igénylő fizikai munkakörökbe többnyire könnyen találnak felvehető munkaerőt, miközben kvalifikált, nyelvet beszélő, esetleg gyakorlattal is rendelkező állástalanokat már hosszabb ideig kell keresniük. „A szakképzetlen, betanított munkák esetén semelyik országrészben nem szokott gondot okozni, ha akár több száz fővel is bővíteni szeretnénk valamelyik üzemünkben a létszámot. Ellenben örökzöld probléma, hogy szakképzett munkaerőt igen nehéz találni, különösen nagy számban” – erősíti meg Papp Péter, a Flextronics Magyarország személyzeti igazgatója. A piaci folyamatok – például az Ázsiában évek óta látványosan erősödő elektronikai gyártás – egyébként arra késztetik a Flextronicsot, hogy mind összetettebb gyártási feladatokra szerezzen megbízásokat. Ehhez azonban szakképzett munkaerőre is egyre nagyobb szükség van a cégnél: jelenleg hiány van például javító-műszerészekből, elektrotechnikusokból vagy szerszámjavítókból. Ezért a Flextronics az elsők közt tett lépéseket a középiskolai szakképzés megerősítésére Sárváron és Tabon, ahol a cég nagy ipari parkjai találhatók.
