Érdeklődéssel olvastam cikküket a génmódosított növényekről (Kukoricáznak, Figyelő, 2005/40. szám), amelyhez – a Monsanto cég képviselőjeként – szeretnék néhány észrevételt tenni:
•Nem igaz, hogy nem kaptak vetőmagot a hazai kutatók. Többeknek is biztosítottunk 3 éven át vetőmagot vagy terményt. Hogy ez a folyamat megszakadt, az nemcsak a mi hibánk.
•Az amerikai nagykövetség nem készít „környezettanulmányokat” a Monsanto számára. Biztosan meglepődnek egy ilyen feltételezésen.
•A Monsanto nem folytat offenzív lobbiakciót a jogszabályalkotás körül. Tudomásom szerint a versenytársaink sem. A nemzetközi tapasztalatokat viszont igyekeztünk megosztani az érdekeltekkel. Egyébként az elkészült tervezet az egyik legszigorúbb a gazdák számára egész Európában.
•A MON 810 elnevezésű genetikailag módosított (GM) kukoricát az Egyesült Államok 1997-ben engedélyezte, az EU 1998-ban; Spanyolországban azóta is gond nélkül termesztik.
•Nem lobbizunk keményen az agrártárcánál. Aki hetente bejár oda, az nem a Monsanto. Éppen, hogy mi vagyunk, akik megpróbálunk megértően, türelmesen állni a dolgokhoz, szemben a cikk által említett környezetvédő szervezettel.
•Spanyolország tavasszal nem tőlünk, hanem a módosított kukoricát termesztő Argentínából vásárolt kukoricát, mert az olcsóbb volt.
•A kukoricamoly valóban nem a legfontosabb kártevő Magyarországon, de egyes évjáratokban komoly kárt okoz. Ugyanakkor a kukorica penészesedését válthatja ki akkor is, amikor gyenge a kártétel. A mikotoxin-mentességnek egyre nagyobb jelentősége lesz a takarmánybiztonság szempontjából. Az Európában előállított takarmány kétharmada GM-jelölt a szója miatt, így Magyarország piaci pozícióját nem befolyásolná lényegesen a GM-kukorica termesztése.
•A szarvasi és a mezőtúri telep a magyar piacon meghatározó jelentőségű két multinacionális vállalat tulajdona. Mindkettő érdekelt a GM-kukorica termesztésében. Nem azért telepítették ide a vetőmag-előállítást, mert GM-mentesek vagyunk, hanem a jól képzett szakembergárda és az alacsonyabb önköltség miatt. Ugyanilyen okok miatt termeljük mi is Magyarországon a vetőmagot.
•A kukoricának nincsenek vad rokonai Európában, így génszökésről nem lehet szó.
•A keveredést jól szabályozza az unió. A spanyol termesztési tapasztalatok szerint a 0,9 százalék gond nélkül tartható a kukoricában, maximum 25 méteres izolációval. Nincs külön határérték a biotermékekre az Európai Unióban. A 0 százalék csak a biotermesztők elhatározása. Az ipar tiszteletben tartja a biotermesztők érdekeit és hajlandó nagyobb izolációs távolságot is elfogadni a békesség érdekében még akkor is, ha ezt szakmai okok nem indokolják.
CZEPÓ MIHÁLY,
a Monsanto engedélyezési vezetője
*
Cikkünk lényegi állításait továbbra is fenntartjuk. A szerk.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
